|
|
|
|
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)
|
x Hogyan kell szavazni? - A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet. Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,, az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok - amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen kiderül-e a szavazó akarata. x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson? - Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25. paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást követő 3 napon belül megtekinthetik. Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra, hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa, vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne, súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait. x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése, amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott, befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét? - Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt - jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek összetételére is kihat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|