|
|
 |
|
 |
- A népszavazásról - 4. folyt.
|
- Mielőtt Péter erre részletesen kitérne, én csak egy elemet
említek. Hogy túl azon, hogy Spanyolországban adott volt a király és
nem kellett egymásnak ugrania különböző politikai erőknek, hogy ki
legyen a király, az államfő ügye nem megoldatlan Magyarországon.
Tehát az új parlamentig van államfő Magyarországon, Szűrös Mátyás,
aki a 46/1-es törvény értelmében - amit most beemeltek az új
alkotmányba - lényegében teljes köztársasági elnöki jogkörrel
rendelkezik, bizonyos dolgokkal nem, de minden olyan politikai
feszültséget meg tud oldani, minden olyan problémát meg tud oldani,
amiben egy köztársasági elnök stabilizáló szerepére van szükség. Ez
mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy a valódi probléma most az,
hogy nincs igazi, végleges köztársasági elnök.
- És azt hiszem, az eddigi működése Szűrös Mátyásnak igencsak
megnyugtató volt. Nem akart az ország fejére nőni, hanem azt a
funkciót töltötte be, amit pont elvárnánk a köztársasági elnöktől:
egy semleges politikusként járt el, s főleg reprezentatív funkciókat
töltött be.
- Lényegi ellenvetés a népszavazási indítvánnyal szemben, hogy
az a négy probléma, amelyben kéritek a népszavazást, már a
kiírásakor sem volt igazi probléma, hiszen a megoldás sínén volt és
különösen nem probléma ma, amikor a négyből kettő, kettő és fél,
sokak szerint már három kérdés letisztázódott.
- Szerintem meglehetősen aktuális, és mind a négy kérdés
aktuális. Az elsőről nem is kell beszélni. Tehát: az elnökválasztás
ne most, hanem majd csak a szabad választások után legyen, talán ez
a legaktuálisabb kérdés. A második, hogy kimenjenek-e az MSZP
szervezetek a munkahelyekről. Ezt a kérdést különösen az teszi
aktuálissá, hogy ez volt az egyik legvitatottabb ügy, mind a nyári
tárgyalások alatt, mind az ősz magyar politikájában. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|