|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Asszuáni nagy gát - 30. év
|
Eszes Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Kairó, 1989. január 12. csütörtök (MTI-tud) - Az egyiptomi Asszuánban szerdán ünnepséget tartottak a szovjet műszaki és gazdasági segítséggel a Níluson épített nagy gátról, a duzzasztó- és vizierőműről kötött kétoldalú szerződés aláírásának 30. évfordulóján.
Az egyiptomi és szovjet vendégek jelenlétében Mohammed Mahir Abaza, a kairói kormány villamosítási és energiaügyi minisztere hangoztatta, hogy az asszuáni nagy gát védte meg Egyiptomot az utóóbbi évek aszályának pusztításától. A mögötte lévő óriási víztározó, a Nasszer-tó tette lehetővé, hogy a legutóbbi kritikus kilenc évben is fenn tudják tartani az Egyiptom számára az életet jelentő öntözéses gazdálkodást, sőt bővítették is azt. A miniszter adatai szerint az asszuáni vizierőmű teljes elkészülte óta, húsz év alatt Egyiptomnak 4 milliárd dollár értékű energiát termelt. A nagy gát egyike az egykori egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer nevéhez fűződő nagyszabású, szovjet kooperációban készült beruházásoknak. Utóbb, Anvar Szadat elnöksége idején a nílusi gátat tendenciózusan igyekeztek befeketíteni, hasznosságát megkérdőjelezni. Tény, hogy a szabályozott folyóvízszint nyomán immár teljesen elmaradtak a Nílus egykor volt nagy áradásai,a termékeny iszap lerakása, mely a folyóparti mezőgazdaság számára jelentős segítség volt. Időközben viszont Egyiptom lakossága közel duplájára, 53-55 millióra nőtt, és az ivóvíz-, valamint öntözési szükségletet a víztározó nélkül már lehetetlen volna biztosítani.+++
1989. január 12., csütörtök 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|