|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. november 14., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén a képviselők a mezőgazdaságban dolgozók keresetszabályozásának jelenlegi gyakorlatát elemezték. Az a képviselői indítvány adott alkalmat erre, amelyet a keresetszabályozás megszüntetéséről a parlament legutóbbi ülésén terjesztett elő Técsy László (Szabolcs-Szatmár megye). A képviselőt akkor nem elégítette ki a mezőgazdasági miniszter válasza; a választ az Országgyűlés sem fogadta el.
Mint ismeretes: az ágazatban dolgozók keresete jóval az országos átlag alatt van. A mezőgazdasági bizottság ülésén résztvevő Nagy István pénzügyminiszter-helyettes e tényt ugyan elismerte, ám vitatta azt, hogy a keresetszabályozás megszüntetése a gond orvoslásának egyedüli módszere lenne. A javaslat elfogadása esetén ugyanis más szektorok szintén fellépnének ilyen igénnyel. Egyetértett viszont azzal, hogy egyes esetekben adóvisszatartással lehetne a tagok és az alkalmazottak jövedelmi pozícióin javítani. A nagyobb mértékű engedményre azért sincs lehetőség - mondotta -, mivel csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermeltünk. A jelenlegi bérkiáramlás is azt mutatja, hogy a keresetszabályozásban viszonylag nagy a szabadság. A képviselők az érveléssel nem értettek egyet, hiszen - tapasztalataik szerint - a mezőgazdasági dolgozók bére az év eddig eltelt részében nem növekedett olyan mértékben, amint azt például a tervhivatal képviselője is állította az országos bérkiáramlással kapcsolatosan. Ez a tervezettnek kétszerese volt - jelentette ki a miniszterhelyettes. A bizottság ezt követően az adótörvények módosításáról tárgyalt. Eleki János (Békés megye) szerint elfogadhatatlan, hogy teljes egészében megadóztassák a háztáji illetményföld utáni járandóságot. Ez korábban 25 mázsa kukorica forintban kifejezett értéke, 6000 forint volt. Ám ahogy a termény ára növekedett, az összeg megkétszereződött, s a törvény szerint ezentúl a 12 ezer forint után kellene adózni. Varga János (Tolna m.) és a bizottság más tagjai azzal értettek egyet, hogy az eredetileg megállapított összeg legyen adómentes, és csupán az e fölötti járandóságot terhelje adó. Igen heves tiltakozás nyilvánult meg a törvénytervezet egy másik paragrafusa ellen, amelynek alapján az 1988. január 1-je előtt kibocsátott részjegyek és célrészjegyek osztalékára vetnének ki adót. (folyt. köv.)
1989. november 14., kedd 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Győrffy László (Vas m.) és mások azzal értettek egyet, hogy az adót csupán a tulajdonosának hosszabb távon nagyobb hasznot hozó részjegy-osztalék után kelljen fizetni - a célrészjegy után egyáltalán nem -, de nem visszamenőlegesen. Az ülésen Cselőtei László, a bizottság elnök bejelentette: az Országgyűlés elnökétől véleményezésre megkapták a Magyar Néppárt elnökségének levélmásolatát, amelyben a párt azt javasolta, hogy egy hónapon belül hozzák létre a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Ezt a bizottság is célszerűnek tartja, mert az országgyűlési választásokig, az új koalíciós kormány megalakulásáig tartó átmeneti helyzetben meg kell őrizni az ország gazdasági stabilitását. A megmentési tanács az érdekeket egyeztetve ez idő alatt összehangolná a nemzetért felelősséggel tartozó politikai szervezetek fontosabb lépéseit. (MTI)
1989. november 14., kedd 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|