|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a középszintű megbeszélésen a különböző kérdéseket megvitató bizottságok sorrendjében haladva tárgyalják a vitás témákat. Az alkotmánybírósággal kapcsolatban rövid vita után a felek elfogadták, hogy az alkotmánybírákat a parlament kétharmados, minősített többséggel válassza meg. Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell állítani az állampolgári jogok szószólójának (ombudsman) intézményét. Ezzel kapcsolatban az MSZMP részéről Somogyvári István elmondta, hogy a tervek szerint január 1-jétől megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek gazdasági feladatait átveszi a Legfőbb Állami Számvevőszék, de egyéb hatáskörének ellátásával indokolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. Mindehhez az EKA annyit tett hozzá, hogy az általános ombudsman mellett szükség lesz más ombudsman-okra is. Közöttük megemlítette a kisebbség-, a környezet- és az adatvédelmi szószólót. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban a középszintű tárgyaláson továbbra sem közeledtek az álláspontok abban a tekintetben, hogy hivatalba lépéséig ki lássa el az államfői teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésekor szűnjék meg az Elnöki Tanács, ám az új köztársasági elnök megválasztásáig az ET elnöke végezze az államfői feladatokat. Ezt a megoldást a Harmadik Oldal is támogatta, az EKA azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorolja a szűkített államfői jogkört. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az ET feloszlatása után az Elnöki Tanács elnökének megbízása az államfői jogkörrel megkérdőjelezné a tárgyaló felek hitelképességét, amennyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették: nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében köztiszteletben álló személyről van szó, de nem személyben kell gondolkodni, hanem tiszteletben kell tartani az alkotmánymódosítás szellemét. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|