![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Négypárti koalíció
|
![](../img/spacer.gif)
------------------ München, 1989. november 8. (SZER, Magyar híradó) - A bevezetőben említett négypárti koalíció nem egy kormánykoalíció terve, hanem a november 26-iki népszavazásra vonatkozó megállapodás. A részleteket Lángh Júlia foglalja össze: - Az 1989. november 26-iki első magyarországi népszavazás megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát - hangzott el azon a ma délelőtti budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a "Négy igen" kampány jegyében tartott közösen négy párt: a Fidesz, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. A négy párt együttes fellépése már önmagában politikai esemény. A négy igen felhívás arra szól, hogy igennel szavazzanak a választópolgárok mind a négy kérdésben azon a népszavazáson, amelyet a parlament a 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére a törvénynek is megfelelően kiírt. Nem felel meg viszont a törvényeknek az, hogy a parlament az eredeti kérdések fogalmazását megváltoztatta és magyarázatokat fűzött a kérdésekhez a szavazócédulákon és a lakossági tájékoztatókban. Ezek a törvényellenesen odabiggyesztett magyarázatok félrevezetőek. A köztársasági elnökválasztás kérdésében például azt sugallják, hogy az igen szavazattal megfosztanák a népet az államfő választás élményétől, holott a kérdés nem az elnökválasztás tényére, hanem az időpontra vonatkozik, és - hangzott el a mai sajtótájékoztatón - amennyiben a nép úgy dönt, hogy nem akar elnökválasztást a parlamenti választások előtt, akkor sem biztos, hogy megfosztotta magát a közvetlen elnökválasztástól, hiszen az új parlament, amelynek az alkotmány szerint az államfő választása a hatáskörébe tartozik, dönthet úgy, hogy ezen változtat. A törvény tehát úgy szól, hogy a népi kezdeményezésre kiírt népszavazás lapja csak az eredeti kérdéseket tartalmazhatja és a népszavazás időpontját, mást nem - tehát magyarázatokat nem. (folyt.)
1989. november 8., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|