|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (2. rész)
|
- Zavartalanok, jól fejlődnek a magyar-szovjet politikai kapcsolatok - jelentette ki Iványi Pál, majd rámutatott: magyar részről nagyra értékeljük, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban újabb gyakorlati intézkedéseket tett a területén élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítására. Megvan a remény arra, hogy ezeket a közeljövőben további hasonló intézkedések követik. Partnerünk jelezte készségét a határ menti területek gazdálkodó szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztésére, az emberi kapcsolatok ezzel összefüggő bővítésére. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió több mint négy évtizede legnagyobb külgazdasági partnerünk. Pótolhatatlan beszerzési forrása volt és marad a magyar gazdaság számára szükséges energiahordozóknak és nyersanyagoknak. Számos magyar ipari objektum létesítésében vett részt gépek, berendezések szállításával, szellemi-műszaki szolgáltatásokkal. A Szovjetunió a legnagyobb vásárlója feldolgozóipari és élelmiszergazdasági termékeinknek. A gépipari termékek jelentős hányada kerül a Szovjetunióba. A Központi Bizottság titkára elmondta: a magyar-szovjet áruforgalom csökkenése, KGST-kereskedelmünk növekedésének megtorpanása is jelzi, hogy a tagországok belső gazdasági problémái mellett a korszerűtlen együttműködési mechanizmus is gerjesztője a nem kívánatos dezintegrációs jelenségeknek és folyamatoknak. Az együttműködési mechanizmusból eredő fékező hatás mérséklése, ellensúlyozása érdekében magyar részről már hosszabb ideje szorgalmazzuk az önálló vállalatok együttműködésére épülő mikrointegrációs kapcsolatok fejlesztését. A továbbiakban az új vállalati együttműködési formák elterjedéséről, eredményeiről szólva megállapította: több mint 250 magyar szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot szovjet partnerekkel; együttműködés jött létre számos szovjet tagköztársasággal; 13 vegyesvállalat működik, s a közeljövőben várhatóan további közös cégek kezdik meg tevékenységüket. Hozzátette: összességében azonban az új együttműködési formák még nem képviselnek számottevő volument, arányuk a teljes magyar-szovj et áruforgalmon belül alig éri el az 1 százalékot. Rámutatott: minden korábbinál sürgetőbben vetődik fel a szocialista gazdasági integráció, az együttműködési mechanizmus gyökeres átalakításának igénye. Az együttműködésben nagyságrendileg nagyobb teret kell biztosítani a vállalatoknak, az áru- és pénzviszonyok érvényesülésének. Az 1991-95. évi együttműködés már ennek az elvnek a figyelembe vételével alakul ki. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|