|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Kedden folytatódik az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények - az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény - megalkotása.
Ezeken túlmenően törvényjavaslatot terjeszt elő a Minisztertanács az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. A parlament - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő határozatban elfogadott indítványának megfelelően - tájékoztatást kap a társadalmi szervezetek vagyonáról; Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) ugyancsak határozatban elfogadott indítványára várhatóan ismét módosítják a földtörvényt. Napirendre tűzik Roszik Gábor (Pest megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Marx Gyula (Zala megye) és Raffay Ernő (Csongrád megye) indítványát október 23-a nemzeti ünneppé, illetve munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Minisztertanács várhatóan törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrségről. A plénum több személyi kérdésben is dönt. A parlamentnek a törvényekhez kapcsolódóan három kérdésben külön is határoznia kell. Amennyiben elfogadja a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt, döntenie kell a választás időpontjának kitűzéséről is. A Minisztertanács népszavazást kezdeményezett az állami címer kiválasztása érdekében; ezt a kezdeményezést az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága támogatta - a népszavazás kiírására vonatkozó döntés a parlament jogkörébe tartozik. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a jogalkotók indokoltnak tartják, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált, valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is. Az Országgyűlés munkáját ezúttal nem ,,terhelik,, interpellációk és kérdések. A szeptemberi ülésszak folytatásáról van ugyanis szó, s az erre az ülésszakra benyújtott valamennyi interpellációt és kérdést még szeptemberben megtárgyalta a parlament. Az újabb interpellációkat és kérdéseket a házszabály értelmében a következő - október 31-i - ülésszakra benyújtottaknak kell tekinteni. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|