 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - második nap (23. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak
lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson
köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a
választókat fel kell világosítani.
Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére
reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról
szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a
bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról
szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett
kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi
állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak
azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez
magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak -
hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet.
Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az
Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon
szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő
végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással
leszavazta.
Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy
a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252
képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a
Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő
szavazata.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a
módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a
köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött
magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát,
hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző.
Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre -
annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak
szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor
azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a
,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag
értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon
se a korábbi, se a következő választásokat.
Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a
szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a
népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta
döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a
határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|