|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Mivel a két ország a belátható jövőben nem egyesülhet, először is el kell ismerniük egymást, majd a párbeszéd és a cserekapcsolatok segítségével meg kell teremteniük a kölcsönös bizalom szilárd alapjait. A Koreai Köztársaság ennek szellemében hirdette meg a ,,Koreai Nemzeti Közösség egyesülési formuláját,,. A javaslat szerint Dél és Észak közbenső lépcsőfokként először nemzetközösséget alkotna, s az élet minden területén újjáélesztené a közösségi kapcsolatokat. Ez idővel kedvező feltételeket teremtene a politikai integráció számára, s a függetlenség, a béke, a demokrácia elvei alapján egy országgá válhatna Korea. Ro Te Vu arra kérte a Magyar Köztársaságot, hogy támogassa a feszültség csökkentésére tett erőfeszítéseket. Egyben kifejezte reményét, hogy azok az országok, amelyekkel a Koreai Köztársaság mostanában rendezte diplomáciai viszonyát, megőrzik jó kapcsolataikat a KNDK-val is. A Koreai Köztársaság ugyanis nem kívánja elszigetelni északi szomszédját. Azt szeretné, ha a KNDK ajtót nyitna a világra, együttműködésre lépne minden nemzettel. Ro Te Vu ezután hazája demokratikus átalakulásának történetét elemezve olyan tapasztalatokat sorolt, amelyek a demokrácia útjára lépő Magyarország számára is hasznosak lehetnek. Elmondta, hogy Koreában a tömegek követelése nyomán kidolgozott június 29-i Demokratikus Reformnyilatkozat megnyitotta az utat egy szabad, nyílt és önszabályozó folyamatokra épülő demokratikus átmenet előtt. A kormány és az ellenzéki pártok által együttesen kidolgozott alkotmányt népszavazás erősítette meg. Nem sokkal ezután igen szoros versenyt hozó elnökválasztás zajlott le. Néhány hónappal később az országgyűlési választásokon az ország történelmében először szereztek többséget az ellenzéki pártok, s ennek eredményeként ma a koreai parlamenti demokrácia új időszaka kezdődött el. A gyors demokratizálódás - bármennyire kívánatosnak tűnt - mintegy kirobbantotta az emberekből azt a rengeteg követelést, amely oly sokáig halmozódott bennük. Amint a gyors gazdasági növekedés követelményei miatt szőnyeg alá söpört konfliktusok és ellentmondások hirtelen felszínre kerültek, a rendszer képtelen volt mindegyikkel egyszerre foglalkozni, s az átmenet fájdalmait mindenki megszenvedte. Rendkívüli erőfeszítésbe került a törvényesség, a rend és a társadalmi stabilitás fenntartása. Az elnök személyes tapasztalatai alapján úgy vélte: a demokrácia intézményesítése és zavartalan működtetésének kidolgozása talán még nehezebb, mint a gazdasági fejlődés megvalósítása. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|