|
|
 |
|
 |
Ideológiamentesség, közösségeszmény az oktatásban - Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. november 13., hétfő - Hétfőn a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán, Horn Péter elnökletével, ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. Először Földy Ferenc a főiskola főigazgatója üdvözölte a testületet, majd Glatz Ferenc művelődési miniszter ismertette a tervezett oktatáspolitikai reform koncepciójának legfontosabb elemeit.
Hangsúlyozta, hogy az új oktatáspolitikai koncepció egy olyan
társadalompolitikai feladatrendszer része, amelyet az 1990-es
években valósít meg az ország. A fő cél olyan ideológiamentes iskola
megteremtése, amely következetesen és hatékonyan tudja közvetíteni
közösségeszményeket. Elutasítja az állam- és bármilyen pártideológia
szerves összenövését az oktatásban. A miniszter jelezte, hogy a
koncepciónak hatása lesz az 1976-ban elfogadott
közművelődési törvényre, s megkivánja majd a magyar
művelődéspolitika egész intézményrendszerének és
jogszabályegyüttesének felülvizsgálatát.
Országunk további hanyatlását, a miniszter szerint, csakis
oktatási beruházások révén, a diákok önállóságra, versenyszellemére
és ugyanakkor közösségi szellemre nevelésével állíthatjuk meg. Nagy
jelentőséget tulajdonított a miniszter az Európa irányába való
nyitottságságnak, szólt az ezzel kapcsolatos eddigi munkáról,
nevezetesen azokról a kezdeményezésekről, amelyek a hazai és a
nyugat-európai felsőoktatási intézmények egyenértékűségének
elismerését célozzák. Példának említette azt az elmúlt héten
Spanyolországgal kötött szerződést, amelynek értelmében mindkét
ország elismeri a másik országban szerzett diplomákat. Hasonló
tárgyalásokat folytatunk több más nyugat-európai országgal is -
mondta.
A miniszter a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy az egyes
tantárgyak oktatását a modern természettudományos világnézet,
illetve világkép szellemében dolgozzák ki. Felülvizsgálandónak
monndta a történelem, az irodalom és általában a társadalomtudományi
ismeretek oktatását, majd - erősen hangsúlyozva - kiemelte az idegen
nyelvek elsajátításának szorgalmazását, s azt is, hogy az új
koncepció, az iskolai önállóságával együtt növeli a tanár
önállóságát is.
A miniszter a továbbiakban részletesen ismertette az
iskolaszervezet átformálásának alapelveit. (folyt.köv.)
1989. november 13., hétfő 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ideológiamentesség, közösségeszmény az oktatásban (2. rész)
|
A koncepció szerint az óvodáknak elsősorban a beszéd, a mozgás, a
nyelvkészség és a fantázia formálása lesz a fő feladata. Az alsó- és
középfokú képzésben a miniszter az alternativitás szükségességét
hangsúlyozta. A 90-es években már ideális lenne visszatérni a négy
osztályos elemi és a nyolc osztályos gimnáziumi képzésre. Jelezte
azonban, hogy a következő évtizedben - 30-70 százalékos arányban -
még számolni kell a jelenlegi nyolc+négyes formával is. Az
oktatásban az egyetlen állami "elszámoltatásnak" az érettségit
nevezte, s csupán ez lehet az egyetemi felvételi kötelező alapja is
- mondta.
A miniszter mind a diákok, mind pedig a tanárok vonatkozásában
az iskolai fegyelem javításának szükségességére hivta fel a
figyelmet, majd a továbbiakban az egyetemi és főiskolai reformokkal
foglalkozott. Rámutatott: tervezik egy új egyetemi és főiskolai
törvény megalkotását. Sarkalatos pontja lesz a hallgatói létszám
igen jelentős emelése, az eddigi szovjet rendszerből következő
zártság feloldása, a végzett hallgatók munkehely-választásának
teljes szabadsága, a felvételi vizsga reformja és az egyetemi
autonómia fokozása.
A jövő év tavaszára, mint Glatz Ferenc bejelentette elkészül, s
várhatóan 1991-1993 szeptember 1-je között már általánosan be is
vezetjük azt az ugynevezett "nemzeti tantervet", amely jelenlegi
adottságaink és a külföldi követelmények összevetésével az oktatás
terén biztosíthatja a fölzárkózásunkat az átlagos európai
szinvonalhoz. Az ebben megfogalmazott "minimumn normatívák" mércének
számitanak majd az állami, az egyházi, a magán- és közösségi
iskolákban egyaránt.
Vegyes tulajdonú társadalomban, folytatta a miniszter, meg kell
szüntetni az iskolafenntartás állami monopóliumát. Arról is szólt,
hogy fokozatosan bevezetik a tandíj-kötelezettséget. Ebben a
vonatkozásban azonban - hangoztatta - a magyar társadalom
teherbíróképessége lesz a mérce és az intézkedés együtt jár majd egy
megfelelő ösztöndíj-rendszer kidolgozásával. Nyitott ország vagyunk
és leszünk, az oktatásban sem kell minden szakma felsőfokú
oktatására tanszéket alapítanunk, inkább lehetővé kell tennünk, hogy
egyes szakmákat neves nyugati egyetemeken sajátitsanak el tehetséges
fiataljaink.(folyt.köv.)
1989. november 13., hétfő 21:00
|
Vissza »
|
|
Ideológiamentesség, közösségeszmény az oktatásban (3. rész)
|
A jövő évi kulturális költségvetésről szólva a miniszter nagy
megelégedéssel mutatott rá arra, hogy a párt- és munkásőrvagyon
felosztásakor a kormány elsődlegességet biztosított az oktatásnak,
amely így több mint 4 milliárd forint értékű objektummal
gazdagodott, illetve gazdagodik.
Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Farkas
István pénzügyminiszter-helyettes felszólalása után Somogyi László
kormánybiztos a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészületeiről
számolt be a bizottságnak. Hangsúlyozta: pillanatnyilag minden
egyértelműen arra utal, hogy létrejön a Budapest-Bécs
Világkiállítás.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága az egésznapos sárospataki
program után kedden Miskolcon azt a helyileg szorgalmazott
kezdeményezést vitatja meg, hogy alapitsanak bölcsészkart a
városban.(MTI)
1989. november 13., hétfő 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|