|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (1. rész) - Kulcsár Kálmán
|
1989. október 18., szerda - Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyvben is rögzítette.
A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését. A testület még kedd este összeült, hogy a házszabályoknak megfelelően véleményt formáljon az alkotmánymódosítási vitában elhangzott újabb képviselői indítványokról. Mivel a testület nem fűzött szóbeli kiegészítést jelentéséhez, a bizonyos politikai nézetkülönbségeket is felszínre hozó vita tapasztalatait Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte. Megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. A jogi bizottság és a kormány által is támogatott módosító indítványok főleg a szöveg ,,finomítását,, célozzák. Egy kérdésben véleménykülönbség van a jogi bizottság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti Csaba (Hajdu-Bihar m., 4. vk.) és Lékai Gusztáv (Hajdu-Bihar m., 13. vk.) javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák. A miniszter csaknem egyórás beszédében kitért azokra a módosító indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előterjesztő képviselők fenntartottak. Ezek egyike Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javaslata, miszerint lehetőséget kell adni arra, hogy a képviselők interpellációt intézhessenek a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is. A legnyomósabb ellenérv ezzel szemben: a bíró és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlatba. Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12.vk.) azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel; emlékeztett a Varsói Szerződésben foglaltakra, valamint hazánk közreműködésére az ENSZ békefenntartó, vagy tűzszünetet ellenőrző tevékenységében. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (2. rész) - Kulcsár Kálmán
|
A miniszter tájékoztatta az országgyűlést, hogy Raffay Ernő (Csongrád m., 1.vk.) a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók magyarországi tartózkodásának megtiltását indítványozta. A köztársaságielnök-választásról szólva - utalva Balla Éva (Budapest, 46. vk.) keddi felszólalására - rámutatott: a jelenleg folyó politikai viták hangnemét tekintve aligha lehetne a jelenlegi helyzetet tovább destabilizálni. Reményét fejezte ki, hogy az államfő-választási küzdelemben résztvevők nem egymás lejáratására törekszenek majd, hanem saját magukat, saját programjukat igyekeznek elfogadtatni. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani törvényjavaslatot alkotmánymódosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmánymódosításnál a kormány mintegy a postás szerepét töltötte be. Kijelentette: ez a törvényjavaslat alapjaiban a készülő új alkotmány - parlament által elfogadott - szabályozási elveire épít. Ezek közül már most előterjesztették a halasztást nem tűrő változtatásokat, azért, hogy ne legyen nagy különbség a későbbi alkotmány és a jelenlegi módosítás között. Kitért a képviselő azon véleményére is, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon csak az elvekről határozzanak. Mint mondotta: a tárgyalásokon azért szövegezték meg a módosító javaslatokat, nehogy az a vád érje később a kormányt, hogy a kodifikátorok megváltoztatták az elfogadott alapelveket. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP tárgyalócsoportját Pozsgay Imre vezette, aki tagja a kormánynak; már csak ezért sem lehet postásnak nevezni a kormányt. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 11:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (3. rész)
|
Ezután a határozathozatali procedura következett volna. De a szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. ---------------- vk.) szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársaságelnök-választást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezdeményezését a Parlamentnek komolyan kell vennie, s így el kell halasztani az elnökválasztást. Máskülönben a későbbiekben súlyos alkotmányjogi problémák alakulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkezdő polemiához hasonló vitát robbantott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) kétségbevonta az ----------- aláírásgyűjtés tisztességét, mert szerinte az aláíróknak nem mondták meg, ha most nem választanak népszavazással köztársasági elnököt, a továbbiakban már nem is lesz arra módjuk. A megszólalási lehetőséget megragadva Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napi ------------- javaslatára, mégpedig a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafus megváltoztatására. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Mint mondta, e kérdéskör tisztázása nemzetközi érdeklődésre is számot tart. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity -------------- Marin javaslatára reagálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az írásban benyújtott törvénymódosítási javaslatokkal tud foglalkozni. Ha a képviselők nem fogalmazzák, szövegezik meg pontosan indítványaikat, a bizottságnak - az ügyrend alapján - nincs módja, hogy azokra érdemben reagáljon. E kis kitérő után ismét a köztársaságielnök-választás állt a vita középpontjában. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallóssy ----------- képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége között. Szerinte a képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnök-választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Újabb és újabb képviselők jelentkeztek hozzászólásra. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 12:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
|
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) úgy vélekedett, ---------------------------- hogy az Országgyűlés egyfajta csapdába kerülne, ha felrúgná a nép bizalmát élvező többpárti megállapodást. Ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalu megállapodás a mai Parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire. Szünetet javasolt a felmerült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) kifejtette: semmiféle -------------- ellentmondást nem lát e kérdésben. A parlament döntésétől függetlenül, ha több százezren népszavazást kérnek, akkor legyen népszavazás. Az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóaknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerekasztal jelenlévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az ------------- egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár ------------ m., 18. vk.) - támogatva Mándity Marin javaslatát - szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (5. rész)
|
A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán. - Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetet mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja - folytatta a kormányfő - , hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben. A benyujtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még - és gondolom az ülésszak alatt - nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés - a kormány véleménye szerint - nem hagyhatja abba a törvénykezés rá bízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre - a dolgok törvényes rendje szerint - kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 13:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (6. rész)
|
Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. Ezt a meglehetősen bonyodalmas - ámbár feltétlenül szükséges - szavazási procedúrát nagymértékben megkönnyítette a szeptemberben már sikerrel vizsgázott szavazógép használata. (Bizton állítható, hogy a számítógépes rendszer a lehető legjobbkor állt szolgálatba, hiszen a képviselők emlékezetében még élénken él a szektoronkénti szavazás időrabló, kaotikus rendszere.) A szavazással kapcsolatos fontos tudnivaló volt az is - s erre az elnöklő Fodor István is figyelmeztette a törvényhozókat -, hogy az alkotmány módosításához minősített többség, az országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. A jelen esetben tehát a módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a Parlament. Így például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Miként az alkotmánymódosítás másfél napos vitájában is nyilvánvalóvá vált, a sarkalatos törvények közül is éppen a köztársasági elnöki intézménnyel, az államfő megválasztásának módjával kapcsolatos kérdések váltották ki a legsarkítottabb véleményeket. A szavazás során elutasított módosító indítványok között is több olyan volt, amely valamilyen formában éppen a köztársasági elnöki intézményt érintette. Így az Országgyűlés elutasította Balla Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt - ha e tisztség betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor - a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (7. rész)
|
A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez - azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a Parlamenttől. A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt, amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (8. rész)
|
A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. ,,A politikai egyeztető tárgyalások gazdasági középszintű fóruma aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását, és különböző szervezeti formákban történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A visszaélések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garanciális intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnal megtételére szólít fel. A gazdasagi irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizsgálatnak vessenek alá, az indokolt esetben kezdeményezzék a felelősségre vonást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják e folyamatok ellenőrzésében a társadalmi nyilvánosság széles körű biztosítását,, - jelenti ki a három tárgyaló fél a nyilatkozatban. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (9. rész)
|
Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Bevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátait az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás - a politikai megállapodásokkal összhangban - az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvény-javaslatban - hangsúlyozta a miniszter -, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási változat. Az ,,A,, változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb párttisztséget - vezetőségi tagságot - betölthetnek. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (10. rész)
|
Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az ,,A,, változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől. A ,,B,, változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalapítást és működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztség-viselésének szabályozása megegyezik az ,,A,, változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó ,,B,, változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatkozásban nem szabályozza a párttagság tilalmát. Az alkotmány módosításáról elfogadott törvény az alkotmánybírákra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást. Bejelentette, hogy egyetért a jogi bizottság jelentésében foglaltakkal, s kérte a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (11. rész)
|
Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. Az előadó utalt arra, hogy a bizottság többször is foglalkozott a sarkalatos törvények tervezetével. E megbeszéléseken többen is feltették a kérdést: miért nem foglaltak helyet az Országgyűlés képviselői a nemzeti kerekasztalnál? A képviselőket lelkiismeretükön, politikai józanságukon kívül mi kötelezi arra, hogy törvényerőre emeljék az ott elfogadottakat? Szigethy Dezső kiemelte: a tervezet vitája során sok esetben a hatalom biztonságának, illetve bizonytalanságának kérdéséhez kanyarodtak vissza. Hiába, mindannyiunkban elevenen él 40 év történelmi tapasztalata - mondotta. - Még elképzelni is nehezen tudjuk egy kölcsönös tolerancián, egymás tiszteletben tartásán alapuló politikai kultúra működését sűrű tilalomfák, törvényi védőbástyák biztosítékai nélkül. Pedig nemzeti felemelkedésünknek, Európához való csatlakozásunknak más alternatívája nincs és nem is lesz. A törvényjavaslathoz az ülésszak megkezdéséig az ifjúsági és sportbizottság nyújtott be módosító indítványt; javasolja, hogy pártszervezetek létrehozását és működését a törvény tiltsa meg a nevelési és oktatási intézményekben is. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szavazással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Úgy foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják, díj ellenében. A jogi bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetében és az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munkahelyeken az országgyűlésiképviselő-választások előtt legalább 90 nappal kell megszüntetni a pártszervezeteket. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (12. rész)
|
Bódi János (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Cement- és ---------- Mészművek művezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakuló többpártrendszer, a demokrácia sajátos magyar volta miatt a közös Európa-házban Magyarország még nem lehet egyenrangú partner. A pártok taktikázásával kapcsolatban figyelmeztetett: ezek az akciók politikai vákuumot idézhetnek elő, és ez a helyzet a politikai kalandoroknak kedvez. Választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sokkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helyeselte a pártok munkahelyi szerveződését, s a pártok költségvetési támogatását. A többpártrendszer létével szerinte nincs szükség más, ,,megfoghatatlan,, általános társadalmi szervezetre. Ezek közé sorolta a Hazafias Népfrontot és ebben a formájában a szakszervezetet is. ,,Az érdekvédelem most is látszatvédelem csupán, tisztelet a kivételnek,, - mondta. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) a kisvárdai kórház ------------ osztályvezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esélyegyenlőségét, előjogot az MSZP sem élvezhet. A munkahelyi pártszervek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek lebontása a cél, s nem az, hogy további 10-15 pártot beengedjünk a munkahelyekre. Igaz ugyan, hogy az MSZP kongresszusa a munkahelyi pártszerveződés mellett voksolt, ez azonban - a képviselő álláspontja szerint - legfeljebb egyetlen párt szándéka, a kérdés viszont nem egy párt ügye. A képviselő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Országgyűlés is elkötelezte már magát a reformok mellett, s most döntésük előtt - lévén a képviselők többsége megválasztásakor MSZMP-tag volt - felül kell emelkedniük a puszta pártérdekeken. Bejelentette: a független képviselők csoportja egységesen a munkahelyi pártszerveződés ellen szavaz. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (13. rész)
|
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin -------------- Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának véleményét is tolmácsolva kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken is működhetnének. Amennyiben a politikai pártok valóban nem kívánják a gazdálkodást közvetlenül, helyi szinten befolyásolni, akkor indokolatlan a munkahelyi szervezetek fenntartása. A pártszervek munkahelyekről való kivonulását indokolja az is, hogy károsan hatna a gazdaságra, ha a munkahelyek pártpolitikai harcok színterévé válnának. A pártok munkahelyi jelenléte sérti a gazdasági és a szakszervezeti érdekeket. Ezzel kapcsolatban közölte: a független szakszervezetek nem fogadják el egyetlen párt irányítását sem, s elvük, hogy világnézet és pártállás a munkahelyeken se előnyt, se hátrányt ne jelentsen senkinek. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) pártalkalmazott ---------------- figyelmeztetett: amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes bérleti szerződések felmondására általában hat hónap türelmi időt szokás megszabni. Szücs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.) ----------- - a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva - a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely párt vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működését is. Tevékenységük fedezete csupán a tagdíjból, illetve a nyereségérdekeltségben működő gazdasági egységek támogatásából eredhet. A NDSZ nevében javasolta törvényben rögzíteni, hogy semmilyen párt vagy mozgalom nem fogadhat el hozzájárulást, támogatást külföldről. Ez - véleményük szerint - sértené a nép, a nemzet szuverenitását. Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) nyugalmazott vezérőrnagy ----------- megkérdezte az igazságügyminisztert: mi indokolja, hogy a fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990. december 31-ig bezárólag kell megszüntetni? (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m. 3. vk.) gimnáziumi tanár --------------------- - reagálva Bódi János felszólalására - rámutatott: a pártok működése a demokratikus politizálásnak a legmagasabb szintű, megkerülhetetlen eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demokráciát akarni és a pártokat nem szeretni. Alberth Béláné dr. (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF nyugalmazott ------------------ megyei titkára úgy vélekedett, hogy a pártok ott működjenek, ahol szükség van rájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni. Kifejtette: minden párt, szövetség, mozgalom tartsa el magát, állami költségvetési támogatásra semelyik ne tartson igényt. De mivel az esélyegyenlőséget biztosítani kell, ezért ebben a párttörvényben meg kell határozni, hogy milyen kritériumok alapján részesülhetnek támogatásban a különböző szervezetek, például a választásokkor. Ki kellene térni arra, hogy akik az elmúlt időszakban tagdíjat fizettek, most hogyan részesedhetnek a pártvagyonból. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat ------------- műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahelyen ne működhessenek, illetve a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget ne tölthessenek be. A képviselő szerint a fegyveres erőknél és a rendőrségen a pártok szervezeteit nem a jövő év végéig, hanem már 1990. június 30-ig bezárólag meg kellene szüntetni. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke ------------ a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk. Az ,,idősebb jogán,, utalt arra, hogy a fiatalabb képviselőknek nincs, nem is lehet tapasztalatuk a többpártrendszerről, ezért érheti annyi kritika, jóllehet a demokrácia és a többpártrendszer egymást feltételező fogalmak. A többpártrendszer létrejöttét ellenző megnyilvánulások egyik legdurvább dokumentumaként említette a képviselő a magyar nyilaskeresztes párt uszító hangú felhívását, amelyet a mostani ülésen juttattak el a képviselőknek. Márton János kérte az Országgyűlést: ítélje el a nyilaskeresztes párt megnyílvánulását; hívja fel a belügyminisztert arra, hogy állapítsa meg, kit terhel a felelősség ezért - akkor is, ha a gyűlölködő iromány szerzői komolyan veszik gyilkos céljaikat, s akkor is, ha provokációról van szó -, s járjon el az elkövetőkkel szemben. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (15. rész)
|
Kállai Ferenc (országos lista) színművész egyetértve a ------------- többpártrendszerrel, képviselőtársait némi meditációra bíztatta annak működését illetően. Szerinte ,,hazánk régóta üldözési mániában szenved, kit a múltja, kit a jövője üldöz,,. S ebbe beletartozik - fejtegette - az az aggodalma is, amely a szabadság illúzióját leginkább kifejező többpártrendszerrel kapcsolatban alakult ki benne. Úgy vélte: a mai politikai ,,ki mit tudban,, a pártok nem rendelkeznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék. Az egypártrendszerről reggeltől-estig beszél mindenki. Most a többpártrendszernek meg kell oldania mindazt, amit e változástól vár a nép, tehát nemcsak a szabadság illúzióját kell biztosítania. Pártkoncepciókra, jól érthető, világos programokra van szüksége társadalmunknak. Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót ezért az Országgyűlés szavazással úgy döntött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek során Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügyminisztertől, hogy munkahelyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat. Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné a soros elnök lezárta a vitát. Felkérte a módosításokat benyújtó képviselőket, továbbá a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát és az igazságügyminisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indítványokkal, javaslatokkal kapcsolatban. Jakab Róbertné jelezte, hogy Márton János javaslatával az Országgyűlés valószínűleg testületileg foglalkozik majd. (folyt. köv.)
1989. október 18., szerda 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (16. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt a törvényjavaslat vitájában elhangzottakra. Dauda Sándor kérdésére, hogy megtiltható-e munkahelyi pártszervezetek létrehozása, azt felelte: a törvényjavaslat a nemzetközi egyezmények szellemében bizonyos korlátokat állít e törekvés elé. Hangoztatta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor egy nagyon erős szervezettel rendelkező politikai párt már működik a munkahelyeken, akkor aligha beszélhetünk esélyegyenlőségről, és mások jogainak sértetlenségéről. Hangsúlyozta, hogy e kérdés szabályozását a tervezetben előterjesztett módon véli helyesnek. Sebők János kérdésére felelve - a hadsereg-beli pártszervezetek megszüntetésének jövő év végi határidejét indokolva - kifejetette, hogy ezek a hadsereg szervezetéhez igazodó, központi irányítású pártszervezetek. Lakóterületi munkájuk beindításához időre és a megfelelő módszerek megtalálására van szükség. Rámutatott: nem szabad megfeledkezni a függetlenített beosztású tisztek áthelyezéséről sem. Bódi Jánosnak a pártok költségvetési támogatását megkérdőjelező véleményére reagálva azt hangoztatta a miniszter, hogy a politikai pártok - amint a módosított alkotmány is megfogalmazza - a politikai akarat kialakításának résztvevői, s ez nemcsak a párttagokra, hanem a politikai rendszer többi szereplőjére is hatással van. Hangsúlyozta, hogy a többpártrendszer elismerése annak elismerését is jelenti egyúttal, hogy erre a mechanizmusra a politikai életnek és az államszervezet működésének szüksége van. Ez viszont azt jelenti - mutatott rá -, hogy megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni a pártokat, annál is inkább, mert a jog sokféle gazdasági tevékenységüket korlátozza, annak érdekében, hogy ne juthassanak meg nem engedhető jövedelmekhez. Az anyagi lehetőségek világos körülhatárolása, az állami források felhasználása tiszta helyzetet teremthet, és biztosítja a pártoknak azon politikai feladataik megoldását, amelyekre az államszervezet épül - mondotta Kulcsár Kálmán, a javaslat elutasítását indítványozva. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (17. rész)
|
A továbbiakban utalt arra, hogy a pénzügyminiszter még a parlament mostani ülésszakán ismerteti a kormánynak a pártvagyonnal kapcsolatos álláspontját, és tájékoztatást ad intézkedési szándékairól. Kovács László módosító javaslata kapcsán - a képviselő a pártok munkahelyről történő kivonulásának a politikai megállapodástól eltérő ütemét és határidejét indítványozta - Kulcsár Kálmán arra figyelmeztette az Országgyűlést, hogy a megállapodásoktól való indokolatlan eltérés komoly politikai következményekkel járhat. Az illetékes bizottság állásfoglalásával is egyetértve a miniszter ezért ellenezte a javaslatot. Szűcs Gyula a pártok külföldi támogatásának tilalmát szorgalmazta, ám a miniszter szerint a képviselő indítványa kivihetetlen, ugyanakkor a szükséges tiltást a külföldről származó állami támogatás esetén a törvény szövege tartalmazza. Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy a belügyminiszterrel történt megbeszélés értelmében a Márton János által ismertetett nyilaspárti megnyilatkozást kivizsgálják, s amennyiben ez még az ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról tájékoztatják a képviselőket. Mindehhez mint politikai jelenségekkel foglalkozó kutató hozzáfűzte még: ha a gyülölködés a társadalomban bármilyen irányban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei megfontolandók. Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Az alkotmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor István (Pest m., 15. vk.) halasztási javaslatával. A Parlament szerdai munkanapja - amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - ezzel végetért. Csütörtökön tehát a határozathozatallal, majd az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 19:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (18. rész) - Dióhéj (1.)
|
A parlamenti ülésszak szerdai munkanapján a törvényhozás részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak és károsultjainak. A képviselők megkapták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előző esti tanácskozásának jelentését, az alkotmánymódosítással kapcsolatban. A vita tapasztalatait Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte. A szavazás megkezdése előtt egyes részletkérdésekben vita alakult ki. Felszólaltak: Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Varga Lajos (Pest m., 26. vk.); Mándity Marin (országos lista); Kulcsár Kálmán Berdár Béla (Pest m., 25. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.). A képviselők a tárgyalási szünet elrendelését elfogadták. Szót kért Németh Miklós miniszterelnök, és tanácskozásra összehívta a kormányt. Felszólalt még Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.). A szünet után Németh Miklós kormány-nyilatkozatot tett, azt a képviselők elfogadták, s az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódott. Az alkotmánymódosításról, illetve a 94 módosító javaslatról kétórás szavazás következett. (Több egyéni indítványt elvetettek a képviselők.) Közben Mándity Marin a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan módosító indítványt tett, amelyet a Parlament elfogadott. Az alaptörvény módosításának tervezetét 330 igen, 5 ellenszavazattal, 8 tartózkodással az Országgyűlés törvényerőre emelte. Az elnök a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél nyilatkozatát ismertette a tulajdonreformról. Ezután a tárgysorozat szerint a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat vitája kezdődött el. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán terjesztette elő. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második munkanap (19. rész) - Dióhéj (2.)
|
A vitában felszólaltak: Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója: Bódi János (Baranya m., 11. vk.); Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.); Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.); Sebők János (Veszprém m., 12. vk.); Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.); Alberth Béláné dr. (Hajdú-Bihar m., 8. vk.); Kovács László (Pest m., 20. vk.); Márton János (országos lista); Kállai Ferenc (országos lista); Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.). A vitát követően ülésezett a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, majd Kulcsár Kálmán foglalta össze az elhangzottakat. Végül képviselők úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatról a csütörtöki ülésen szavaznak. Az Országgyűlés októberi ülésszakának második munkanapja - amelyen - Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt - befejeződött. (MTI)
1989. október 18., szerda 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|