|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció
legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány
támogatáscsökkentési programja 1990-re eredetileg
mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A
szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést
tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes
támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások
csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói
árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz-
és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a
támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a
rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is.
- A kormány támogatáspolitikáját két oldalról éri kritika -
folytatta a miniszter. - Egyesek szerint a támogatások csökkentése
gerjeszti az inflációt, mások úgy vélik, hogy még gyorsabban kellene
a dotációkat és a szubvenciókat mérsékelni, esetleg teljesen
megszüntetni, hogy a költségvetés többet fordíthasson egészségügyi,
oktatási, szociális vagy kulturális célokra.
Mindkét kritikában van realitás, de egyik sem abszolutizálható.
A támogatások mérséklése a piaci viszonyok erősítéséhez, az adók
csökkentéséhez, az árarányok torzításainak felszámolásához
nélkülözhetetlen. Teljes és radikális megszüntetésük azonban
elviselhetetlen társadalmi feszültségekhez, nagymértékű áremeléshez,
tömeges munkanélküliséghez, illetve konvertibilis exportunk
egyensúlyrontó csökkenéséhez vezetne.
- Ma a támogatások alig néhány területre koncentrálódnak. Túlnyomó
többségük az agrárszférához, a helyi és távolsági közlekedéshez, a
lakásépítéshez és -fenntartáshoz, valamint a külkereskedelmi
áruforgalomhoz kötődik. A csökkentés korlátai tehát rendkívül
kemények. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság
életszínvonalát közvetlenül befolyásoló támogatáscsökkentés esetén
elkerülhetetlen a növekvő mértékű szociális kompenzálás, amely
gyakran felemészti a támogatás-csökkentéssel elérhető költségvetési
megtakarításokat. Valamennyi szempontot mérlegelve a kormány úgy
látja, hogy a jövő esztendőben nagyobb mértékű támogatáscsökkentés
nem vállalható.
Ezután a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A
tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19
százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat
takar. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|