|
|
|
|
Sevardnadze - ökodiplomácia 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. november 22. szerda (MTI-tud.) - Nemzetközi környezetvédelmi rendszer létrehozását szorgalmazta Eduard Sevardnadze a Lityeraturnaja Gazeta legfrissebb számában. A szovjet külügyminiszter átfogó elemzést ad arról cikkében, hogy mi az új külpolitikai gondolkodás stratégiája a globális környezetvédelem terén.
Okfejtésének kiindulópontja szerint a környezeti problémák nem ismernek nemzeti határokat: elviselésük is, leküzdésük is vagy globális vagy legalábbis regionális ügy. Éppen ezért véleménye szerint csakis globális környezetvédelmi koncepció kidolgozása hozhat gyökeres javulást az ökológiában. A szovjet külügyminiszter szerint először is ki kellene dolgozni a minden állam számára egyaránt kötelező érvényű, nemzetközi ökológiai jogrendszert. Sarkpontja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 3. cikkelye lehetne, amely az ember léthez való jogát szögezi le. Tágabb értelmezésben ez azt is jelenti, hogy az embernek feltétlen joga lényéhez leginkább idomuló természeti környezetben élni - írja Sevardnadze. A nemzetközi jogrendszer érvényesüléséhez nemzetközi intézményrendszer szükséges - fűzi tovább gondolatait. Alapját az ENSZ, illetve annak környezetvédelmi programja, az UNEP jelentheti. A környezeti probléma súlya azt is indokolja, hogy az ENSZ-tagállamokra nézve kötelező határozatok születhessenek. A környezeti kérdésekkel tehát az ilyen határozatokra jogosult testület, a Biztonsági Tanács szintjén is foglalkozni kell. Mivel a kötelező határozatok végrehajtása meghaladhatja számos ország gazdasági lehetőségeit, Sevardnadze szerint meg kell teremteni a nemzetközi ökológiai együttműködés hátterét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Úgy véli, hogy e téren az egyenértékű csere általános kereskedelmi elve nem lehet irányadó. Itt szerinte más megközelítés kell, hiszen globális értékek mentéséről, közös érdekekről van szó. Azt javasolja, hogy a gazdagabb országok nyújtsanak segítő kezet a szegényebbeknek, különösen a fejlődő országoknak. E célra nemzetközi környezetvédelmi alapot kellene létrehozni, amelynek állományát a leszerelési folyamatban csökkenő katonai költségvetésekből megtakarított összegek duzzaszthatnák fel. (folyt.)
1989. november 22., szerda 11:42
|
Vissza »
|
|
Sevardnadze - ökodiplomácia 2.
|
Eduard Sevardnadze elmarasztalja cikkében a környezeti kérdésekben tanúsított korábbi szovjet magatartást. Utal rá, hogy a Szovjetunió gyakran távol maradt fontos nemzetközi ökológiai fórumokról, nem csatlakozott környezetvédelmi kezdeményezésekhez. Helyteleníti, hogy a Szovjetunió titokban tartotta a külföldi és a hazai közvélemény előtt az ország környezeti állapotára vonatkozó adatokat és a területén történt nagy környezeti katasztrófákat. Hiba volt szerinte nem igénybe venni a külföldről felajánlott környezetvédelmi segítséget. A Szovjetunió a külügyminiszter szerint különleges felelősséggel tartozik a világnak a földgolyó lakható voltáért. Utal egyebek közt arra, hogy a roppant kiterjedésű szibériai erdőségek a trópusi őserdőkkel együtt ,,a Föld tüdejét,, képezik, és ha ez károsul, akkor köhög, fulladozik az egész emberiség. A cikkből kitűnik, hogy a szovjet kormány eltökélt szándéka komolyan venni ezt a felelősséget, és változtatni a korábbi áldatlan gyakorlaton. A nemzetközi színtéren ez a vázolt ,,ökodiplomáciai,, offenzívában ölt testet, a belpolitikai porondon pedig a környezetvédő mozgalmakkal való szoros együttműködésben. +++
1989. november 22., szerda 11:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|