|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta
László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós
miniszterelnök levelét, amelyet dr. Fodor Istvánnak, a Parlament
megbízott elnökének címzett:
,,Tisztelt Elnök Úr
Maróthy László környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9-én benyújtotta
lemondását. Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse fel
tisztsége alól
Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az új
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később
teszek javaslatot.,,
Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A
-----------------
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezetőül elmondta:
nem újkeletű elhatározásának alapvetően politikai oka van. A
kormánynak az ország érdekében stabilizáló tényezőnek kell maradnia,
ezt azonban nehezíti, hogy nincs mögötte meghatározó erejű politikai
párt. Az egymással vetélkedő, s győzni akaró politikai erők
nincsenek tekintettel arra, hogy győzelmüknek milyen ára lehet. E
rendkívüli helyzetben a számításba jöhető politikai erőknek
támogatniuk kell a kormányt - hangoztatta Maróthy László -, s ezt
kívánja tenni elhatározott lépésével ő maga is.
Érvei közt említette, hogy az átmeneti időszak másik stabilizáló
tényezője - a köztársasági elnöki poszt mielőbbi betöltése - is
veszélybe került. A Parlament stabilizáló szerepe csak a kormánnyal
való szoros együttműködésben érvényesülhet. Ezért nem akarta
lemondását addig benyújtani, amíg az Országgyűlés ismételten meg nem
tárgyalja a dunai vízlépcső ügyét.
Két éve, amióta a vízlépcsővel foglalkozik, meggyőződéssel
vallja, hogy az építkezést és annak üzemeltetését a környezetvédelmi
követelményeknek kell alárendelni, de azt is fontos szempontnak
tartja, hogy hozzon hasznot is az országnak. Mint megjegyezte,
időközben módja lett volna álláspontját ,,elegánsan,,
megváltoztatni, amint ezt sokan megtették. A felelős magatartáshoz
azonban figyelembe kell venni az ország előre látható energetikai
problémáit, a hazánkat Európával összekötő hajózható víziút
szükségességét; az árvízvédelmi követelményeket - amelyek a
vízlépcső nélkül újabb költségeket jelentenek -, s végül a
,,szemérmes hallgatással övezett,, kártérítési ügyeket, amelyek
további súlyos anyagi terheket rónak az elszegényedő lakosságra.
(folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 13:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|