|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves kormányprogram beterjesztése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar Köztársaság kikiáltásával az átmenet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött. Sokan úgy vélik, hogy a Parlament és a kormány együttműködésében is lezárult egy szakasz. Azt sugallják, hogy a jogintézmények létrehozását eredményező jó együttműködést most egy éles konfrontációs szakasz váltja majd fel. Ez azzal magyarázható, hogy súlyos érdekellentéteket felszínre hozó kérdések kerülnek napirendre. Amíg a demokratikus jogállam alapintézményeinek megalkotásában könnyű volt a közös nevezőt megtalálni, addig a gazdasági válság megoldását célzó kormányzati törekvéseket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai érdekeik a Parlament és a kormány konstruktív viszonyának megbontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehetséges cselekvés korlátait, a szükséges cselekvés elkerülhetetlen voltát. - Vitathatatlan - folytatta -, hogy amiről hamarosan dönteni kell, azt nem fogják tízezrek ujjongva üdvözölni a Kossuth téren, mint tették a köztársaság kikiáltásakor. De a kormány és a Parlament munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzetben ünnepeljék. A népet, az ország jövőjét kell szolgálni, s ehhez nem elég díszes homlokzatokat emelni. Az alapokat kell megerősíteni, mert szilárd alap nélkül a még oly díszes felépítmény is csak egy ideig áll, majd összeomlik. - A kormány szemére vetik, hogy a politikai jogi intézményrendszer átalakítása lefoglalta minden erőnket - mondotta Németh Miklós -, és közben a gazdaságra nem jutott energia, kellő figyelem. Ez nagyrészben igaz, ám bizonyos mértékben szükségszerűség is. Több évtizedes tapasztalat diktálta ugyanis: a gazdasági viszonyok átalakításának lényeges feltétele a politikai, alkotmányos viszonyok megreformálása. A gazdasági demokráciára irányuló törekvések eddig mindig az igazi politikai demokrácia, a plurális társadalmi viszonyok hiánya miatt buktak meg. Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez. Csakhogy ezzel fájdalmat okozunk, mégpedig másoknak és többeknek, mint a politikai struktúra átalakításakor. A többség demokráciát akart és akar, és ezért támogatta a pártállam és állampárt lebontását. A gazdaságban azonban már kínosabb a régi struktúrák lerombolása. Nagy áldozatokat kíván az új felépítése. Éppen ezért az előttünk álló feladatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a Parlament között. Nem egymással kell konfrontálódnunk, hanem a valósággal. (folyty.köv.)
1989. november 21., kedd 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|