|
|
 |
|
 |
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - A debreceni Demokratikus Ifjúsági
Szövetség felkéri minden szavazásra jogosult tagját, hogy vegyen
részt az 1989. november 26-án kiírt népszavazáson, és erősítse meg
az Országgyűlés közelmúltban hozott döntéseit, így:
- a munkahelyeken, intézményekben, középiskolákban, egyetemeken
ne működjenek pártok, szervezetek;
- a Munkásőrség szűnjön meg;
- az MSZMP számoljon el a vagyonával;
- a köztársaság elnökét a nép közvetelenül válassza meg az
országgyűlési választások előtt.
Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a legfontosabb kérdésben - a
köztársasági elnök megválasztását illetően - megtegyük
észrevételeinket.
A DISZ nem tartja elfogadhatónak és elegendőnek a köztársasági
elnök alkotmányban rögzített jogkörét annak ellenére, hogy ez a
politikai egyeztető tárgyalások eredménye. Ez egy szűk politikai
elit kompromisszuma, amely egy báb, a pártok erős befolyása alatt
lévő köztársasági elnököt konstruált. Jelenleg az ország felnőtt
lakosságának 1 százaléka - körülbelül 80 000 fő - tekinti magát
valamelyik politikai párt tagjának. Az állampolgárok jelentős része
nem képes különbséget tenni pártok programjai között, ennek ellenére
a választójogi törvény a megválasztásra kerülő képviselők több mint
50 százalékát listán (megyei és országos) rendeli el megválasztani.
Valószínű, hogy a demokratikusabb választások élményéhez nem
szokott állampolgárok döntő többsége a pillanatnyi rokonszenv
alapján fog dönteni, így a végleges arányok meghatározásában sok
esetben a szerencseelem lesz a döntő. Ebben a helyzetben szükség van
egy önálló hatalmi ágra, és ez a köztársasági elnök intézménye. Ez
csak akkor lehet független, ha a nép közvetlenül választja, hiszen
ha az új Országgyűlés választja, akkor funkcióját az ország
lakosságának egy szűk rétege által alkotott pártok alkalmi
koalíciójának, vagy - bár ezt most nem valószínű - egy, a
parlamentben abszolút többséget szerzett pártnak köszönheti. Ezért
hiába van joga:
- a törvényeket egyet nem értése esetén újratárgyalásra
visszaküldeni az Országgyűlésnek, hiszen ezt legtöbbször az őt
támogató koalíció döntése ellen kellene megtennie;
- a működésképtelen Országgyűlést jogköre szerint feloszlatni,
ha ezzel - mivel a parlament által gyakorolja hatáskörét - saját
legitimációs alapját szüntetné meg; (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|