|
|
 |
|
 |
Tájékoztató a gazdasági deregulációs folyamatról
|
1990. január 17., szerda - A gazdasági dereguláció eddigi
fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót szerdán a Parlamentben
Sárközy Tamás deregulációs kormánybiztos. Elmondta: lezárult a
folyamat első szakasza: január 1-jéig több mint 500 rendeletet,
utasítást, iránymutatást helyeztek hatályon kívül a tárcák, s
további 1.200-at szándékoznak hamarosan megszüntetni. A munka
második fázisában a deregulációs tanács felülvizsgálja azokat a
jogszabályokat, amelyeket a továbbiakban is fenn kívánnak tartani a
tárcák, majd megkezdődnek az egyeztető tárgyalások. Amennyiben nem
sikerül megállapodásra jutni, a Minisztertanács dönt a vitás
kérdésekben.
A gazdasági dereguláció célja egyébként, hogy lebontsa a
vállalkozásokat béklyóba kötő jogi akadályokat, megteremtse a
tisztességes gazdasági verseny feltételeit, biztosítsa az európai
közös piaci joggal való harmonizálást, s végül áttekinthető
rendszert teremtsen a magyar jogban. (MTI)
1990. január 17., szerda 13:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a gazdasági deregulációs folyamatról (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A gazdasági dereguláció eddigi
fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót szerdán a Parlamentben
Sárközy Tamás. A tájékoztatóra késve érkező deregulációs
kormánybiztos késését azzal magyarázta, hogy elhúzódott az a
megbeszélés, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Vissi
Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke folytatott a készülő ár- és
versenytörvényről az ellenzéki pártok képviselőivel. Ennek a
törvénynek a létrehozása szorosan hozzátartozik a deregulációs
folyamathoz, hiszen része a piacépítő programnak.
Elmondta, hogy lezárult a jogszabályrostáló folyamat első
szakasza: január 1-jéig több mint 500 rendeletet, utasítást,
iránymutatást helyeztek hatályon kívül a tárcák, s további 1200-at
szándékoznak hamarosan megszüntetni. A deregulációban élen jár a
Pénzügyminisztérium, az összes megszüntetett jogszabály több mint a
fele (285) pénzügyi szabályozás volt. Az ÁBMH ugyancsak sok
rendeletét tartja fölöslegesnek, 179-et helyezett hatályon kívül
január 1-jéig. A tárcák többsége az év első negyedében kívánja
hatálytalanítani az idejétmúlt rendelkezéseket. Sárközy Tamás
elmondta, hogy a tárcáknál folyó deregulációs munka figyelemre
méltó, ám a tanács tapasztalatai szerint a forgalomból kivont
jogszabályok egy részének hatályon kívül helyezése nem igazi -
szóhasználata szerint ,,kamu,,-dereguláció, hiszen például olyan
rendeletet is hatályon kívül akarnak helyezni, amely egy korábbi
jogszabályt helyez hatályon kívül.
A munka második fázisában - amelyben a kormánybiztos szerint a
nehezebb feladatok kerülnek sorra - a deregulációs tanács
felülvizsgálja azokat a jogszabályokat, amelyeket a tárcák a
továbbiakban is fenn kívánnak tartani, majd megkezdődnek az
egyeztető tárgyalások. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni,
a Minisztertanács dönt a vitás jogszabályok sorsáról. Úgy tűnik,
hogy néhány területen, így például a munkavédelemben, a
társadalombiztosításban, a statisztikában nem sikerült előrelépni,
ugyanis ezeket alapvetően törvények, illetve törvényerejű rendeletek
szabályozzák. Ezeket a magasabb szintű jogszabályokat pedig csak az
Országgyűlés változtathatja meg, vagy hozhat helyükbe új
törvényeket. Több törvény is előkészületben van, így például a már
említett ár- és versenytörvény, ám hosszú idő eltelhet, amíg ezekből
a tervezetekből törvény lesz, ugyanis valamennyit csak az ellenzéki
pártokkal történő konzultáció után lehet a Parlament elé
terjeszteni. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:52
|
Vissza »
|
|
Tájékoztató a gazdasági deregulációs folyamatról (2. rész)
|
Azt azonban ma még nem lehet tudni, hogy a jelenlegi, vagy az új
Országgyűlés hozza meg ezeket az új törvényeket. Az utóbbi esetben
jelentős késéssel születhetnek meg ezek a jogszabályok; ennek
előnye, hogy a választásokkal legitimált kormány lesz az
előterjesztő, ugyanakkor hátránya, hogy tovább tart a
bizonytalanságokkal terhes és visszaélésekre is módot nyújtó
átmeneti időszak.
A tájékoztatót követően Bosánszky Lajos, a tanács titkára az
MTI-nek kiegészítésképpen elmondta: a tavaly szeptember 15-e óta
folyó gazdasági dereguláció célja elsősorban az, hogy lebontsa a
vállalkozásokat béklyóba kötő jogi akadályokat, megteremtse a
tisztességes gazdasági verseny feltételeit, biztosítsa az európai
közös piaci joggal való harmonizálást (ezen a téren egyébként
jelentős késésben vagyunk), s végül áttekinthető rendszert teremtsen
a magyar jogban. A piacgazdasághoz elengedhetetlen a piacra való
belépés szabadságának biztosítása, ugyanakkor a piacról való kiesés
feltételeinek meghatározása, a piacon lévők közötti tisztességes
verseny alapkövetelményeinek megteremtése. Ehhez a jog eszközeire is
szükség van, ám a jelenlegi szabályozás még sok esetben nem felel
meg a piacgazdaság követelményeinek.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságot
szabályozó különféle rendeletek, utasítások mintegy 25-30 százalékát
hajlandók megszüntetni a tárcák. A fennmaradó, körülbelül 2700
rendelet jó részéről még viták várhatók. A 15 tagú tanács igyekszik
szakmailag felkészülni a nehéz feladatra. Tervezik, hogy ismereteik
bővítésére külföldi szakembereket hívnak meg előadástartásra,
konzultációkat folytatnak a közös piaci joganyagról, s külföldi
szakértőket kérnek fel tanulmányok készítésére. A felkészülésbe
bevonják a tárcák deregulációval foglalkozó szakembereit is. (MTI)
1990. január 17., szerda 17:55
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1055 sz. hírre
|
A mai mtib1055 számú, Tájékoztató a gazdasági... (1. rész) című
hírünk 2. bek. alulról az 5. sorában a szöveg helyesen:
...méltó, ám a deregulációs tanács ...
------------
(MTI)
1990. január 17., szerda 19:44
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1056 sz. hírre
|
A mai mtib1056 számú, Tájékoztató a gazdasági... (2. rész) című
hírünk 1. bek. 1. sorában a szöveg helyesen:
...Bosánszky Lajos, a deregulációs tanács titkára ...
------------
(MTI)
1990. január 17., szerda 19:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|