|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékező felvonulás Debrecenben
|
1989. október 22., vasárnap - Megemlékező felvonulást rendezett vasárnap az 1956-os népfelkelés előestéjén Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Október 23-a Bizottság, valamint a helyi ellenzéki kerekasztalba tömörült szervezetek. A demonstráció résztvevői végigjárták azt az utat, amelyet 33 évvel ezelőtt tett meg a város egyetemi ifjúsága és az útközben hozzácsatlakozó tömeg.
A Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti téren egybegyűlt mintegy ezer résztvevő előtt elsőként Székelyhidi Ágoston, az Október 23-a Bizottság társelnöke mondott beszédet, aki 1956. október 23-án egyetemi hallgatóként ugyanezen a helyen olvasta fel az egyetemi ifjúság követeléseit tartalmazó 20 pontot. Most annak a reményének adott hangot, hogy hazánkban a társadalmi békesség, a nemzeti és az emberi szabadság csorbítása nélkül valósulhat meg. Nagy tapssal fogadták a résztvevők amikor ezután az MDF szónoka méltatta azt a történelmi helyzetet, hogy a Kossuth egyetem egykori tanársegéde a Debreceni Szocialista Bizottmány egykori tagja, Für Lajos ma a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-jelöltje lehet. A Phralipe és a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége képviselőjének a beszéde után a fáklyákat vivő tömeg elindult a belváros felé. A Kossuth-szobornál - a közben mintegy kétezer főre gyarapodott résztvevők előtt - a Kisgazdapárt, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és az SZDSZ képviselői mondtak beszédet. A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciát és alkotmányos jogállamot igenlő szónokokat többször szakította meg a résztvevők tapsa, miközben többször is Tőkés László temesvári lelkészt éltették. Nagy taps fogadta, amikor a Kisgazdapárt szónoka követelte, hogy október 23-a legyen piros betűs nemzeti ünnep, s erről népszavazás döntsön. A demonstráció résztvevői ezután Debrecen főutcáján végighaladva a Kossuth-szobortól a Petőfi-szoborhoz vonultak. Itt a Fidesz Gandhi és Táncsics csoportja, a Kisgazdapárt ifjusági szervezete és a Szociáldemokrata Ifjusági Mozgalomnak képviselői méltatták az 1956-os népfelkelés, forradalom örökségét. A debreceni demonstráció a Szózat eléneklésével fejeződött be, majd a tömeg békésen szétoszlott. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|