|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Bányásznapi ünnepségek (1. rész)
|
1989. szeptember 1., péntek - A tatabányai csendőrsortűz mártírjainak emléke előtt tiszteleg az ország szeptember első vasárnapján, az immár 39. bányásznapon, amelynek központi ünnepségét pénteken tartották Budapesten, a szakmai szakszervezet Gorkij fasori székházában. A több mint 100 ezer szén-, érc-, szénhidrogén-, ásvány- és bauxitbányászt köszöntő megemlékezést Schalkhammer Antal, a szakszervezet titkára nyitotta meg.
Hangsúlyozta: a két nappal ezelőtti pécsi demonstráció a bányászok elégedetlenségét tükrözte, és a mintegy 10 ezer dühödt ember nem adott alkalmat arra, hogy a szakszervezet és a kormány képviselői közvetlen párbeszédben adhassanak választ kérdéseikre. A bányászok igényeit a szakszervezet a kormány elé terjesztette, s az készséget mutatott gondjaik megértésére. Így intenzív párbeszéd kezdődött, amely várhatóan november végére fejeződik be, tehát a bányászszakszervezet 24. kongresszusán már részletesen beszámolhatnak a tárgyalások eredményeiről. Ezután Horváth Ferenc ipari miniszter tartott rendhagyó ünnepi beszédet, amelyben nyíltan szólt a bányászat gondjairól, a nehézségeket kiváltó okokról, az elhibázott döntésekről, és a súlyos helyzetből kivezető útról. Hangsúlyozta, hogy újra kell gondolni energiapolitikánkat, nyersanyag- és energiahordozó-termelésünk céljait. Az új energiapolitika váza már kialakult, s ennek alapkövetelménye az ellátási biztonság, a takarékosság, a rugalmasság és a környezet fokozott védelme. Az energiahordozók reális árainak kialakításával is ösztönözni kívánják a fogyasztókat ésszerűbb felhasználásra, hogy a fogyasztás növekedése még az évi egy százalékot se érje el. Szükséges, hogy a hazai források csökkenése miatt az eddiginél több energiát és energiahordozót importáljon az ország. A bányászat gazdaságosságának javítása, a termelési szerkezet átalakítása miatt a következő 3-5 év alatt az országban várhatóan 10-12 ezerrel csökken a bányászok létszáma. Új munkahelyeik és megélhetésük biztosítására foglalkoztatáspolitikai csomagtervet készít a kormány, s ehhez kér együttműködésre kész partnereket az ágazat, a tanácsok és a vállalkozók köréből. (folyt.köv.)
1989. szeptember 1., péntek 16:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|