Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlési bizottságok ülése (1. rész)
1989. november 17., péntek - A Parlamentben pénteken együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint reformügyi bizottsága. A képviselők elsőként Kemenes Ernőnek, az Országos Tervhivatal elnökének az előadását hallgatták meg a gazdaságpolitikai helyzet alakulásáról. Kemenes Ernő szerint a kormány ösztönző intézkedéseinek hatására megindult a kínálatélénkítő, illetve termelést stimuláló folyamat a gazdaságban. Folytatódott a konvertibilis export növekedése, az idén várhatóan 500-550 millió dolláros kereskedelmi aktívumra számíthatunk. Az exportlehetőségekhez igazodóan erőteljes differenciálódás indult meg a magyar iparban. Kedvező tapasztalat, hogy az ipari termelésben a vállalatok jelentős hányada javítani tudta piaci pozícióját. Kedvezőtlen jelenségek figyelhetők meg viszont a rubelelszámolású forgalomban. Tetemes mennyiségű kereskedelmi aktívum képződött, ennek összege 400-500 millió rubelre tehető. Ilyenfajta tartós erőforráskihelyezést az ország nem engedhet meg magának - szögezte le a tervhivatal elnöke. A kormánynak nem szándéka, hogy kivonuljon a rubelelszámolású piacokról, de az aktívum csökkentése az export visszafogását igényli. Ezzel párhuzamosan a nyugati piacokon kell lehetőségeinket bővíteni, ám ez nagy kihívás a magyar gazdaság számára: feltétlenül javítani kell a külgazdaság teljesítőképességét, ugyanakkor az ipar szerkezetét is át kell alakítani. A kormány célja, hogy folytassa kínálatbővítő, liberalizációs gazdaságpolitikáját, s ösztönözze a vállalkozásélénkítő törekvéseket. Békesi László pénzügyminiszter a költségvetés irányelveiről tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a képviselőkhöz eljuttatott koncepció sok bizonytalansági elemet tartalmaz, ugyanis ma még nem lehet pontosan tudni, hogy sikerül-e például 300 millió rubelre csökkenteni a rubelaktívumot, s az sem biztos, hogy más tervek is teljes egészében valóra válnak. Tartalék szinte alig van a koncepcióban, ezért minden bevételt csökkentő, illetve kiadást növelő intézkedést alaposan meg kell fontolni. A kormány 15 százalékos fogyasztói árindex növekedést tart reálisnak - mondotta a miniszter -, ettől valamelyest elmarad (13 százalékos lesz) a költségvetés növekedési üteme. A nemzeti jövedelmen belül tehát csökken a költségvetés részaránya. A kormány szerint a költségvetési támogatások idei 190 milliárdos összegét 31 milliárd forinttal lehet mérsékelni. (folyt.köv.) 1989. november 17., péntek 16:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlési bizottságok ülése (2. rész)
Fekete János, a reformügyi bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az ország gazdasági nehézségeinek jórészét nem objektív feltételek okozták, hanem a hibás, az elhamarkodott döntések. A kormány úgynevezett közérzetjavító intézkedései drága mulatságnak bizonyultak, ezek olyan hibák, amelyekre nem lehet felmentést adni. A korrekciókra is későn került sor, ezért nőtt meg a bizalmatlanság a lakosság körében. Ezt követően ismertette a reformügyi bizottságnak az adótörvények módosítására vonatkozó javaslatait. Hangsúlyozta: a bizottságnak nem célja, hogy rontsa a költségvetés helyzetét, kompromisszumok kialakítására törekednek. A bizottság javasolja például, hogy a több gyermeket nevelő családoknak járó pótlékot ne 300, hanem 400 forinttal emeljék. A reformügyi bizottság indítványai közé tartozik az is, hogy a beruházások utáni általános forgalmi adót 100 százalékban visszatérítsék, ha nem is jövőre, de 1991-től. A pénzügyminiszter válaszában tiltakozott a kormányt ért vádak ellen mondván, hogy olyan hibákat is ennek a kormánynak a számlájára írnak, amelyeket elődje követett el. A konkrét javaslatok egy részével egyetértett Békesi László, ám hozzátette: a javasolt módosításoknak több milliárdos anyagi vonzata van. A vitában elsőként Tallóssy Frigyes (Budapest) kért szót, és ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság délelőtti állásfoglalását, miszerint: a kormány vonja vissza az adórendszer módosításáról szóló törvényjavaslatát. Szabó Kálmán (Budapest) az indítványhoz csatlakozva hanagsúlyozta: a költségvetés tételes ismerete nélkül nem lehet döntést hozni az adótörvények ügyében. Éppen ezért javasolta: az adókkal kapcsolatos részletes vitára akkor kerüljön sor, amikor a költségvetési törvény megalkotásával foglalkoznak. E két indítvány fölött hosszú vita és elhúzódó szavazási procedúra kezdődött. (folyt.köv.) 1989. november 17., péntek 16:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlési bizottságok ülése (3. rész)
A két testület végül is úgy döntött: nem támogatja Tallóssy Frigyes indítványát, hiszen a kormány - szándékai szerint - mindenképpen beterjesztheti a törvényjavaslatokat a Parlament elé. Elfogadta viszont a Szabó Kálmán által javasoltakat, hogy előbb az adótörvények általános vitájára kerüljön sor, s a törvénytervezetek részletes vitáját decemberben a költségvetési törvény tárgyalásakor folytassák le. Ezután úgy tűnt, mintha a képviselők nem is szavaztak volna a két kérdésben. Ismét számos olyan hozzászólás hangzott el, amely megkérdőjelezte az új adótörvények létjogosultságát. Gágyor Pál (Budapest) elmondta, hogy mintegy száz módosító javaslat érkezett a törvénytervezetekkel kapcsolatban. Nem áll annyi idő rendelkezésre, hogy ezeket a bizottsági ülésen érdemben megvitathassák. Tallóssy Frigyes szerint ahhoz, hogy a régi adótörvények működőképessé váljanak, százötven értelmező szabályt kellett megalkotni; az új törvénytervezetek pedig még rosszabb szakmai munkának számítanak. Több képviselő úgy foglalt állást, hogy nem vállal fel újabb adóvitát, a jelenlegi kormány ígéreteiben nem bízik. A korábbi kormányok is mindig arra hivatkoztak: ha a törvényjavaslatokat az Országgyűlés nem fogadja el, vészhelyzet állhat elő. Ezt a gyakorlatot nem lehet tovább folytatni. Balázsi Sándor szakértő azt javasolta, hogy elsősorban az inflációt kellene csökkenteni, s akkor lényegesen kevesebb adóvita lenne a képviselők és a kormány között. Alacsonyabb fogyasztói áremelkedés esetén ugyanis a költségvetés megszabadulna attól a 60-70 milliárd forintos tehertől, amely ma a kedvezményes lakáshitelek kamatkülönbözetének kiegyenlítésénél jelentkezik, s így csökkenthetné az adóterhelést. Palotás János, a VOSZ elnöke úgy vélekedett: az új adótörvények a vállalkozók számára nem jelentenek érdemi előrelépést, így a régi jogszabályok kisebb módosítása is elegendő lenne. Véleménye szerint a beterjesztett javaslatok nem javítják jelentős mértékben a vállalkozások feltételeit. Kemenes Ernő rövid válaszában arról szólt: a kormány is arra törekszik, hogy a fogyasztói áremelkedést a lehető legkisebb szintre szorítsa, már csak azért is, mert a magas infláció a jelenlegi viszonyok között a költségvetés terheit növeli. Ám az infláció okai alapvetően a nem megfelelően működő gazdaságban keresendők, így az áremelkedés ütemének csökkentése csak a gazdaság hatékonyabbá tételével, a struktúraváltás gyorsításával képzelhető el. Békesi László rámutatott, hogy minden további személyi jövedelemadó-csökkentés a fogyasztói árak emelkedését eredményezné, ugyanis a társadalmi, a lakossági fogyasztás növelésére a gazdaság jelenlegi helyzetében nincs lehetőség. (folyt.köv.) 1989. november 17., péntek 18:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlési bizottságok ülése (4. rész)
A pénzügyminiszter Palotás János kijelentését cinikusnak minősítette. Ha a vállalkozóknak nem jelent semmit a 9-14 százalékos adócsökkentés, akkor tényleg maradjon minden a régiben - mondotta Békesi László. Határozathozatalra végül is nem került sor, mivel a két testület időközben határozatképtelenné vált. A képviselők többsége - bár fontos kérdésekről volt szó - nem várta meg a vita végét. Ezért úgy döntöttek, hogy a reformügyi bizottság a jövő héten a parlamenti ülésszak ideje alatt vitatja meg a beterjesztett képviselői módosító javaslatokat. Ugyancsak ülést tart ebben az időszakban a terv- és költségvetési bizottság, hogy állást foglaljon a napirendre nem került illetéktörvény-tervezettel kapcsolatban. (MTI) 1989. november 17., péntek 18:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »