|
|
|
|
A népszavazásról - az ÁNH mai sajtóértekezle
|
-------------------------------------------- München, 1989. november 22. (SZER, A mai nap) - Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal ma sajtóértekezletet tartott, mert kiderült, hogy a vasárnapi népszavazásra jogosultak névjegyzéke és az úgynevezett kopogtató cédulák eléggé hibásak. A sajtóértekezletről Lángh Júlia tájékoztat Budapestről: - A hiba nem az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban van - ez lehetne a tömör tanulsága a ma reggeli sajtótájékoztatónak, nyomban hozzátéve, hogy de azért hibák náluk is vannak. A most vasárnapra, november 26-ikára kiírt népszavazás előkészítésében előforduló halmozott hibák és az emiatti panaszok és bejelentések késztették az Állami Népességnyilvántató Hivatalt, hogy sajtótájékoztatón fogadja az érdeklődőket. A hibák: a kopogtató cédulák, amelyeken a szavazásra jogosult állampolgárokat értesítik, hogy melyik szavazóhelyiségben tehetik majd le a voksukat és mikor, ezek halottak, külföldön élők és lakcímükről már régen elköltözöttek nevére, címére is kimentek s fölmérhetetlen az, hogy pontosan milyen százalékarányban. A szavazók névjegyzékén tehát szerepelnek olyanok, akik mivel nem mehetnek el, a részvétel arányát rontják. Itt hadd jegyezzem meg, hogy például magam is, aki 12 évvel ezelőtt Párizsba költöztem és a régi lakásomból szabályszerűen kiíratkoztam, erre a címre most kopogtató cédulát kaptam, pedig nem vagyok szavazásra jogosult, nem lévén bejelentett magyarországi lakhelyem, sem személyi igazolványom, ami nélkül nem lehet szavazni, de ami egyébként önmagában elegendő - mármint a személyi igazolvány - kopogtató cédula nélkül is a szavazásra jogosultaknak a népszavazáson való részvételre. (folyt.)
1989. november 22., szerda
|
Vissza »
|
|
- A népszavazásról - 1. folyt.
|
A döntő probléma különben nem a halottak és külföldiek névjegyzéken szereplése - bár ez is gond - hanem az, hogy a kézbesítések anomáliájából az állampolgárt megfosztották attól a jogától, hogy egyénileg értesítve legyen a népszavazásról. Itt kettős hiba volt és mindkettőnek az eredete feltehetően a Belügyminisztériumnál keresendő. A BM, mint megrendelő, nem kérte az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt, hogy az állampolgárok ideiglenes lakóhelyére is küldjön értesítést, holott köztudott, hogy a magyar városokban, és leginkább Budapesten a lakáshelyzet nehézségei miatt igen sokan másutt laknak, mint ahol az állandóra bejelentett lakóhelyük van. A másik hiba, hogy a helyi tanácsokra rábízták milyen módszerekkel, lehetőleg a legolcsóbbakkal, küldjék szét az értesítéseket. A kézbesítő aktivisták, társadalmi munkások - nevezzük, ahogy akarjuk - elfáradhattak attól, hogy olyan sok kopogtató cédulának nem találták meg a címzettjét, de az sem látszik alaptalan feltételezésnek, hogy itt-ott akarattal dobták kukákba a cédulákat. Mint az Állami Népességnyilvántartó Hivatal sajtótájékoztatóján résztvevő Haraszti Miklós közölte, a Szabad Demokraták Szövetségéhez közlések érkeztek egyes helyi tanácsok ellenségességéről, beleértve azt is, hogy a vasárnapi népszavazásról érdeklődő állampolgárnak azt mondják: ne most jöjjön szavazni, hanem majd az elnökválasztásra. Az SZDSZ szerint a számos mulasztást most - négy nappal a népszavazás előtt - márcsak azzal lehetne némileg enyhíteni, ha a napi sajtó közölne minden konkrét részletet, a szavazóhelyiségek címlistáját és erre a rádió és a tévé ismételten figyelmeztetné a lakosságot. (folyt.)
1989. november 22., szerda
|
Vissza »
|
|
- A népszavazásról - 2. folyt.
|
Ami az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt illeti, bizonyos hibaszázalékot a névjegyzéken elismernek - hozzátéve, hogy nulla hiba nem is létezik, de közlik, hogy a hibákat ki lehetett volna szűrni, kivéve természetesen azokat, amelyeknek bejelentés alapján utánanézhetnek. Lehetetlen volt korrekt módon fölkészülni erre a népszavazásra, amelyhez a törvény 60 napos előkészületi időt ír elő, de az Országgyűlés döntése alapján most, november 26-ikán kerül rá sor 60 nap helyett 16 napos fölkészülési idővel (...) számára, amely - és ezzel nem áll egyedül Magyarországon - régi szervezet a mai világban, ahogy Kéry András a hivatal vezetője mondta, és olyan szavazást készít elő, amilyenre még nem volt tapasztalat. A régi típusú fölkészültséget mindössze fél éve próbálják áthárítani. Magyarországon 7 millió 850 ezer szavazásra jogosult állampolgár van, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás 3 millió 925 ezer plusz egy főnek kell elmennie szavazni. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal egyébként akkor is földolgozza a szavazatok eredményeit, ha nem lenne meg a kellő részvétel, és ha a részvételhez annyi százalék hiányzik, amennyiről elképzelhető, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatal hibáiból következett, akkor külön vizsgálat lesz, amelynek a technikai részleteiről egyelőre még nem tudunk. +++
1989. november 22., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|