|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi bizottsága az adótörvények visszavonását javasolja (1. rész)
|
1989. november 17.,, péntek - A személyi jövedelemadóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatok visszavonását javasolta az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága pénteki ülésén. A testület a csütörtökön félbeszakadt vita lezárásaként döntött így, s javaslatát az ugyancsak pénteken ülésező terv- és költségvetési bizottság elé terjesztette.
A jogi bizottság ugyancsak döntött az illetéktörvény
módosításáról. A minisztérium és a képviselők között lezajlott élénk
vita eredményeként kompromisszumos javaslat született. Ennek
értelmében január elsejétől a pénzügyminiszter illetéket nem
állapíthat meg, újat nem vezethet be, illetve a meglévő illetékek
mértékét nem módosíthatja. Abban az Országgyűlésnek kell döntenie,
hogy a korábbi PM-rendeletek alapján jövő év július elsejéig avagy
december 31-ig szedhetők-e a megállapított illetékek. A bizottság és
a minisztérium képviselője elfogadta azt az indítványt, hogy ez a
törvény elfogadásakor azonnal lépjen hatályba, megakadályozandó,
hogy a hátralévő időben újabb rendeletek szülessenek.
Immáron vádaskodássá fajult a Szabad Demokraták Szövetsége által
kezdeményezett, s országgyűlési határozattal kiírt népszavazás
körüli vita. E határozat október 31-i elfogadását követően szinte
naponta hangzottak el, jelentek meg a parlamenti döntést minősítő
vélemények arról, hogy az Országgyűlésnek joga volt-e megváltoztatni
az SZDSZ kérdéseinek sorrendjét, azok szövegét, illetve magyarázatot
fűzni hozzájuk. Legutóbb a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, az SZDSZ és a
Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnökéhez, a Minisztertanács elnökéhez és az
Országgyűlés elnökéhez. Ebben a parlamentnek az állampolgári
kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát
törvénysértőnek minősítették. (folyt. köv.)
1989. november 17., péntek 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottsága az adótörvények visszavonását javasolja (2. rész)
|
Felszólították e magas közjogi méltóságokat, hogy intézkedjenek a
jogrend helyreállításáról.
A nyílt levélre - ugyancsak nyíltan - Fodor István, a Ház
megbízott elnöke válaszolt. Ezt a választ az SZDSZ képviselője - a
sajtó útján - többszörösen: politikailag, jogilag és erkölcsileg
elfogadhatatlannak ítélte.
Az Országgyűlés jogi bizottsága - amely a népszavazásról szóló
határozat előkészítője és a plénum előtt előterjesztője volt - úgy
vélte: e vádak mellett nem mehet el szó nélkül, azokra ugyanolyan
határozottan kell felelnie. Ezért nyilatkozattervezetet fogalmazott
meg, amelyet majd a parlament fogad el. Ebben visszautasítja a
törvénysértés vádját, leszögezve, hogy a törvények értelmezésére
egyedül megalkotójuk, azaz maga az Országgyűlés jogosult. Kiemeli: a
parlament határozata annak a rendelkezésnek az elsődleges figyelembe
vételével született, amely szerint az állampolgárok számára
egyértelművé kell tenni, hogy milyen kérdésekben nyilvánítanak
véleményt, s annak melyek a jogkövetkezményei. A nyilatkozattervezet
tartalmát formáló képviselők e kitételek erőteljesebb hangsúlyozását
szorgalmazták, úgy ítélve meg, hogy a vádaskodók tudatosan
értelmezik félre a népszavazásról szóló törvényt.
Nagy vita bontakozott ki a bizottság ülésén további
népszavazások kiírásáról is. Tóth Attiláné budapesti képviselő
önálló indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a címerről
tartandó népszavazáson - az eredeti javaslatnak megfelelően - három
címer közül választhassanak a szavazópolgárok. Mivel ez azt
jelentené, hogy az amúgy is sokat bírált parlamentnek felül kellene
vizsgálnia, módosítania alig kéthetes határozatát, a bizottság az
indítványt nem támogatta. A képviselőnő azonban fenntartja.
Szirtesné dr. Tomsits Erika budapesti képviselő az Országgyűlés
64 tagjának aláírásával népszavazás kiírását kezdeményezi a nemzeti
és állami ünnepekről. A kezdeményezők közül azonban senki sem volt
jelen a bizottság ülésén, így az indítvány mellett szóló érvek sem
hangozhattak el. A felszólalók - bár a testület egyetértett a
javaslattal - inkább érveket sorakoztattak annak bizonyítására:
miért nem időszerű most népszavazást kiírni az ünnepekről. (folyt.
köv.)
1989. november 17., péntek 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottsága az adótörvények visszavonását javasolja (3. rész)
|
Elhangzott egyebek között: nem véletlen, hogy a kormány
visszavonta erre vonatkozó népszavazás-kezdeményezését. Nincsenek
döntésre érett feltételek, nincs végiggondolt megoldási javaslat,
amelyet le lehetne tenni a Parlament asztalára. Ebben az ügyben is
sorjáznak a kérdések: ki jogosult egyes napokat ünneppé
nyilvánítani; melyek azok a dátumok, amelyekhez ünnep kapcsolódhat;
a jelenlegi Parlamentnek kell-e vállalnia az erre vonatkozó törvény
megalkotását?
Volt viszont, aki úgy vélte: a Parlamentnek mérlegelnie kell a
népszavazás kiírását. Az ünnepekről szóló törvény megalkotásával
azonban rendkívül nagy terhet vállalna magára. Mégis célszerűbb
lenne az ünnepek kérdésének átfogó, törvényi szintű rendezése,
semmint hogy népszavazás döntsön most erről. (MTI)
1989. november 17., péntek 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|