|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. november 22., szerda - Szerdán a Minisztertanács 1990-92 közötti gazdaságpolitikai programja feletti vitával folytatta munkájátaz országgyűlés ülésszak.
Elsőként Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur -------------- Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója kért szót. Rövid hozzászólásában ő is - miként a keddi vitában többen - elsősorban az új lakásgazdálkodási rendszerrel foglalkozott . Véleménye szerint a piaci lakásgazdálkodási rendszer kialakítása csak távoli cél lehet, mivel a jelenlegi bérek nem tartalmazzák a lakáshoz jutás, a lakásfenntartás költségeit. Így a piaci feltételeket csak az ár-oldalon sikerülne kialakítani, ami jelentős rétegek számára tenné lehetetlenné a lakáshoz jutást. Véleménye szerint a program kidolgozói csak a költségvetési bevételek növelését és a támogatások csökkentését tartották szemük előtt. Egyetértett a képviselő azzal, hogy bérlőközösségeket kell kialakítani a jövőben. Ám ezek a közösségek - amennyiben önfenntartó módon működnek - a jelenlegi lakbérekből is fenn tudják tartani magukat. Igaz, a régi lakásoknál az elmaradt felújításokat a költségvetésnek kellene fedeznie, s ezek az épületek csak ezután kerülhetnének át a bérlőközösségek kezelésébe. Hellner Károly mindezek alapján tiltakozott az ellen, hogy a kormány január 1-jével a lakbérek 50 százalékos emelését tervezi. Szerinte erre nem a bérleti rendszer kialakítása miatt, hanem a költségvetési bevételek növelése érdekében lenne szükség. Igazságtalannak tartotta a kedvezményes lakáshitelek kamattámogatásának csökkentésére kidolgozott kormányzati variációkat is. Véleménye szerint a legmegfelelőbb megoldás a határidő előtti hitelvisszafizetés esetén az engedmény mértékének növelése. Végül tiltakozott az ellen, hogy amennyiben a képviselők egyik változatot sem fogadják el, a kormány kénytelen a jelenlegi támogatási rendszert egyoldalúan felfüggeszteni. Ezt fenyegetésnek minősítette, s mint ilyet, visszautasította. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 10:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis --------------------------- Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde elöljáróban leszögezte: az idő nem alkalmas arra, hogy a képviselők kormányzati válságot hozzanak létre vélt vagy valós sérelmek, vagy éppen választási előkészületi okok miatt. Képviselőtársait mérsékletre, józan értékelésre szólította annak érdekében, hogy a kormány folytathassa munkáját. Ugyanakkor hangoztatta: a Minisztertanács, és különösen az egyes szaktárcák vezetőit - ennek ellenére - éles kritikával kell illetni az elkövetett hibákért, mulasztásokért. A radikális fordulat, a következetes cselekvés akkor is megkövetelhető, ha a kormánynak a hónapjai meg vannak számlálva. A kormányzat nehéz helyzete érthető, tétlenkedése azonban elfogadhatatlan, túl sokat politizál ahhoz, hogy elég ideje maradhasson a gazdaságra. A kormányzat némely tisztségviselőjén a régi típusú önhittség jelei is felfedezhetők, büszkeségre azonban semmi okuk, hiszen maga a program állítja: a fizetési mérleg javításában a kormányzatnak nem volt kellő ereje a célok eléréséhez - fejtette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén alapvetően bizonytalan és kapkodó, sokszor a mindenki számára nyilvánvaló hatásokkal sem számoló kormányzati magatartás miatt a gazdasági szükséghelyzet élesebb, mint bármikor. Ezt ugyanaz a kormányzat érte el, amely tanító szigorral néz most a képviselőkre. Kifogásolta, hogy a mai napig nincs kidolgozva a komplex adórendszer. 1989 ,,adósságai,, között említette, hogy a kormány nem hozta létre a gazdasági csúcsminisztériumot, a költségvetési és kartellhivatalt, nem pótolta ,,elveszett,, államminiszterét, nem fejlesztette kellően a cégbíróságot, nem intézkedett a vállalati szerkezetátalakulásról. A veszteséges vállalatok felszámolásakor nem törte meg a monopóliumokat és a monopol árakat, nem hozta létre a versenyfeltételeket. A kormány mulasztásai közé sorolta, hogy nem teremtette meg az állami vagyon értékelésének és értékesítésének feltételeit, nem őrködött az állami vagyon felett, nem hozta létre a tulajdonosi illetve vagyonkezelői intézetet. Hibaként rótta fel azt is, hogy a kormány nem vállalta a lakásfinanszírozás, a támogatáspolitika és a fogyasztói ártámogatás rendszerszerű megváltoztatását. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 11:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
A képviselő nehezményezte, hogy a kormány az állami szektorban mindeddig nem kényszerítette ki a tulajdonreformot, a veszteséges vállalatok átalakulását és a szerkezetváltást. Ennek ellenkezője történt: erősödtek a monopolszervezetek, amelyek liberalizálva, kényükre-kedvükre emelik az árakat. A kormány gazdaságpolitikai programját mindezeken túlmenően rosszul időzítettnek, s a hosszú várakozás ellenére kidolgozatlannak tartotta. Nem gondoskodik például arról a húszezer bányászról és kohászról, akik a közeljövőben kerülnek utcára, jóllehet helyzetük megoldására éves szinten 6-7 milliárd forintra lenne szükség. Stratégiailag is kórosnak tekinthető, hogy az előterjesztés a vasútra, illetve a helyi tömegközlekedésre nem fordít kellő hangsúlyt. A lakáskérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a lakásárakat le kell törni, a lakhatás árát a keresetekbe be kell építeni, fel kell számolni a spekulációra, a pazarlásra felépített rendszert. Végezetül kifogásolta, hogy a kormányzat erőteljes antiinflációs politika helyett a fogyasztási, illetve az import forgalmi adó növelésével további 1,5-1,8 százalékos fogyasztói áremelést és inflációt helyez kilátásba. A programot éppen ezért csak akkor tudja elfogadni - hangsúlyozta -, ha az általa felsorolt problémákra a kormányzat ésszerű megoldást talál. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 11:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem Mgtsz -------------- elnöke a kormányprogramot elfogadhatatlannak, a benne tükröződő kormányzati felfogást túlzottan magabiztosnak és önkritikátlannak minősítette. Hiányolta a kormány és a nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti nézeteltérések okainak, mibenlétének nyílt feltárását, mert enélkül a Parlament nem tud állást foglalni a fizetőképességről. Az előterjesztett program a pénzügyi folyamatok bemutatására szorítkozva alig fordít figyelmet a termelésre és az áruforgalomra - kifogásolta a képviselő. Így az sem derül ki egyértelműen, hogy a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelynek devizabevételi aktívuma van, míg az ipar mérhetetlenül nagy dollárpasszívummal zárja az évet, s rejtély, hogy mire fordította valutabevételeit. Egyoldalúnak minősítette Mayer Bertalan a KGST-ben folytatott kereskedelem bemutatását is. Az árucsere során ugyanis az úgynevezett kemény cikkekért zömmel élelmiszerekkel fizetünk, de az import többletbevételéből az exportáló ágazat nem részesedik. A képviselő javasolta, hogy az élelmiszergazdaság maga rendelkezhessen a szocialista exportját ellentételező termékekkel, és az állítólag veszteségesen ,,kitermelt,, konvertibilis devizával. Ha az ágazat szabadon értékesíthetné ezeket, nyomban kiderülne, hogy mennyit érnek a mezőgazdaság külföldön eladott termékei. A képviselő kifogásolta az elmaradott térségek állami támogatásának következetlenségeit is. Végül felhívta a figyelmet a magyar és külföldi bevásárlóturizmus által érzékletesen jelzett árrendszerbeli és támogatási problémákra. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 11:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára arra ----------- figyelmeztetett, hogy bár hellyel-közzel kialakultak a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokráciába történő békés átmenet politikai és jogi feltételei, ám hiányoznak gazdasági és szociális alapjai. A SZOT-hoz tartozó szervezetek megfogalmazták azokat a gazdasági, szociális feltételeket, amelyek véleményük szerint feltétlenül szükségesek a békés átmenethez. Mindenképpen szeretnék megőrizni a társadalmi békét, s ehhez javaslataikat is kialakították. Javasolják például, hogy a Parlament, a kormány, a pártok, a gazdasági kamara, a szövetkezetek és a szakszervezetek képviselőiből mihamarabb jöjjön létre egy válságmegelőző, válságelhárító bizottság, amely egyúttal konzultációs fórumként működik, s segítséget nyújt a kormányzati, a parlamenti munkához. Olyan program kialakítását tartják szükségesnek, amely egyszerre törekszik a gazdaság működőképességének megőrzésére és a minimális társadalmi közmegegyezés fenntartására. A SZOT határozott álláspontja - folytatta a főtitkár -, hogy gyorsítani kell a tulajdonreform végrehajtását, ami azonban nem jelentheti a nemzeti vagyon érték alatti esztelen kiárusítását. A szakszervezetek kezdeményezik, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az átalakulási törvény és a földtörvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a nemzeti vagyon személyes érdekeket szolgáló, a társadalmi kontrollt nélkülöző kiárusítását. Azt is javasolják, hogy a kormány - az érdekelt pártok és társadalmi érdekképviseleti szervek együttműködésével, szakértők felkérésével - dolgozzon ki működőképes formákat a dolgozók tulajdonlásban való részvételére. Mindezen javaslatokat egyébként a SZOT írásban nyújtja majd be a kormánynak. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 12:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
A kormány 1990-re szóló programjával kapcsolatban Nagy Sándor leszögezte: ez összességében nem előremutató, az évek óta követett restrikciós szemlélet jellemzi, s nem ad választ a mára kialakult súlyos problémák megoldására. Ez a program egyidejűleg irányoz elő stagnálást, magas inflációt, csökkenő reálbért, növekvő munkanélküliséget; mindezek együttes érvényesülése elfogadhatatlan, s nemcsak szakszervezeti nézőpontból, hanem a gazdasági válságból való kitörés szempontjából is. Ez a program nem ösztönöz a belföldi piac bővítésére, a vállalkozásra, jelentősen növeli a munkavállalók terheit, nem ad elfogadható választ a fizetési mérleg egyensúlyának javítására, s nem elemzi a program megvalósításának várható társadalmi hatásait sem. A szakszervezetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről, és a felelősöket is meg kell jelölni. Pontosabban kell kialakítani az állam szerepkörét, továbbá feltétlenül fel kell oldani a bérmechanizmus kötöttségeit, hiszen - egyéb véleményekkel ellentétben - nem a kiáramló keresetek okozzák az inflációt. Csökkenteni kell az adóterheket, és javítani szükséges az adórendszer konstrukcióján. Végül Nagy Sándor leszögezte: ma Magyarországon a legfőbb veszély a kezelhetetlenné válható infláció. A beterjesztett programban foglalt inflációs mérték (15 százalék) nem felel meg az igazságnak - mondotta -, hanem annál jóval magasabb. Ezzel mindenki tisztában van, így tehát bérmegállapodásokba eleve bekalkulálják a sokkal magasabb inflációt, s automatikusan létrejön a bér-ár spirál. Utolsó - ügyrendi jellegű - megállapításaként Nagy Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányprogramot, a költségvetés irányelveit és az adótörvényeket nem szabadna külön tárgyalni, hiszen ezek egymással szoros kapcsolatban vannak. Indítványozta: ezekben a kérdésekben egymással összehangolt döntéseket kell hozni, mert egyébként kezelhetetlenné válik az egész döntési sorozat. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 12:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat -------------- gépészeti szakosztályvezetője a kormány három éves gazdaságpolitikai programjának terület- és településfejlesztési, valamint környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncepció még nem tekinti a gazdaságfejlesztés aktív tényezőjének a terület- és településfejlesztést. A szűkös anyagi források miatt csupán az állapotromlás ütemének mérséklését tartja elsődlegesnek, előrelépéssel csak a termelési szerkezetváltásban döntő szolgáltatásoknál számol. A program szerint a környezet óvása, védelme még nem szerves része a gazdaságpolitika eszközrendszerének. Nincs megoldva az ipari eredetű légszennyeződés mérséklése, a veszélyes hulladékok tárolása, illetve megsemmisítése. Nincs olyan mérőhálózatunk sem, amely regisztrálná az országot érő és elhagyó légszennyezés mértékét, s emiatt előfordul, hogy jelentős anyagi ráfordítások eredményeként sem javul egy-egy térség levegőszennyezettségének mértéke, mert közben a területet ,,import-légszennyezés,, érte. Ezek miatt szorgalmazni kell a szomszédos országokkal kötendő, a határokon átterjedő légszennyezések csökkentésére irányuló együttműködési megállapodásokat. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy mind nagyobb gondot okoz a közműolló nyílása. Az egészséges ivóvíz-hálózat kiépítése jelenleg 30-60 ezer forintba kerül a lakosságnak. Ebből az összegből - bár kétségtelenül nagy terhet jelent - nem lehet megoldani a csatornázási és ivóvízhálózat-kiépítési feladatokat. Éppen ezért célszerű lenne, ha állami feladatként kezelnék a szennyvíztisztító főművek és főgerincvezetékek építését; s a lakosságot csupán a belső hálózat megépítéséhez való hozzájárulás terhelje. Mivel a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése a szükségesnél lassúbb ütemben folytatódhat, számolni kell az ivóvízbázisok és a környezet további károsodásával. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 12:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi ------------- studiójának szerkesztő-riportere üdvözölte Németh Miklós keddi parlamenti beszédét, amelyben a miniszterelnök vállalta a múlttal való szembesülést, és végérvényesen leszámolt az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatával. Bevallotta ugyanis a valós, a teljes deviza- és államháztartás-adósságunkat, amelyet kormányaink mindeddig eltitkoltak az ország és a Nemzetközi Valutaalap elől, s ez utóbbinak teljesíthetetlen ígéreteket tettek. Ez volt, ez lehetett az oka annak - vélekedett -, hogy a Nyugat tanácstalan volt mindeddig Magyarország megsegítését, ha úgy tetszik, adósságunk finanszírozását illetően. Ebben az új helyzetben viszont, bár kétségtelenül nehezebb körülmények között, ám őszintén és tisztán nézhetünk mind tárgyalópartnereink szemébe, mind saját jövőnkbe. A képviselő a továbbiakban azt javasolta, hogy a Parlament ne késztesse és ne kötelezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem ő fogja vállalni a felelősséget. A mai kormány ugyanis - mondotta - az MSZMP széthullásával, az alkotmányos rendszerváltozással elveszítette politikai alapját, és az ügyvezető kormány helyzetébe jutott. Egy ilyen kormány nem vállalhat felelősséget hosszabb távú programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb egy éves időtartamra kell terveznie. Király Zoltán kérte, hogy a Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomagtervet terjesszen be a Parlament decemberi ülésszakára. A pénzügyi helyzet helyes áttekintése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a Magyar Nemzeti Bankot helyezzék már most közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá. Végezetül azt a nyolc pontos javaslatát ismertette a képviselő, amely szerinte rövid távon elősegíti a gazdaság élénkítését. Egyebek mellett fontosnak tartotta a vállalkozó állampolgárok bizalmának visszanyerését. Kérte: az Országgyűlés mondja ki, hogy a lakosság forint- és devizabetétjei érinthetetlenek a kormány által. Haladéktalanul kezdeményezni kell a monopolista külkereskedelmi vállalatok átalakítását, s a magyar és a külföldi beruházók egyenrangúvá tevését, mert a mai szabályozás méltatlanul igazságtalan a magyar befektetővel szemben. A képviselő elodázhatatlannak tartotta a mezőgazdasági tulajdonreform mielőbbi megindítását, valamint a fizetésképtelen vállalatok törvény által kötelező felszámolását. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte a vendégpáholyban helyet foglaló, NSZK-ból érkezett vendégeket, a hesseni tartomány parlamenti küldöttségét. A delegációt Joschka Fischer, a tartományi parlament zöld frakciójának elnöke vezeti. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari -------------- Szövetkezet munkavédelmi vezetője a lakásgazdálkodás reformterveiről mondott véleményt. Elmondta: az késztette hozzászólásra, hogy választói számos tiltakozó levelet juttattak el hozzá a tervezett intézkedések miatt. A képviselőnő ezt a tiltakozást közvetítve visszautasította a kormánynak azt a szándékát, hogy már jövőre módosítani akarja a korábbi lakásépítési és -vásárlási hitelek kamatait. Dobos Józsefné egy átlagos család kiadásainak elemzésével bizonyította, hogy a koncepció második változatában szereplő kamatemelés elviselhetetlen terheket róna mindenekelőtt a családalapítás előtt álló fiatalokra. Ezért a maga részéről az I-es változatot tartotta elfogadhatóbbnak, ha már mindenáron visszamenőlegesen meg kell változtatni a kamatfeltételeket. (Az I-es változatnak megfelelően a kedvezményes lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás mérséklése érdekében a 4 százalék vagy annál alacsonyabb kamatozású hitelek adósai január 1-jétől havi 320 forint hiteladót fizetnek; kivéve az 5 éven belül, illetve a bérlakás-felújításra felvett hiteleket.) Hangsúlyozta azonban, hogy a lakbéremeléssel bér- és szociálpolitikai reform nélkül nem lehet egyetérteni. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 13:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító ----------- Üzemének igazgatója a mai adórendszer ellentmondásaival foglalkozva szólt arról, hogy minden gazdaságban szükség van húzóágazatokra, s bár a kormány elviekben támogatja ezeket nálunk is, de ennek kézzelfogható megnyilvánulásai nem tapasztalhatók. A gazdaság mai helyzetében feltétlenül támogatandónak, fejlesztendőnek tartotta azokat az ágazatokat - így az idegenforgalmat, áruszállítást, tranzitfuvarozást és a mezőgazdaság jelentős részét -, amelyek kis konvertibilis importhányaddal jelentős keményvaluta-bevételhez juttatják az országot. Példaként említette, hogy a folyamatosan romló feltételekkel dolgozó vasút évente 100 millió dollárt termel ki az országnak. Egyfajta megoldásnak tartaná, ha hazánkban, ahol szinte a világon legtöbbet dolgoznak az emberek, nem olyan adórendszer működne, mint a jelenlegi. Szerinte ugyanis a mai adózás arra kényszeríti az emberek egy nagy részét, hogy illegálisan vállaljanak munkát, s az ebből szerzett jövedelmüket eltitkolják a pénzügyi kormányzat elöl. Hangsúlyozta: az emberek nagy többsége által elfogadott adószintre van szükség, s ehhez kellene igazítani a szigorú adóellenőrzést. Fontosnak tartaná, ha a pénzügyi igazgatás elsődlegesen abból indulna ki, hogy az emberek többsége becsületesen dolgozó állampolgár, s csak a kényszer viszi rá őket az adócsalásra. Amennyiben elfogadható normák lennének, úgy csak kevesen próbálnának kibújni alóla, az utóbbiakra viszont a törvény teljes szigorával kellene lesújtani. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi ------------- államtitkár reagált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom és gazdaság mind jobban kiéleződő feszültségei, a leszűkült mozgástér mögött egy sajátos növekedési modell általános válsága rejlik. Ez az immár négy évtizede érvényesülő növekedési modell mesterségesen megbontotta a fejlődés szerves folyamatát, a piaci kategóriák eltorzításával, kiiktatásával. Az infrastruktúrát nem a termelési folyamatokat aktívan alakító, hanem a költségvetést terhelő tényezőnek, szinte tetszőlegesen csökkenthető, átcsoportosítható forrásnak tekintette. Az infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások ezért csak olyan mértékben és olyan szerkezetben fejlődhettek, amilyen mértékben a szűken értelmezett termelő kapacitások azt feltétlenül megkövetelték, illetve amennyire az időről időre kiéleződő szolgáltatási válsághelyzetek nyomása azt kikényszerítette. Ennek következményeként maradt fenn mindmáig a termelő kapacitások kiépülését passzívan követő, utólagos infrastruktúra-fejlesztési gyakorlat, amely csupán a feszültséggócok elhárítására tudott összpontosítani belső átcsoportosításokkal, az arányos fejlesztés rovására. E gazdaságpolitikai gyakorlat vezetett oda, hogy mára az infrastruktúra a társadalmi és gazdasági haladás fékjévé vált. Az ellentmondásos helyzetből fakad, hogy a piacgazdasággá történő átalakulás jelenlegi időszakában éppen azokon a területeken csökken az állami szerepvállalás, ahol arra a korszerű piacgazdaságnak szüksége lenne. Az államtitkár a helyzet ,,rendezésére,, szükségesnek tartotta az állami szerepvállalás feltételeinek biztosítását. Szólt arról, hogy ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a postatörvény módosítását, amely lebontja a Posta monopóliumát. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990. január 1-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a jövő évben részvénytársasággá alakul a távközlési vállalat. A költségvetésre épülő stratégiát átértékelve a mintegy 400 milliárd forintos fejlesztési programot külföldi erőforrások bevonásával kívánják megvalósítani: az elképzelést decemberben terjesztik az Országgyűlés illetékes bizottsága elé. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:14
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
A költségvetési egyeztetés során kiviláglott, hogy a működés fenntartására 5 milliárd forintra lenne szükség. Ez viszont a közlekedési, hírközlési fejlesztéseknél 25 százalékos mérséklést jelentene, ami elviselhetetlen lenne a következő évben. A feszültség feloldására a tárca öt évre szóló infrastruktúra-fejlesztési csomagot készített. Ennek 1990-re szóló része hivatott a hiányzó költségvetési eszközöket pótolni. Az államtitkár kijelentette: a minisztérium Nagyiványi András felvetéseivel - új közlekedési koncepció kidolgozásával és a vasút helyzetének komplex elemzésével - egyetért, ugyanakkor meggondolásra ajánlja, hogy 1990-ben az Országgyűlés, lezárva a négy évtizedes hibás gazdaságpolitikai gyakorlatot, tárgyaljon az átfogó infrastruktúra-politikai koncepcióról, lehetővé téve a magyar gazdaságpolitika átértékelését is. A KÖHÉM a közlekedésben megkezdett privatizációval megtette az első a lépéseket. A teljes fordulatról - mivel az számos érdekcsoportot érint - az Országgyűlés hivatott dönteni. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági -------------- Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója Vona Ferenc képviselő azon korábbi kijelentésére reagált, hogy az iparvállalatoknál pazarló gazdálkodás folyik. A sommás minősítést visszautasítva elmondta, hogy a vállalati kör jelentős része már korábban felismerte: léte és jövője a piaci alkalmazkodáson múlik. Egyes vállalatok termékeik egyharmadát, mások már 70-80 százalékát képesek a fejlett tőkés országok piacán értékesíteni, noha ez még nem általános. Ezért olyan szelektív kormányzati politikát sürgetett, amely a restrikció és az ösztönzés eszközeit egyaránt alkalmazva kikényszeríti a teljesítményt. A képviselő végül tempóváltást sürgetett a tulajdonviszonyok rendezésében, a szerkezetátalakításban és a piacorientált hitelpolitikában. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 13:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (13. rész)
|
Mivel a kormányprogram vitájához több felszólaló nem jelentkezett, így a hosszúra nyúlt szünet után Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. Elmondotta, hogy a szünetben ülést tartott a kormány, és állást foglalt a képviselők által megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban. Ezeknek a javaslatoknak a többségét beépítik a kormányprogramba. Elmondotta, hogy sok kritika érte a kormányt, ezek többségét elfogadják, ám azokkal a felvetésekkel nem tudnak egyetérteni, amelyek megkérdőjelezték a kormány hozzáértését, tisztességét. ,,A kormány is követhet el hibákat, már csak azért is, mert a jelenlegi körülmények között nem lehet harmonikus fejlődésre számítani,, - hangsúlyozta Kemenes Ernő. Elismerte, hogy a programban fellelhető számos bizonytalanság, kérdőjel, kockázat. A legnagyobb bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában van elsősorban azért, mert a szovjet gazdaság alapvető gondokkal küszködik. A válságjelenségek súlyosbodása igen hátrányosan érintené Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső finanszírozásának biztosításában is. Az OT elnök rámutatott: a kormány hároméves programja lényegében egy egyéves gazdasági tervnek tekinhető, amely kétéves kitekintéssel rendelkezik. Egyetértve a képviselők javaslatával, a kormány decemberben az egyéves terv részeként egy féléves részletes, mindenre kiterjedő akcióprogramot is beterjeszt, amely a választásokig határozza meg a kormány legfontosabb feladatait. Arra azonban felhívta a képviselők figyelmét, hogy mindenképpen szükség van a jövő évi gazdasági terv és költségvetés elkészítésére, mert enélkül nem jöhet létre megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Megállapodás hiányában pedig gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik Magyarország. Egyébként a kormány arra törekszik, hogy az adósságmenedzselésben a jelenleginél rugalmasabb megoldást alakítson ki, s így növeljék a gazdaság mozgásterét. Tény, hogy a kormánynak vitái vannak a Nemzetközi Valutaalappal, de ezek a viták elsősorban a jövő évi fizetési mérleg, a költségvetési deficit konkrét mértékeire vonatkoznak. Alapvető az egyetértés abban, hogy szigorú, következetes gazdasági programot kell Magyarországon megvalósítani. A célok eléréséhez szükséges akciókról is azonosan vélekedik a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap. Kemenes Ernő a továbbiakban szólt arról, hogy a kormány jövőre tovább akarja folytatni kínálatélénkítő politikáját. 1990-ben azonban a bruttó nemzeti termék csupán 1 százalékos növekedésére nyílik lehetőség. Eközben az iparban jelentős átrendeződésre lehet számítani. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 14:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
Csak a vállalatok 40 százalékának adatik meg a lehetőség, hogy termelésüket bővítsék, a többségnek - 60 százalékuknak - stagnálásra, illetve visszaesésre kell felkészülnie. A képviselők közül sokan kifogásolták, hogy a kormányprogram nem foglalkozik az ipari húzóágazatok kifejlesztésével. Azért nem - mondotta Kemenes Ernő -, mert ilyen húzóágazatokat egy év alatt nem lehet kifejleszteni, így a meglévő bázisok erősítését tervezik csupán. Ugyanakkor a kormány hozzá akar látni a nem hatékony, veszteséges tevékenységek leépítéséhez. Az államigazgatási hatáskörben működő vállalatoknál mindent megtesz, hogy felgyorsítsa az ilyen vállalatok felszámolását. Arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, az adóhivatalt, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el a fizetésképtelenné vált cégekkel. A Bankszövetséggel e kérdésben már sikerült megállapodásra jutniuk. A kormány a következőkben növeli a kereskedelmi bankok érdekeltségét, hogy kezdeményezzék a veszteséges vállalatok felszámolását. Kemenes Ernő végül a beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos javaslatot. A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a Parlamentben megjelent Horst Horrmannt, Alsó-Szászország művelődésügyi miniszterét és a küldöttség tagjait, akik Glatz Ferenc művelődési miniszter meghívására tartózkodnak Magyarországon. Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta, hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladatmegjelölő határozatot. A vitában viszont a kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el. Ezeket az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezek után kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119-en nemmel szavaztak, 94-en igennel és 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapította: az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 14:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a Parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A Parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket. A Minisztertanács nevében azt javasolta, hogy olyan döntés szülessen: az Országgyűlés meghallgatta a Minisztertanács tájékoztatóját az 1990-92. évi gazdaságpolitikai törekvéseiről, céljairól, elgondolásairól, kifejtette az ezzel kapcsolatos álláspontját, s felszólítja a kormányt, hogy ezeket az észrevételeket vegye figyelembe a konkrét javaslat kidolgozása során. Ezután Horváth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány beterjesztett tájékoztatóját. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) megjegyezte, hogy az Országgyűlés másfél napot vitatkozott egy tájékoztatón. Ha Kemenes Ernő azt akarta mondani: fölösleges volt a határozathozatal, akkor ezt előbb kellett volna tisztázni. A Parlament egyébként nem egyszer döntött már tájékoztatóról határozathozatallal. Horváth Lajos megjegyezte: a kormány beterjesztett egy tájékoztatót, amit az Országgyűléssel meg kívánt vitatni. Nyilvánvaló, hogy ezzel kapcsolatban a Parlamentnek állást kell foglalnia. Az Országgyűlés állást foglalt, s a számok bizonyították, hogyan. A kormány vonja le az ebből fakadó következtetéseket. Ennek megfelelően visszautalta az előterjesztést a kormány hatáskörébe azzal, hogy hasznosítsa az ülésen elhangzottakat. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 14:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa ---------- a kormány leszavazásaként értékelte a szavazás eredményét. Az így kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartotta azt a javaslatát, mely szerint célszerű lenne, ha a Parlament döntene Bánffy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez. A továbbiakban szólt arról, hogy a magyar történelmi pártok - a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP és a Szociáldemokrata Párt - megkeresték a független képviselői csoportot egy indítvánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizalmukról és támogatásukról biztosították a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek intézésére a jövő évi parlamenti választásokig. Eke Károly hangsúlyozta, hogy az ország jövőjét nagymértékben befolyásoló kérdésében, a Parlament helyzetéről szóló döntésben mielőbbi állásfoglalásra van szükség. A továbbiakban az elnöklő Horváth Lajos tevékenykedése némi zavart okozott az ülésszak munkájában. Felhívta a figyelmet arra, hogy Eke Károly felszólalása nem tekinthető ügyrendi kérdésnek.Szerinte a kormánynak csak egy előterjesztését minősítette a Parlament azzal, hogy azt nem fogadta el. Ebből kell levonnia a megfelelő következtetéseket a kormánynak, s nem célszerű ezt a kérdést bizalmi válságként feltüntetni. Bánffy György javaslatáról elmondta, hogy az Országgyűlés elnöke csütörtökön megbeszélést folytat az érintett pártok képviselőivel erről, s utána tájékoztatja majd a Parlamentet. Ezt követően rövid szóváltás volt Horváth Lajos és Sarlós István között abban a kérdésben, hogy lezártnak tekinthető-e a napirend vagy sem. Végül is Sarlós István az Országgyűlés hozzájárulásával elmondhatta véleményét. Sarlós István (országos lista) megfogalmazása szerint: rosszul ------------- feltett kérdésre nem lehet válaszolni. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Ezért javaslatot tett arra, hogy a kérdést más formában tegyék fel újólag szavazásra. Eszerint: hozzájárul-e az Országgyűlés ahhoz, hogy a kétnapos vita eredményeként a kormány a decemberi ülésszakra beterjessze az átdolgozott, meghatározott időre szóló világos és tárgyalásra alkalmas programot. Bejelentését élénk helyeslés kísérte. Kemenes Ernő hangsúlyozta, hogy a Sarlós István által elmondottakat terjesztette elő más megfogalmazásban. Szólt arról, hogy a kormány nem tudja kezelni az egymásnak ellentmondó vélemények nyomán kialakult helyzetet tehát, hogy bizalmi kérdésről van-e szó vagy sem), s világos, egyértelmű parlamenti döntést igényelt. A Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredményeként a jelenlévő 301 képviselő közül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostani előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programokról. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész)
|
A következő napirendi pontként Békesi László pénzügyminiszter ------------- első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. - A miniszterelnök beszédében és az első napirendi pont tárgyalása során kirajzolódott az a gazdaságpolitikai háttér, amelyre a költségvetés céljait és előirányzatait alapozni lehet, amelyhez a költségvetési politikának a realitások jegyében alkalmazkodnia kell - mondotta előljáróban. - Az éles viták és súlyos kétségek ellenére is világosak azok az alapok és folyamatok, amelyekre a költségvetés jövedelmeit és e jövedelmek elosztási programját építheti a kormány a jövő esztendőben. Tudjuk, hogy a magyar gazdaságban nincsenek likvid tartalékok, s az eddig húzóerőt jelentő szocialista piacok fizetőképessége drasztikusan szűkül. Gazdaságunk általános élénkítése, amely nem a konvertibilis piacokon értékesíthető termelés növelésére épít, azonnali csődhöz vezetne. A teljesítmény és jövedelemnövekedés korlátai között, az adósságterhek szorításában, a fogyasztás érzékelhető növelése nem finanszírozható. Ugyanakkor nem túlzás azt állítani, hogy szociális bombán ülünk, amit mindenképp hatástalanítanunk kell, ha azt akarjuk, hogy a békés átmenet esélyeit ne söpörje el egy gazdasági összeomlást is eredményező társadalmi robbanás. Mindezek miatt a gazdaságpolitikának legalább négy, egymásnak ellentmondó prioritást kell egyidejűleg vállalnia, a költségvetésnek pedig ezekhez alkalmazkodnia. Nincs holnapunk a fizetőképesség megőrzése, a külső és belső egyensúly javítása nélkül. Bármily népszerűtlen is, változatlanul ez a legfontosabb cél, amely a költségvetés lehetőségeit meghatározza. Ezzel egyidejűleg kell gazdaságunkban a vállalkozások élénkítésével és a szerkezet átalakításával olyan szelektív növekedési politikát folytatni, amelyben a gazdaság egyes szereplőinek gyors ütemű növekedése épp úgy benne van, mint mások visszafejlődése, esetleg megszűnése. Ez a kettős cél csak a konvertibilis piacok húzóerejére építhet. S ezekhez társul a negyedik fontos program, amely a szociális biztonság erősítését, az elszegényedés megállítását tűzi ki célul, s követeli meg a költségvetéstől is. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:09
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
A költségvetés nyelvére lefordítva ez a gazdaságpolitikai vonalvezetés azt jelenti, hogy a közkiadások a jövő esztendőben is növekednek, az adók az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben csökkenthetők, s a kiadások fő arányai fokozatosan eltolódnak a szociálpolitika, az egészségügy és az oktatás javára, elsősorban a gazdaság támogatásának és az állam működési kiadásainak terhére, miközben csökkennie kell a költségvetés hiányának. Békesi László szerint az előterjesztett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak. Az egyik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos árindexre épít, a másik a vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. Az első változat a stagnálás, a beletörődés a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisszumokkal járó változat, a második alternatíva - amelyet a kormány ajánl - több feszültséggel jár, de magában foglalja a gazdasági átalakulás és differenciált növekedés esélyeit - mutatott rá. - A kormány költségvetési tervezete következetesen halad azon a nyomvonalon, amelyet a Parlament júniusi ülésszakán a költségvetési reform koncepció keretében meghatározott. Ennek lényege, hogy csökken a költségvetés részesedése a GDP-ből, mérséklődik az állami jövedelemelosztás és újraelosztás mértéke, csökkennek a gazdasági szféra támogatásai, az állami beruházások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költségeinek részaránya, miközben nő az egészségügy, az oktatás és szociálpolitika részesedése. Mérséklődni fog a költségvetés hiánya is. A folyó költségvetés növekedése 1989-hez viszonyítva 66 milliárd forint, 13 százalékos lehet, ami 3-4 százalékkal elmarad a GDP folyóáras növekedése mögött. A kiadási szerkezetben a gazdasági szféra támogatásai 17 százalékkal csökkennek, miközben a társadalmi közkiadások egészségügyi, oktatási tételei közel 40 százalékkal növekednek. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek a költségvetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásának cseréje a költségvetés és a társadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei, a támogatás csökkentési és adókorszerűsítési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány támogatáscsökkentési programja 1990-re eredetileg mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is. - A kormány támogatáspolitikáját két oldalról éri kritika - folytatta a miniszter. - Egyesek szerint a támogatások csökkentése gerjeszti az inflációt, mások úgy vélik, hogy még gyorsabban kellene a dotációkat és a szubvenciókat mérsékelni, esetleg teljesen megszüntetni, hogy a költségvetés többet fordíthasson egészségügyi, oktatási, szociális vagy kulturális célokra. Mindkét kritikában van realitás, de egyik sem abszolutizálható. A támogatások mérséklése a piaci viszonyok erősítéséhez, az adók csökkentéséhez, az árarányok torzításainak felszámolásához nélkülözhetetlen. Teljes és radikális megszüntetésük azonban elviselhetetlen társadalmi feszültségekhez, nagymértékű áremeléshez, tömeges munkanélküliséghez, illetve konvertibilis exportunk egyensúlyrontó csökkenéséhez vezetne. - Ma a támogatások alig néhány területre koncentrálódnak. Túlnyomó többségük az agrárszférához, a helyi és távolsági közlekedéshez, a lakásépítéshez és -fenntartáshoz, valamint a külkereskedelmi áruforgalomhoz kötődik. A csökkentés korlátai tehát rendkívül kemények. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló támogatáscsökkentés esetén elkerülhetetlen a növekvő mértékű szociális kompenzálás, amely gyakran felemészti a támogatás-csökkentéssel elérhető költségvetési megtakarításokat. Valamennyi szempontot mérlegelve a kormány úgy látja, hogy a jövő esztendőben nagyobb mértékű támogatáscsökkentés nem vállalható. Ezután a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19 százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat takar. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (21. rész)
|
A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy területen vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatásban. Az összes többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkentésre kell felkészülni. - A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipótlék-növelés garantálja a családi pótlék reálértékét-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nemcsak a meglévő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. A miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a társadalombiztosítás közötti feladatmegosztás módosításáról is. Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy finanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. Az előkészítő viták során többen felvetették, hogy a feladatcsere nem azonos értékű. - Azért választottuk ezt a megoldást - mondotta -, mert ez egyrészt kedvezőbb helyzetbe hozza az egészségügyet, másrészt némileg tehermentesíti a költségvetést. Azonos összegű csere esetén arra kényszerültünk volna, hogy átmenetileg, legalább egy évre kezdeményezzük a társadalombiztosítási járulék kettéosztását a tb alap és a költségvetés között. Enélkül ugyanis a költségvetés nem tudta volna finanszírozni a családipótlék-növekedést, vagy sokkal rosszabb feltételek közé került volna jövőre az egészségügy. A javasolt megoldással a társadalombiztosítás tartalékai mintegy 4 milliárd forint többlettel tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes átvenni az áprilisra törvénnyel, állampolgári jogúvá szélesíthető családi pótlék finanszírozását. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Itt tett említést arról, hogy a bizottsági vitákban - elsősorban a személyi jövedelemadó törvény módosítása kapcsán - többször felmerült az az igény, hogy a családi pótlék ne 300, hanem 400 forinttal emelkedjék. A javaslat megvalósítása 3 milliárd forintba kerül, és tovább növeli az egyébként is alig finanszírozható 2-2,5 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést. Erre a növekedésre a költségvetésben már nem tud a kormány fedezetet biztosítani. Békesi László kifejtette: az egészségügyben, az oktatásban, a tudományos kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél a költségvetés teljes körű állami támogatással fedezi a minden eddiginél nagyobb mértékű, a költségvetési szerveknél dolgozó csaknem egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó 16 százalékos mértékű béremelést. Ezenkívül állami támogatás fedezi az egészségügyben, az élelmiszer-, energia- és gyógyszerárak növekedését, az oktatásban az élelmiszerár-emelés kihatásait, valamint az egészségügyben és az oktatásban újabb, bérlemaradást csökkentő központi bérpolitikai intézkedéseket. Így az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok jövő évi béremelése meghaladja a 25 százalékos mértéket. A többi költségvetési területen is végre kell hajtani a 16 százalékos béremelést, tehát az igazgatásában dolgozóknál éppúgy, mint a fegyveres testületeknél, vagy a kulturális intézményekben, ám ennek fedezetét saját erőforrásokból, megtakarításokból, létszámcsökkentéssel, illetve felesleges szervezetek, intézmények felszámolásával kell megteremteni. Az elmúlt években megszokott úgynevezett dologi automatizmusra - a már említett kivételeken túl - a jövő esztendőben a költségvetés nem tud fedezetet biztosítani. Rendkívül kemény feltétel ez, amely kikényszeríti, hogy felgyorsuljon az eddig többnyire eredménytelen feladat- és kiadáscsökkentés a költségvetési szervek körében is, hogy csökkenjenek a párhuzamos intézmények, szűnjön meg a helyenként fel-felbukkanó pazarlás, takarékosabb gazdálkodás valósuljon meg ezen a területen is - mondotta, majd így folytatta: - Sajátos új eleme költségvetési programunknak, hogy az állami feladatokat ellátó szervezetek akár egyházakról, akár társadalmi szervezetekről vagy magánvállalkozásokról is legyen szó, oktatási, egészségügyi és szociális feladatok ellátása esetén a költségvetéstől ugyanannyi állami támogatást kapnak, mint az állami intézmények. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (23. rész)
|
- A védelem és az igazgatás rendkívül szigorú feltételek között működhet 1990-ben - fejtette ki a miniszter a továbbiakban. - A védelmi kiadások a folyó évi erőteljes csökkentés után jövőre sem növekedhetnek, ami a hadseregben is végrehajtandó béremeléssel együtt több mint 20 százalékos reálérték-csökkentést jelent. Az átalakulóban lévő, jelentősen csökkenő, de egyben korszerűsödő magyar hadsereg ennél nagyobb mértékű érvágást már nem tud elviselni. Hasonlóan kritikus a helyzet a magyar államigazgatásban. A központi, kormányzati igazgatás 12 milliárd forintba, a tanácsok működtetése 11 milliárd forintba kerül. A 16 százalékos béremelést itt is végre kell hajtani állami támogatás nélkül. Ez a központi igazgatásban csak erőteljes létszámcsökkentéssel, a helyi tanácsoknál saját bevételeik felhasználásával alapozható meg. Eközben az államigazgatás terhei a társadalmi-gazdasági átalakulás nyomán napról napra nőnek, presztizse csökken. E feladatok csökkentése és korszerűsítése elkerülhetetlen. Ugyanakkor senkinek, egyetlen politikai erőnek sem lehet érdeke, hogy a magyar államigazgatás működőképtelenné váljon. A belbiztonság, a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén elkerülhetetlen a költségvetés kiadásainak növelése. A tanácsok finanszírozási rendszerének tervezett korszerűsítéséről szólva rámutatott: - A tét az, hogy maradjon-e még egy évig az eddigi pénzügyi mechanizmus, amelyben a személyi jövedelemadó és a helyi bevételek mellett az állami támogatás hiánypótló szerepet tölt be és egy alkumechanizmus nyomán alakul ki, vagy már 1990-től térjünk át az állami támogatás normatív, Parlament által jóváhagyott, az ellátandó lakosság létszámához igazodó elosztására. A kormány ezt az utóbbi megoldást javasolja. A pénzügyi mechanizmus elkészült, a tanácsonkénti modellezés befejeződött, a rendszer működőképes. A 90-re tervezett pénzügyi mechanizmus természetesen még nem lehet teljes körű, hiszen az önkormányzati tulajdonról, a helyi adóztatásról s az önkormányzatokról csak jövő évben születhetnek új törvények, így a tanácsok új gazdasági, pénzügyi rendszere 91-től válhat teljessé. A jövő év azonban jó kísérlet lehet arra, hogy a támogatási mechanizmus, valamint az adóbevételek megosztása 91-től pontosítható, finomítható legyen. A félelem az új rendszertől két forrásból táplálkozik. Egyrészt túlzó várakozások előzik meg az önkormányzatok új finanszírozási rendszerét, több pénzt, több elosztható jövedelmet várva attól. Erre 1990-ben semmilyen mechanizmusban nincs esély. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
A másik félelem, hogy megváltoznak a tanácsok közötti jövedelempozíciók, s a helyi tanácsok egy része jól, más része rosszul jár az új rendszerben. Kétségtelen, hogy a lakosság létszámához igazodó normatív támogatás és a személyi jövedelemadó lakóhely szerinti felhasználása változtat a jelenlegi jövedelemelosztáson. Jobban járnak az ipari és bányásztelepülések, a kistelepülések, a nagyvárosok, rosszabbul a mezővárosok, a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó települések és a megyei tanácsok. Ám az 1500 helyi tanács közül egy sem kerül olyan helyzetbe, hogy működésképtelenné válna. Ugyanez vonatkozik a megyei tanácsok feladatainak ellátására is. Ezt a garanciát a személyi jövedelemadó lakosonként 4000 forintra történő kiegészítése, illetve mintegy 24 milliárd forint átmeneti céltámogatás elosztása biztosítja. A kormány egyértelműen azt javasolja, hogy kezdje meg kísérleti működését a jövő esztendőtől a korszerűsödő új tanácsi finanszírozási rendszer. - Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már tarthatatlan, mindenki számára elfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható, az állam képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 milliárd forintra duzzadt lakáspiaci terheket. A változtatás elkerülhetetlen. Gyakran felmerül az a jogos igény, hogy változtatni csak egy komplex lakáspolitikai koncepció alapján lehet. Igaz. Ám e lakáspolitikai koncepció kidolgozását és elfogadtatását lehetetlenné teszi az a patthelyzet, ami napjainkra kialakult. A költségvetés többletterheket vállalni nem képes, sőt elkerülhetetlen a támogatás csökkentése, a jelenlegi mechanizmusban támogatáshoz jutó lakosság és a vállalatok pedig nagyobb terheket vállalni nem akarnak. A jövő évi költségvetés e probléma legalább részbeni megoldása nélkül nem állítható össze. Két területen mindenképp változtatni kell. Az egyik a bérlakás-fenntartás állami terheinek, a másik a kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítésének csökkentése. Elkerülhetetlen az is, hogy javítsuk a lakással nem rendelkező családok, mindenekelőtt a fiatalok helyzetét. Ezért a költségvetési irányelvek több változatot tartalmaznak. A legigazságosabb és leghatásosabb a kompenzációval egybekötött fokozatos kamat- és lakbéremelés, valamint az állami bérlakások tulajdonba adásának gyorsítása, az alacsony hatékonyságú és pazarló ingatlankezelő szervezet erőteljes leépítése és átalakítása. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (25. rész)
|
A többi változat ugyanolyan fájdalmas, de kevésbé hatásos és a terhek eloszlása is igazságtalanabb. Ha elszánjuk magunkat a változtatásra, már jövőre közel 4 milliárd forinttal javítható az első lakásra váró családok és fiatalok helyzete, támogatása. Ha nem lépünk, nem tudunk javítani, sőt a rendszer életben tartásához más területek rovására, vagy adóemelésekkel kell legalábáb 10 milliárd forint forrást teremteni. Ezt követően a tájékoztató a folyó költségvetésnek az államadóssággal kapcsolatos terheiről szólt: - A 70 milliárdos adósságszolgálat fedezi a mintegy 500 milliárdos kamatozó adósságállomány kamatait és a lejáró államadósság törlesztésének terheit. Belföldi államadósságunk növekedése szoros összhangban van az elmúlt esztendők költségvetési hiányának fedezetére felvett hitelekkel és azok kamataival, a vállalatoktól átvállalt terhek növekedésével, nemzetközi adósságaink növekedésével és a forint leértékelésének állami terheivel. Az adósság terhei az elkövetkezendő években tovább fognak növekedni. Növekednek a költségvetés adósságszolgálati terhei azért is, mert ettől az évtől kezdve a deficit finanszírozására már nem jegybanki hitelt, hanem a pénzpiacon elérhető, az eddiginél lényegesen nagyobb kamatozású kincstárjegyek és államkötvények értékesítését vesszük igénybe. Elemi érdekünk tehát, hogy a tulajdonreform keretében az állami vagyon egy részének értékesítéséből a költségvetés is részesedjen, s ez csökkentse a hatalmas méretűre duzzadt államadósságot. Sokan bírálják azt a kormányzati pénzügyi magatartást, amely a költségvetés hiányának csökkentését kiemelt feladatának tartja. Nincs igazuk. Ez a szándék nem egy öncélú, fiskális terror konkrét megjelenése, vagy a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek fixa ideája, hanem az ország, a gazdaság jól felfogott érdeke. Minden forint költségvetési hiány vagy a gazdaságból von el forrásokat és ezzel csökkenti a gazdaság pénzforrásait, vagy külföldi adósságainkat növeli, vagy ha már egyik út sem járható, a fedezetlen költségvetési kiadások az inflációt gerjesztik. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány a 15 milliárdos költségvetési deficitet túl nem léphető felső határnak tekinti - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. - Kétségtelen - folytatta -, hogy a költségvetési koncepcióban vannak bizonytalan elemek, vannak kockázatok. Kritikusan alacsony a rubelelszámolású külkereskedelmi forgalom támogatási egyenlege, bár kétségkívül megfelel annak a követelménynek, hogy a jövő esztendőben szocialista elszámolású fizetési aktívumunk ne haladja meg a 300 millió rubelt. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (26. rész)
|
Kritikus a privatizációból tervezett 13 milliárd forintos bevétel is, amely csak akkor teljesíthető, ha a privatizációs törvény keretében az állami tulajdon értékesítéséből a költségvetés is részesedik, illetve a felszabaduló ingatlanok egy részét, amelyek a szovjet és magyar hadseregtől, a munkásőrségtől, valamint az MSZMP-től származnak, értékesíteni tudjuk. S végül, de nem utolsó sorban az árak alakulása is rejt magában kockázatokat a költségvetés kiadási oldalán. Ezzel együtt is ez a költségvetési program, jelenlegi fázisában is kevesebb kockázatot rejt magában, mint az a folyó évi költségvetés, amelyet ez év első felében módosítanunk kellett. A decemberi ülésszakig terjedő hetek egyik legfontosabb feladata, hogy az előirányzatokat tovább pontosítsuk, a bizonytalanságot tovább csökkentsük. Az előterjesztett költségvetési koncepció krízis költségvetés, hiszen kemény korlátokat állít az állami kiadások növelésének útjába, csökkenti a hiányt, a támogatásokat, kikényszeríti az erőteljes takarékosságot, néhány területen szervezetek leépítését. Ugyanakkor a jövőnek is szól, hiszen bevételei között teljesítményfokozó, csökkentő jövedelem-centralizációt tervez, vállalja elavult rendszerek korszerűsítését, növeli a jövőt megalapozó humán ráfordításokat. Egy költségvetés sohasem lehet közmegelégedés tárgya. Ez a koncepció talán a szokásosnál is több feszültséget vállal. Olyan feszültségeket, amelyeket évek óta görgetünk magunk előtt. Ráadásul mindezt egy átmeneti időszakban teszi. Nem csoda hát, hogy sokakban felmerült a kérdés: kell-e ennek a kormánynak és ennek a Parlamentnek az 1990-es esztendő egészére költségvetést készítenie, nem elégedhet-e meg egy átmeneti, negyed- vagy legfeljebb féléves költségvetéssel. A kényelmesebb és hálásabb alternatíva kétségkívül a változatlanság lenne. Nem változtatni az adókon, hagyni a 89-es előirányzatokat, nem vállalni újabb feszültségeket. Ez a döntés azonban óriási károkat okozna, bizonytalanságban tartaná, bénítaná a gazdaságot, vállalatokat és költségvetési szerveket egyaránt, legalább egy évvel tovább halasztaná az adóterhek csökkentését, a támogatások mérséklését, az egészségügyben és oktatásban tervezett béremelést, a felvázolt korszerűsítési lépéseket és minden bizonnyal tovább rontaná nemzetközi megítélésünket, a bizonytalanságot és bizalmatlanságot, s az ezzel együttjáró kivárást hazánkkal szemben. Ez a momentum a jövő esztendő elejének kritikus finanszírozási időszakában könnyen fizetőképességünk elveszítéséhez is vezethetne. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (27. rész)
|
- Az országnak szüksége van költségvetésre, szüksége van a változtatásokra. Annak ellenére, hogy a kormány számára is népszerűbb lenne halogatni a kényelmetlen döntéseket, s a választási taktikának rendelni alá a költségvetési javaslatot, ezt nem tehetjük meg. Sem erkölcsi, sem politikai felelősségünk nem engedi, hogy legjobb tudásunk szerint ne terjesszük elő a még oly népszerűtlen javaslatokat is. Minden kormánynak számolnia kell azzal, hogy utódai rá hárítják a válság teljes felelősségét. Ezt a kormányt sem ringatják hamis illúziók. Ugyanakkor tisztában van a helyzet súlyával, az elvesztegetett idő hátrányos következményeivel és saját felelősségével. A kormány a feszültségekkel járó, nehezebb utat választja, s nem próbál megfutamodni a felelősség alól - mondotta végezetül Békesi László. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 16:30
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (28. rész)
|
A jövő évi költségvetés irányelveiről szóló vitához a Parlament terv- és költségvetési bizottsága nem kívánt előadót állítani, így az elnöklő Fodor István Szirtesné dr. Tomsits Erikának, a ------------------------------ társadalombiztosítási bizottság elnökének adta meg a szót. Az újonnan alakult parlamenti bizottság véleményét tolmácsolva a képviselőnő mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a Parlament a Társadalombiztosítási Alapot pénzügyi értelemben leválasztotta az állami költségvetésről. Önállósága azonban még nem teljes, hiszen még nem jött létre a kezelésére hivatott önkormányzó testület. A parlamenti bizottságnak ezért egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a Társadalombiztosítási Alap szervezetileg is megalapozott önállóságát. A Társadalombiztosítási Alap és a költségvetés különleges kapcsolata folytán most olyan átmeneti helyzet alakult ki, amikor a majdan létrejövő önkormányzat helyett a parlamentnek kell képviselnie a járulékfizető állampolgárok érdekeit. Ez a helyzet némi ellentmondást is hordoz magában, hiszen 1990 első negyedévében jön létre a Társadalombiztosítási Alap önkormányzata, az Alap jövő évi költségvetését viszont már az idén össze kell állítani. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében a társadalombiztosítás önállóan készíti el költségvetését, az Alap felhasználását pedig az Országgyűlés ellenőrzi. A bizottság ezért azt javasolja a parlamentnek, hogy a decemberi ülésszakon az állami költségvetéstől elválasztva, önálló napirendként tárgyalja a társadalombiztosítás jövő évi költségvetési előirányzatát. A pénzügyi kormányzat ennek megfelelően előterjesztéséből törölje a társadalombiztosításra vonatkozó fejezeteket, s szorítkozzék a költségvetés és az Alap kapcsolatának vizsgálatára. A képviselőnő úgy vélte: a pénzügyi kormányzat jelenlegi előterjesztése azt a helytelen, már-már törvénytelen szemléletet tükrözi, amely a Társadalombiztosítási Alapot nem önálló gazdálkodást folytató rendszernek, hanem úgymond a költségvetés aranytartalékának tekinti. A bizottság határozottan leszögezi azt is, hogy a szociális kiadások és a munkanélküliség problémái nem érinthetik a Társadalombiztosítási Alapot. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (29. rész)
|
A kormány nem keverheti össze az állami feladatokat a társadalombiztosítás feladatvállalásával. ,,Nem engedhető meg a költségvetés rablógazdálkodása az Alapból származó pénzek felett.,, Az Alap vagyonának védelme érdekében a bizottság javasolja, hogy a kormány állítsa össze az eddig államosítottan működő társadalombiztosítás vagyonkimutatását, s az állami vagyonkezelésre kidolgozott elvekkel párhuzamosan tegyen javaslatot a társadalombiztosítás vagyonának visszaszolgáltatására. Szorgalmazzák azt is, hogy a társadalombiztosítás pénzügyeinek kezelését önálló bankrendszer végezze. A testület javasolja, hogy mielőbb dolgozzák ki az új nyugdíjtörvényt, illetve a nyugdíjfinanszírozás rendjét. A bizottság támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek az egészségügy reformját szolgálják. A testület hangsúlyozza, hogy a reformok fontos része az egészségügy finanszírozásának biztosítási alapokra történő helyezése. Az átállás erre a rendszerre a bizottság elképzelése szerint három szakaszban valósítható meg. Az első szakasz a költségvetési és a társadalombiztosítási alap elkülönítése, a második szakasz lényege az egészségügyi ellátás társadalombiztosítási alapból történő finanszírozása, s a folyamatot az egészségügy biztosítás-elvű finanszírozási rendszerének kialakítása zárná le. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (30. rész)
|
Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei ---------- Tanács elnöke az 1990. évi állami költségvetésnek a tanácsokat érintő irányelveiben érzékelhető szándékot tiszteletre méltónak találta annak ellenére, hogy maradéktalan végrehajtásukhoz a kormánynak nincs meg a teljes körű feltételrendszere, mozgástere. Felvetette továbbá, hogy mivel még nem született meg az önkormányzati törvény, ezért nem lehet tudni pontosan, milyen új feladatokhoz, milyen új pénzügyi fedezetekre lesz szükség a jövőben. Emiatt viszont fennáll annak a veszélye, hogy a tanácsok egy része pénzügyi csődbe jut. A képviselő ezért értett messzemenően egyet a személyi jövedelemadó lakosonként 4000 forintra történő kiegészítésével, illetve a 24 milliárd forintnyi átmeneti céltámogatás elosztásával. Szabó Imre fontosnak tartotta, hogy a költségvetés a jövőben is segítse a kistelepülések alapellátását és az indokolatlan színvonalkülönbségek mérséklését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országban lesznek olyan települések, ahol semmi sem jut fejlesztésre, illetve ahol nem lesz fedezete a már megkezdett beruházások befejezésének. A képviselő kiemelte: még ma is mechanikusan, a megyehatárokhoz mereven ragaszkodva határozzák meg a hátrányos helyzetű térségeket. Egységes földrajzi és társadalmi szemlélet nélkül viszont nehéz e téren továbblépni, s az érintett települések népességmegtartó képességét fokozni. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozatosan nő a társközségek sok tekintetben érthető és jogos önállósági törekvése, s ezért kérte, hogy az ezzel járó kiadások fedezetét teremtse elő a kormány. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 17:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (31. rész)
|
Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a Szolnok Megyei Tanács ------------ elnökhelyettese elmondta, hogy a bevezetésre javasolt normatív állami támogatási rendszer egyik elemét jelentő 2 millió forintos települési támogatás egyik oldalról indokolatlanul nivellálna, másfelől pedig erősen differenciálna. Bevezetésével az egy lakosra vetített állami támogatás a sok településű Baranya megyében négyszerese lenne az öt alföldi megyének együttesen jutó támogatásnak. Jobban szolgálná a helyi érdekeket egy differenciált támogatás - hangoztatta a képviselő -, ugyanis a kedvezőtlen szociális összetételű települések helyzetét is nehezebbé tenné az új normatív szabályozás, azoknál ugyanis a tanácsi működési kiadások egynegyedét-egyharmadát fordíthatnák szociális célokra és az intézmények működtetésére. A képviselő rámutatott: a jövőben a vidéknek, a falvaknak kevesebb lesz a pénze. Szolnok megye 46 nagyközségéből például 16-ban a jövő évi bevételek már a működési kiadásokat is nehezen vagy alig fedezik. A szabályozási rendszer tökéletesítése érdekében javasolta, hogy az elmaradottság eddigi általános értelmezése helyett alakítsák ki annak komplett, társadalmi, gazdasági térségre, településre jellemző kezelési gyakorlatát. A képviselő szerint indokolt lenne egy integrált falufejlesztési gyakorlat kialakítása. Abban kiemelt figyelmet kellene fordítani a kedvezőtlen szociális összetételű községek helyzetére, a támogatás mértékét a hátrányos helyzetű népességcsoportok számához viszonyítva, normatívan kellene megállapítani Javasolta azt is, hogy az Alföld hátrányos helyzetének csökkentése érdekében alakítsanak ki egy, a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjához kapcsolódó, speciális Alföld-programot. (folyt. köv.)
1989. november 22., szerda 18:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (32. rész)
|
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.) ugyancsak azt ----------- kifogásolta, hogy a tanácsi gazdálkodásról szóló koncepció érzéketlen az öröklött problémákkal küszködő térségekkel szemben, s nemhogy kiegyenlíti, hanem tovább növeli a tanácsok közötti jövedelmi különbségeket. Szabolcsban az egy főre jutó személyi jövedelemadó tavaly a legalacsonyabb volt az egész országban, alig haladta meg a 3500 forintot. Nem várható, hogy jelentősen nő ennek a vidéknek a jövedelemtermelő képessége, s az is illuzórikus, hogy a tehetősebb emberek a keleti határ mellé költöznek. A megye 116 tanácsa közül 62 működési zavarokkal küzd, több - fedezet hiányában - nem képes befejezni megkezdett beruházásait. A tanácsok eladósodtak, a hitelállomány eléri az 1,2 milliárd forintot. A képviselő megítélése szerint egy kiegyenlítő rendszer kidolgozására van szükség, enélkül az új tanácsi önkormányzati rendszert 1990-től még ideiglenes jelleggel sem szabad bevezetni. Amennyiben ez mégis megtörténik - folytatta László Béla -, az a tanácsok nagy részének teljes gazdasági összeomlását eredményezi. A lakásgazdálkodás tervezett új rendszerével kapcsolatban azok gondjára hívta fel a képviselő a figyelmet, akik saját erőből építettek lakást, és most nyögik a hitelek, illetve hitelkamatok terheit. A javasolt megoldások egyikét sem tartotta elfogadhatónak, mondván, hogy a hitelkamatok 10 százalékra való felemelése egyoldalú szerződésszegést jelent, a havi 640 forintos kamatadó pedig igazságtalan teher. Ráadásul egyik sem biztosít érdekeltséget. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a kormány ne a kamatot növelje, hanem a lejárati időt csökkentse. Az adós így is többet fizetne, de a havi növekmény megfizetése mérsékli az adósság összegét, és így kialakul egyfajta érdekeltség is. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (33. rész)
|
Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti ------------------ főállatorvos is a tanácsi szabályozási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos elgondolásokat bírálta. Rámutatott arra, hogy a bevételek normatív szabályozása csupán alapelvként fogadható el, ám a jelenlegi egyenlőtlen feltételek között ez a gyakorlatban tartósítaná, sőt súlyosbítaná az amúgy is elmaradott vidéki települések hátrányos helyzetét. Csurgó esetében például az évi 200 millió forintos tanácsi költségvetésben 70-80 millió forintnyi hiányt okozna a rendszer bevezetése, s az életkörülmények romlása a település további leépüléséhez vezetne. Mindezt figyelembe véve dr. Horváth Ferenc javasolta, hogy a Parlament az eredeti sorrendtől eltérően csak az önkormányzati törvény után fogadja el az államháztartási törvényt, vagy pedig fűzzön ez utóbbihoz olyan kiegészítést, amely nemcsak pótolja a tanácsok bevételkiesését, hanem a felzárkózást is elősegíti. Ennek anyagi forrásaként egyebek közt a gazdaságtalan termelés állami támogatására fordított milliárdokat, a nagyobb városok közpénzen kiépített infrastruktúrájának utólagos megadóztatását, a fővárosi energia- és közlekedési díjak országos átlagszintre emelését, valamint a bérlakások privatizálásából származó bevételeket ajánlotta a kormányzat figyelmébe. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (34. rész)
|
Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.), a -------------- Sopron-Kőszeg-hegyaljai Intéző Bizottság főtitkára az eddigi viták alapján annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Országgyűlésnek a decemberi ülésszakon együttesen kellene tárgyalnia a költségvetésről és az adótörvények módosításáról. Kifogásolta, hogy a költségvetés merevebben ragaszkodik az egyensúly megtartásához, mint a húzóágazatok preferálásához. Az utóbbiaktól elvonja az éltető tőkét, amely nagyon gyakran nemcsak a fejlesztéshez, hanem a szinten tartáshoz sem elegendő. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggésben nem értett egyet az idegenforgalmi fejlesztési alap kezelésével. Az idegenforgalom az elmúlt nyolc esztendőben az évi százmilliós dollár-bevételből 1989-re 850 millió dollárra növelte bevételét. Meg nem erősített adatokra hivatkozva közölte: a lakossági bevétel csaknem még egyszer akkora, mint amelyet az állami költségvetés realizál. Valójában 1,4 milliárdos idegenforgalmi bevételről beszélhetünk, ezért sajnálatos, hogy a költségvetés csak 850-900 millióval számol. Az idegenforgalom fejlődési trendjét figyelembe véve a jövő évi teljesítés 1,7 milliárd dollár körül várható. A képviselő kérte a kormányt: a költségveetés véglegesített formájában valóban a normatív alapon képződő Idegenforgalmi Fejlesztési Alap jelenjen meg. Amennyiben ugyanis nem ilyen módon képződik az IFA, akkor a jövő évi elkötelezettségek miatt - hiába született a minisztertanácsi határozat - a magánvállalkozások támogatására egy fillér sem jut. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (35. rész)
|
Balogh Lálszló (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke -------------- rövid hozzászólásában a tanácsi gazdálkodás korszerűsítésével foglalkozott. Véleménye szerint nem lehet azonos módon szigorítani a központi és a helyi tanácsok költségvetését, lefaragni kiadásaikat. Egyetértett azzal, hogy a személyi jövedelemadó-bevétel a tanácsok legfőbb forrásává válik. Ugyanakkor véleménye szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy a tanácsok részesüljenek a vállalkozási nyereségadóból származó bevételekből is. Egyes vélemények szerint ez ma még nem jelentős összeg. Ez így van - mondotta a képviselő -, ám ha a tanácsok érdekelté válnak a vállalkozások jövedelmezőségében, valószínűleg mindent meg fognak tenni támogatásuk érdekében. Akkor pedig ennek a bevételi forrásnak a jelentősége számottevően megnőhet. Ugyanakkor előnyösen hathat a vállalkozások terjedésére is. Arra is figyelmeztetett a képviselő, hogy a jövőben a megyei tanácsok pénzügyi szerepét csökkenteni kell, és elsősorban a helyi önkormányzatok önállóságát kell növelni. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (36. rész)
|
Dr. Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.), a Nyíregyházi ----------------- Görög Katolikus Papnevelő Intézet rektora üdvözölte azt, hogy megindult hazánkban egy olyan folyamat, amelynek során lehetővé válik a társadalmi feladatokat, célkitűzéseket megvalósító egyházi intézmények, így az egyházi iskolák, egyházi diákotthonok, szociális otthonok, egészségügyi intézmények egységes, az állami intézményekkel azonos költségvetési támogatása. Megelégedéssel töltötte el, hogy ebbe a folyamatba illeszkedik a jövő évi állami költségvetés most megismert tervezete. Ez ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy az egyes társadalmi és szociálpolitikai feladataik ellátásához az egyházak is igénybe vehetik az 1990-től bevezetendő normatív állami támogatást. Az új támogatási rendszer intézkedik arról, hogy az iskolai képzésben részt vevő tanulók személyenként évi 20 ezer forint, illetve a szociális gondozásban részesülőknél személyenként évi 70 ezer forintos támogatást kapjanak. A képviselő hiányolta azonban, hogy a rendelet nem állapította meg a normatív támogatás konkrét feltételeit. Javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium, a Művelődési Minisztérium és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium képviselői dolgozzanak ki egy olyan szempontrendszert, amelynek alapján egyértelműen igényelhetnék az egyházak a támogatást. E támogatás mielőbbi elnyerése érdekében felhívta az egyházi intézmények vezető tisztségviselőinek figyelmét a gyors, pontos adatszolgáltatás fontosságára. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (37. rész)
|
Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács ---------------- István Kórház Rendelőintézetének csoportvezető-főorvosa arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnöke előterjesztést juttatott el a miniszterelnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a pénzügyminiszterhez, a szociális és egészségügyi miniszterhez, több parlamenti bizottsághoz és a képviselőkhöz. Ebben a fogyatékos és egészségkárosodott emberek hazai rehabilitációs és érdekérvényesítő szervezeteinek állami költségvetésre vonatkozó igényét fogalmazta meg. A kérést, illetve javaslatot egyértelműen közérdekűnek kell minősíteni, hiszen a több százezer fogyatékos ember mellett, azok családtagjaival együtt mintegy másfélmillió honfitársunk jelenét, jövőjét érinti. Fontosságát az is jelzi, hogy az előterjesztést 11 érdekképviseleti szervezet vezetője írta alá. E szervezetek a legkülönbözőbb közhasznú tevékenységekben vesznek részt. E sokrétű segítség azonban - részben anyagiak hiányában - még nem terjed ki az ország jó pár településére. E szervezetek természetesen nem azt várják el, hogy a feladataikat teljes egészében állami költségvetésből finanszírozzák. Különféle vállalkozásokba kezdenek, alapítványokat hoznak létre. Alaptevékenységükhöz azonban nélkülözhetetlen az állami támogatás, csak tagdíjakból ugyanis nem tudják fenntartani magukat. A képviselő kérte, hogy a kormány azonos elvek alapján támogassa a jövőben a különböző múltra visszatekintő, eltérő létszámú és más-más feltételek között működő szervezeteket. Ebben a nem kis munkában bizton számíthat az idén létrehozott Országos Rehabilitációs Konzultatív Tanács segítségére, közreműködésére. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (38. rész)
|
Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a jövő évi költségvetés néhány egészségügyi és szociálpolitikai kérdéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy egy átalakuló politikai rendszerben stagnáló, sőt romló életszínvonal mellett is lehetséges, sőt szükséges is társadalmi értelemben hatékonyabb, civilizáltabb szociálpolitika megvalósítása, intézményesítése. A kormány szociálpolitikai intézkedési csomagterve nem szégyellnivaló szegénypolitika, hiszen a jövő évben - amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztett költségvetési programot, az előző éveknél lényegesen kedvezőbb feltételeket tudnak majd teremteni az egészségügy és a szociálpolitika számára. A tárca javaslatait ismertetve egyebek között arról szólt, hogy jövőre kiemelt figyelmet fordítanak az idősek, az alacsony jövedelmüek, az első és második csoportba tartozó rokkantak, a beteg gyerekeket nevelő családok, a szülők nélkül életbe induló gyerekek és a foglalkoztatásból kiszorulók megsegítésére. Biztosítani akarják a 70 éven felüliek létminimumát. Tizezrek súlyos gondját enyhítené a fogyatékos gyerekek és a beteg szülők ápolási díja és az állampolgári jogon járó családipótlék bevezetése. A miniszterasszony elmondta azt is, hogy jövőre hat nappali tagozatos főiskolán kezdődik meg egy korszerű, nyugat-európai rendszerű szociális munkásképzés. Bejelentette azt is, hogy a katonaság, a munkásőrség és a pártvagyon részét képező ingatlanokból részesül az egészségügyi és szociálpolitikai tárca is, az épületekben iskolákat, orvosi rendelőket, gyógyszertárakat, szociális intézményeket is berendeznek. A továbbiakban arról szólt, hogy foglalkoznak a szociálpolitika jogi garanciáinak megteremtésével, előkészítik a Parlament részére a gyermek- és ifjúságvédelem, a rehabilitáció, az egészségügy legfontosabb kérdéseinek rendezését. A miniszterasszony hangsúlyozta, tudják hogy mind többen élnek emberekhez méltatlan körülmények között, s a tervezett szociálpolitikai intézkedések megvalósítását sürgeti az a tény, hogy több mint 1 millió ember él a létminimumon, és növekszik az elszegényedés mértéke. Az idei év is bizonyította, hogy az emberekben van társadalmi szolidaritás, csaknem 100 alapítványt hoztak létre. A társadalombiztosítás kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy önálló, működőképes társadalombiztositási rendszerre és egészségügyre van szükség, mert az öregeket és a betegeket nem tehetjük ki az átmenet bizonytalanságainak. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (39. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. kv.), az Athenaeum Nyomda --------- korrektor-főrevizora elégedetten nyugtázta, hogy a lakásrendszer korszerűsítésével kapcsolatos előző napi észrevételeire és javaslataira Békesi László pénzügyminiszter egyetértően reagált. Újabb javaslatként ajánlotta, hogy vizsgálja meg a kormány a lakóépületek bérlőközösségi kezelésbe vételéhez, illetve bérlőszövetkezeti tulajdonba adásához szükséges feltételeket, mert ez a két forma is segíthetné a lakásgondok megoldását. Kérte továbbá, hogy vizsgálják meg: a lakóházfelújításhoz nyújtott állami támogatást szükséges-e ilyen drasztikus mértékben csökkenteni, hiszen a fővárosi lakásállomány jelentős hányadának állapota hovatovább életveszélyessé válik. Békesi László a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta: a végleges költségvetési törvénytervezetben a költségvetés alapjainak felrugása nélkül igyekeznek majd véglegesíteni a hasznosítható javaslatokat. A tíz hozzászóló összesen 30-35 milliárd forintnyi, a költségvetést terhelő többletkiadási igényt fogalmazott meg. Ha figyelembe vesszük, hogy enélkül is mintegy 10-15 milliárd forintnyi bizonytalan kiadás szerepel a tervezetben, akkor érzékelhető mekkora gondot jelent az összesen több mint 50 milliárd forint igény kielégítése, mégpedig úgy, hogy ne lépjük túl a felső határként 15 milliárd forintban megszabott költségvetési hiányt. Igaz - tette hozzá a miniszter - néhány kiadáscsökkentő inditvány is elhangzott a képviselői hozzászólásokban, de ezek alapján ma még nehéz lenne mérleget vonni. Tudomásul kell venni viszont - mondotta Békesi László -, hogy a kormány decemberben a törvénytervezet második olvasásos tárgyalásakor sem fog tudni eleget tenni minden most felsorolt igénynek. A költségvetés szempontjából a miniszter szerint négy fő téma áll az érdeklődés homlokterében, a következő napokat tehát e koncepciók kidolgozására kell majd fordítani. Mindenekelőtt a lakásfinanszirozás és gazdálkodás új rendjének és ezen belül az állami támogatás mértékének meghatározása a fő feladat. A kormány e kérdéskört önálló témaként javasolja a decemberi ülésszakon megvitatni. A pénzügyminiszter véleménye szerint lehet az elképzeléseken úgy változtatni, hogy ne növekedjenek drasztikusan a lakossági terhek, de a jelenlegi helyzetet változatlanul hagyni lehetetlen, mert a költségvetés nem állhatja a többletkiadásokat. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (40. rész)
|
Ha végképp lehetetlenné válik ebben a körben a lakosság azon rétegeinek nagyobb terhelését elérni, amely eddig a fő haszonélvezője volt a jelenlegi finanszirozási rendszernek, elkerülhetetlen, hogy a tetemes terhek egy részét a vállalatok vállalják át. A tanácsok új pénzügyi, finanszirozási rendszerének kérdését is érintette a legtöbb hozzászóló. E téren mechanizmusváltásra van szükség, amitől a tanácsoknál mindenki jobb anyagi kondiciókat remél. A kormány nem tud ilyesmire vállalkozni - szögezte le a miniszter. Békesi László szerint a társadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolata, ezen belül az egészségügy és a szociálpolitika kérdései is jelentős gondokat jelentenek. Osztotta Csehák Judit aggodalmait, s megértve a társadalombiztositási bizottság javaslatait, szakítópróbának tartotta, hogy ebben az ügyben milyen álláspontra helyezkednek a képviselők. Végül a költségvetés és az adók viszonyáról szólt, kérve a képviselőket, hogy ezúttal ne a költségvetési kiadásokhoz igazítva határozzanak az adókérdésekről, hanem attól függetlenül döntsenek. Ezért helytelenítette azokat a javaslatokat, amelyek az adóra vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását decemberre halasztanák. Békesi László a vitában elhangzott konkrét javaslatokra a decemberi vita során kíván kitérni. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (41. rész)
|
Ezután határozathozatal következett. Ám mielőtt az elnöklő Fodor István megkérdezhette volna a képviselőket, hogyan döntenek, szólásra jelentkezett Szigethy Dezső. A képviselő Békesi Lászlóhoz intézve szavait, elmondotta: véleménye szerint félreértették egymást. Nem azt javasolta, hogy az adótörvényeket a novemberi ülésszakon ne tárgyalják meg, hanem azt: a végső döntést decemberben, a jövő évi költségvetési törvénnyel egy időben hozzák meg. A felvetésre reagálva Békesi László elmondotta: szó sincs semmiféle félreértésről. Jól értette a képviselő javaslatát, ám véleménye szerint az adótörvényekről mindenképpen a novemberi ülésszakon kell döntenie a képviselőknek. A rövid párbeszéd után folytatták a határozathozatalt. Fodor István elmondotta, hogy a kormány az 1989. évi költségvetés két tételének módosításához kért felhatalmazást. A parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy a költségvetés a Magyar Államvasutak számára 400 millió forint értékű bérpreferenciát folyósítson. Ugyancsak elfogadták a képviselők a második javaslatot is, amely a tanácsi gazdálkodást érinti. Döntésük alapján a tanácsok egészében a lakosság lélekszámával arányosan részesednek az adóbevételből, és nem úgy, mint korábban tervezték, hogy a második félévben a befolyó személyi jövedelemadó határozza meg a részesedés nagyságát. A kormány által benyújtott, a jövő évi költségvetés irányelveiről szóló tájékoztatóról általánosságban nem hoztak határozatot. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (42. rész)
|
A határozathozatalt követően, az ülés berekesztése előtt Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus ------------- Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke ügyrendi kérdésben kért szót. Kifogásolta a szavazási eredmények név szerinti nyilvánosságra hozását. Utalt az előző napi esetre, amikor a képviselők Maróthy László lemondásáról döntöttek, s ennek eredménye a Magyar Nemzetben megjelent, annak ellenére, hogy ez nem név szerinti, egyenkénti, hanem nyíltlistás, egyidejű szavazás volt. Az eset kapcsán úgy vélte, hogy a számítástechnikai adatvédelemhez hasonló jogi garanciákat kell teremteni a képviselők személyiségi jogainak biztosítására. Felszólította a Ház elnökét, hogy foglaljon állást abban a kérdésben, hogy milyen esetekben kerülhetnek ki a szavazási eredmények a Parlamentből. Arra is választ várt, hogy vajon ki adott engedélyt a konkrét esetben az információ kiszolgáltatására. Fodor István válaszában elismerte, hogy az engedélyt ő adta meg, már csak azért is, mert ilyenfajta információk már korábban is napvilágra kerültek, és az esetleges tiltások diszkriminációt jelentenének. Felkérte a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint az ügyrendi bizottságot, hogy csütörtökön üljön össze, és foglaljon állást a számítógépes szavazással bevezetett új fogalmak, így a nyíltlistás, egyidejű szavazás értelmezéséről, valamint az információkezelés jogi és etikai megítéléséről. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész úgy vélte, ------------ hogy az elnök helyesen döntött a nevek nyilvánosságra hozásáról, ugyanis a képviselőknek a nyilvánosság előtt kell vállalniuk döntéseiket. Ezt a véleményt más képviselők is osztották. Ezt követően az elnök berekesztette az ülést, amely csütörtökön reggel 9 órakor az adótörvények módosítása feletti vitával folytatódik. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - második nap (43. rész)
|
Az Országgyűlés novemberi ülésszaka második munkanapjának esményei dióhéjban (1.) Szerdán a kormány három évre szóló gazdaságpolitikai programja feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Ennek vitájában felszólaltak: Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.); Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.); Nagy Sándor (országos lista); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.); Varga Lajos (Pest m., 26. vk.); Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár (aki az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra reagált); Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.). Időközben vendégek érkeztek a Parlamentbe: a hesseni tartomány parlamenti küldöttségét, amelyet Joschka Fischer, a tartományi parlament zöld frakciójának elnöke vezetett, a soros elnök, Jakab Róbertné köszöntötte. A vitában elhangzottakra Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Egyebek között elmondta, hogy a decemberi ülésszakon a képviselői javaslatokat is magában foglaló új lakásgazdálkodási javaslatot terjesztenek be. A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a Parlamentben megjelent alsó-szászországi küldöttséget, amelyet Horst Horrmann művelődésügyi miniszter vezetett. A határozathozatal következett: a képviselők többsége nem fogadta el a kormány beterjesztett programját. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő szerint a Parlamentnek nem kellett állást foglalnia, hiszen a kormány csak egy tájékoztatót terjesztett be. A kialakult vitában szót kért: Horváth Lajos soros elnök; Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.); Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); valamint Sarlós István (országos lista), akinek javaslatára megismételték a szavazást, s ennek eredményeként az a határozat született, hogy a képviselők a mostani előterjesztést csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programról. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (44. rész)
|
Az Országgyűlés novemberi ülésszaka második munkanapjának esményei dióhéjban (2.) Következő napirendi pontként Békesi László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Parlament elé a jövő évi költségvetés irányelveit. A társadalombiztosítási bizottság nevében Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) kért szót, tolmácsolva az újonnan alakult parlamenti testület véleményét és javaslatait. A vitában szót kért: Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.); Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.); László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.); dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.); Balogh László (Pest m., 29. vk.); Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.); dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. kv.); Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter. Filló Pál (Budapest 18. vk.); Ezt követően Békesi László válaszolt a vitában felvetődött kérdésekre, majd újból Szigethy Dezső kért szót, és erre a pénzügyminiszter reagált. A határozathozatal során a képviselők az idei költségvetés két tételének módosításáról döntöttek. Az ülés berekesztése előtt Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) ügyrendi kérdésben szólalt fel, ehhez Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) fűzött megjegyzést. Az elnöklő Fodor István 6 óra előtt néhány perccel bezárta az ülést. Az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat vitatja meg. (MTI)
1989. november 22., szerda 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|