|
|
|
|
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az utóbbi napokban egyes sajtó-, rádió-, tv-nyilatkozatokban több félreérthető információ jelent meg a népszavazással kapcsolatban. A választópolgárok megfelelő és egyértelmű tájékoztatása érdekében Dr. Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára válaszolt az MTI kérdéseire.
x Mi a helyzet az utóbbi időben sok vihart kavart kopogtató cédulákkal? - A választási törvény előírja: a választópolgárokat értesíteni kell arról, hogy felvették őket a választók nyilvántartásába. Ennek az értesítőnek a köznapi neve a ,,kopogtató cédula,,. Az a funckiója, hogy a választópolgárt téjékoztassa: mikor és melyik szavazókörben szavazhat. Tehát nem a kopogtató cédula léte alapozza meg a választójogot, hanem az Alkotmány, illetőleg a választási törvény. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki nem kapott értesítőt, természetesen szavazhat az állandó lakhelye szerint kijelölt szavazókörben. A szavazatszámláló bizottság rendelkezésére áll az adott szavazókörben lakó, de választójoggal nem rendelkezők jegyzéke. Ha ezen az adott személy nem szerepel, és a személyi igazolványából megállapítható, hogy az adott szavazókörben van az állandó lakása, akkor a bizottság a választók nyilvántartásába felveszi és természetesen szavazhat. A választópolgárok megfelelő tájékoztatását a választási szerveknek kell biztosítaniuk. Ezért a BM Választási Irodája elrendelte, hogy valamennyi településen és a fővárosban a kerületekben minden szavazatszámláló bizottságnak álljon rendelkezésére a településen belüli szavazókörök utcajegyzéke és a szavazóhelyiségek címe. Ha a választópolgár nem a számára kijelölt szavazóhelyiségbe menne, ott pontos felvilágosítást kap, hogy hol van az a szavazókör, ahol szavazhat. x Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik az állandó lakóhelyén? - A választópolgár az ideiglenes tartózkodási helyén is szavazhat. Ennek feltétele, hogy kérjen az állandó lakóhelye szerinti tanácstól igazolást; ezzel, valamint a személyi igazolványának bemutatásával az ideiglenes tartózkodási helyén a szavazatszámláló bizottság biztosítja, hogy szavazhasson. Igazolást később november 25-én, szombaton 16.00 óráig lehet kérni a helyi tanácsoknál. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)
|
x Hogyan kell szavazni? - A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet. Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,, az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok - amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen kiderül-e a szavazó akarata. x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson? - Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25. paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást követő 3 napon belül megtekinthetik. Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra, hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa, vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne, súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait. x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése, amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott, befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét? - Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt - jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek összetételére is kihat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (3. rész)
|
A választási szervek tagjai - beleértve a választott és a delegált tagokat is - társadalmi munkában végzik tevékenységüket, e munkájukért semmiféle díjazást nem kapnak. Kizárólag a szavazásnapi ellátásunkhoz tud igen szerény méretű támogatást biztosítani a költségvetés. x Mi lehet - jogilag - a népszavazás eredménye? - Az országos népszavazás érvényességére a választójogi törvényben írtaktól eltérő szabályok vonatkoznak. Ahhoz, hogy maga a népszabazás érvényes legyen, az szükséges, hogy a választójogosultaknak több mint a fele érvényesen szavazzon. Tehát nem pusztán a részvevőknek, hanem az érvényes szavazatok számának kell meghaladnia a választójogosultak számának a felét. Ha a népszavazás érvényes, akkor az eredményt az határozza meg, hogy az érvényes szavazatok közül az ,,igen,,, vagy a ,,nem,, válasszal értett-e egyet az érvényesen szavazók többsége. Természetesen az érvényességet és az eredményességet kérdésenként külön-külön kell vizsgálni. Amennyiben a népszavazás nem lesz érvényes, mivel az érvényes szavazatoknak a száma nem haladja meg a választójogosultaknak a felét, akkor az Országgyűlés által 1990. január 7-ére kiírt köztársaságielnök-választás kampánya megkezdődhet. x Már a pártok által delegált tagokkal együtt ülésezett az Országos Választási Bizottság. Mondana valamit az ülésről? - Együttes működésünk alapelveiben sikerült - teljes egyetértésben - megállapodnunk. Így mindenekelőtt abban, hogy a bizottság tagjai az alkotmányra tettek esküt, a törvényesség betartása és betartatása a feladatuk, pártpolitikai megfontolások nem befolyásolhatják a bizottság döntését. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|