 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
 |
- A Magyar Néppárt és a szovjet nagykövetség kapcsolata - 1. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy a szovjet tárgyalófél egyrészt nagyon
örült annak, hogy kapott egy ilyen korrekt belső tájékoztatást, hogy
nem kerültük ki a kényes kérdéseket, és mindenekelőtt megpróbáltuk
vázolni a magunk elképezelését a magyar-szovjet viszonyra. Számunkra
voltak olyan kérdések, amelyek nekünk kevésbé látszottak izgalmasnak.
Ilyen például az, hogy mikor lesz Magyarországon meg a pártok
bejegyzése. Ők úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy kialakuljon egy
teljesen legális kapcsolat a két fél között, annak feltétele a pártok
hivatalos bejegyzése. Mi ezt mellékesnek tartjuk. Mi úgy gondoltuk,
már most is működnek ezek a pártok, a Magyar Néppárt - ugyanúgy mint
a Nemzeti Parasztpárt, s a Nemzeti Párt utóda - nem is kell, hogy
magát újonnan bejegyezze, hiszen eddig is pártként létezett, nem
oszlatták fel 1948-ban. Tehát nem kerültünk egy olyan helyzetbe,
amikor jogilag magunkat igazolni kell.
- Önök a szovjet követségen milyen álláspontot képviseltek a
magyar-szovjet viszonyról?
- Hát ez volt nyilván a tárgyalás második felének a kérdésköre,
és a legizgalmasabb kérdésköre. Kitértünk arra a problémakörre, hogy
a kárpátaljai magyarok helyzete milyen. Egyrészt visszaigazoltuk az
eddigi pozitív változásokat, másrészt pedig újabb jelentős
javulásokat kértünk. Többek között abban, hogy a határmenti falu
lehessen sokkal nyitottabb és szabadabb, másrészt pedig például
lehessen magyarul használni a városneveket is. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|