|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Választási heti összefóglaló
|
----------------------------
München, 1990. március 14. (SZER, Választások előtt) - Szőcs Géza olvassa fel visszatekintését az elmúlt hét eseményeire:
- A finis felé közeledő választási hadjárat fontosabb fejleményeit az utóbbi napokban a következő kulcsszavak segítségével foglalhatjuk össze: választási listák. Az egyéni választókerületi választási bizottságok információi alapján összesen 20 párt jelöltje jutott el a március 25-iki, országos megmérettetésig - ehhez pedig még hozzáveendők a független jelöltek. Némely kerületben 25-ikén 14 jelölt között választhatnak majd a polgárok - így Ózdon, Pásztón, Monoron és a Somogy megyei Marcaliban.
Apropó: független jelöltek. Tovább gazdagodott a magyar politikai botanika, vagy virágszimbólika. Ugyanis több mint 200 független képviselőjelölt nevében egy 15 fős csoport létrehozott egy úgynevezett Szabadelvű Szövetséget, mely jelképének - nyilván nem véletlenül - az árvácskát választotta. Az esélyegyenlőségre - vagyis hát egyenlőtlenségre - nyilván a pártapparátusok által nem támogatott, független jelöltek panaszkodnak legtöbbet. Az esélyegyenlőségre még visszatérünk.
Annyit még a listákról: az elmúlt napokban öt nagy párt tette közzé országos választási listáját. A Hazafias Választási Koalíció, - az első helyen nevezett Kulcsár Kálmánon kívül - 116 fős listáján a harmadik helyen indítja Kukorelli Istvánt, a nyolcadik helyen Havas Henrik rádióriportert, és a huszonkilencediken Vári Attilát. A többi, nem igazán országosan ismert név -, mint ahogy a Kereszténydemokrata Néppárt 58 fős listáján is az első helyeken indított pártvezetők a viszonylag legismertebbek - Keresztes Sándor, Ugrin Emese és Hasznos Miklós. (folyt.)
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási heti összefoglaló - 1. folyt.
|
Az Agrárszövetség 116 fős listáján csak a bennfentesek találnak ismerősen csengő névre. Míg a szabaddemokraták 116-os névsorából feltűnően hiányzik Kis János filozófus neve. Az SZDSZ listáján egyébként sok az ismert, sokat szereplő személyiség - az egyes számot Tölgyessy Péter kapta, a 116-ost Fényi Tibor újságíró -, de rajta van a listán többek közt Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Solt Ottília, Hodosán Rozália, Ráday Mihály, Gadó György is.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 64 fős névsorában listavezető Petrasovics Anna pártelnök, hetedik Fischer György, nyolcadik Baranyai Tibor, tizedik Törőcsik Mari, harminckettedik a Mai nap újságírója: K. Gyurkó Rita. A többi név kevésbé ismerős.
Visszatérve az esélyegyenlőséghez: leginkább az eddig saját várakozásain alul szerepelt Magyar Néppárt szorgalmazza, hogy a pártok az ország nyilvánossága előtt számoljanak el választási pénzeik forrásairól. A Magyar Néppárt szerint az egyes pártok anyagi ellátottsága szempontjából ötvenszeres, sőt százszoros különbségek is vannak, ami illúzórikussá teheti az esélyegyenlőséget. A jelenlegi választójogi törvény szerint ugyanis a pártoknak csak majd április 24-ikéig kell elszámolniuk arról, hogy milyen választási célokra mekkora összegeket fordítottak. Arról azonban, hogy ezek a pénzek honnan, milyen forrásokból származnak, nem kötelesek beszélni.
A pénz mindenképpen kulcsfogalom ebben a választási hadjáratban, és nem egy esetben botrányos jellegűek a vele kapcsolatos hírek és összefüggések. Itt van éppen az a hírhedt ügy, hogy a régi vagy az új MSZMP, esetleg MSZP mennyi pénzt adott a Független-, vagy egyenesen a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak? Vagy megfordítva: kértek-e a szociáldemokraták anyagi segítséget - netán nem is kértek, hanem éppenséggel visszaköveteltek, és nem segítséget, hanem hajdan kisajátított vagyonukat? (folyt.)
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Választási heti összefoglaló - 2. folyt.
|
Bármilyen fontos kulcsszó is a pénz, mégsem szerepel azok között az értékek között, amelyeket szívesen hangoztatnának az egyes pártok. Egy tárgyilagos felmérés szerint a tévében az elmúlt időszakban látható politikai reklámműsorok retorikáján belül gyakoriság szerint magasan kiemelkedik egy hét értékből álló csoport. Mint mondtam: a pénz nincs köztük, viszont szerepel - messze elsőként - a magyarság, azután a nemzet, azután a szabadság, az európaiság, a demokrácia, a haza, és a kereszténység.
A legutóbbi előrejelzések egyértelműen a szabaddemokraták és a Magyar Demokrata Fórum fej-fej melletti választási győzelmét jósolják, de egyáltalán nem esik szó arról, hogy egynegyedet várhatóan meghaladó, de az egyharmadot el nem érő választási siker vagy egymásra utalja őket mint koalíciós partnereket - vagy pedig a Független Kisgazdapártra, mint szövetségesre, amely 25 százalék körüli várható eredménnyel biztos harmadiknak tűnik most. Ez természetesen olyannyira felértékeli a kisgazdákat mindkét lehetséges koalíciós partnerük szemében - tehát mind a szabaddemokraták, mind az MDF szemében -, hogy akár a választások igazi nyertesének is nevezhetnénk őket - persze, ha az előrejelzések nem csalnak.
Jópofának mondható az MSZMP jóslata saját maga valószínű eredményéről. Szerintük az általuk megszerzett szavazatok száma 5 százalék és 50 százalék közt fog mozogni.
A Hazafias Választási Koalíció 10-18 százalékban reménykedik, de Kukorelli István egy elszólásából kiderül, hogy minden egyes szavazatot, amelyet az általuk bűvösnek mondott 4 százalék fölé viszi őket, sikerként fognak elkönyvelni. (folyt.)
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Választási heti összefoglaló - 3. folyt.
|
De még meg sem tartották e választásoknak még az első fordulóját sem, nemhogy a másodikat -, és nemhogy kormány alakult volna, máris azt jósolja egy olyan ismert politológus, mint Bihari Mihály a sajtóban, hogy három-négy egymást váltó kormányt követően még az első parlamenti ciklus letelte előtt újabb választásokra fog sor kerülni.
Végezetül pedig két konkrét hír: eldőlt, hogy a szavazatok számítógépes összesítését egyetlen komputerrendszer fogja végezni, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal által kidolgozott szisztéma alapján, amelyhez azonban előzetesen szükséges az úgynevezett hamisítóprogramok elleni garanciák kidolgozása is.
Legújabb hírek szerint pedig már a szavazólapok nyomtatása is megkezdődött. Nos: hát itt tartunk 1990. március 14-ikén. +++
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|