|
|
 |
|
 |
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)
|
x Hogyan kell szavazni?
- A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát
kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti
négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet.
Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem
helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A
választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének
megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben
kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,,
az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a
szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok -
amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek
megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen
kiderül-e a szavazó akarata.
x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte
azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson?
- Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25.
paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra
vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást
követő 3 napon belül megtekinthetik.
Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra
vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még
képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra,
hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa,
vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem
vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne,
súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait.
x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése,
amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott,
befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét?
- Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt -
jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási
szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a
Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés
értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek
összetételére is kihat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|