|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (21. rész)
|
Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az Országos Választási Elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által összegyűjtött összesen 204.152 aláírásból 114.470 minden vitán felülállóan megfelel a jogi követelményeknek. A törvényben előírt 100 ezernél tehát több aláírást hitelesítettek. Az Országos Választási Elnökség jelezte, hogy a jogi szabályozásban több bizonytalanság és joghézag van. Így például nem egyértelmű a lakhely és a lakcím fogalma, illetőleg annak állandó és ideiglenes jellege, nem szabályozza a törvény az aláírásgyűjtés időbeli korlátait, így azt, hogy egy vagy több aktusban történhet-e, vagy meddig kell lezárni. A 100 ezernél több hitelesített aláírás megvan - mondotta az elnöklő Fodor István -, a népszavazás elrendeléséről tehát az Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfoglalásának figyelembe vételével úgy kell dönteni, hogy más szempontokat is mérlegeljen. Így például azt, hogy a kezdeményezés egyéb tekintetben is megfelel-e a népszavazásról szóló törvény követelményeinek. Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte, a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezését visszavonta. Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezésről van szó, azaz külön-külön kell határozni arról, hogy az Országgyűlés elrendelje a népszavazást. A népszavazás vagy népszavazások időpontjának kitűzését viszont együttesen célszerű megvitatni - javasolta az elnök. A vita és a határozathozatal sorrendjét illetően a következő tárgyköröket indítványozta: elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást az állampolgári kezdeményezésre; elrendeli-e a kormány kezdeményezésére; elrendeli-e az Országgyűlés a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választását. Ezt követően a Parlament az egyes kérdésekben hozott döntések függvényében foglalkozzon a népszavazás és a köztársaságielnök-választás lehetséges időpontjával - javasolta az Országgyűlés megbízott elnöke. A képviselők ezt a sorrendiséget elfogadták. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|