|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
London, 1989. november 21. (BBC, Késő esti panoráma) - Ma lemondott Maróthy László, környezetvédelmi miniszter. De fennmarad a kérdés, hogy miként oldják meg a Magyarország és Csehszlovákia közötti ellentétet a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Munkatársunk Nóti István megkérdezte Udvari László kormánybiztost, hogy mit invesztált a két ország az építkezésbe. - Több mint 20 milliárd forint. Eddig ráfordítottunk már 6 milliárdot, ezek előkészítő munkák voltak, és árvízvédekezési munkák. - A csehszlovák oldal felajánlott két változatot egyelőre. Az egyik változat szerint a csehszlovák oldal hajlandó az ökológiai egyezményre Magyarországgal, amennyiben Magyarország felépíti a nagymarosi vízlépcső rendszert, vagy egyáltalán hajlandó az 1977-es egyezmény maradék nélküli teljesítésére. A másik feltétel pedig: a csehszlovák oldal követeli, hogy a magyar oldal kompenzációt, kártérítést fizessen. Azt szeretném először is megkérdezni, hogy megnevezte-e már a csehszlovák oldal a kompenzáció mértékét? - Az ökológiai garanciaegyezmény megkötését eredetileg a magyar kormány javasolta a csehszlovák félnek, aki két hónappal ezelőtt még erről hallani sem akart. Ezt a csehszlovák kormányszervek most saját javaslatukként állítják be, a kompromisszumkészségüket kimutatandó. Valójában itt egy csapda van, ebben a kompromisszum-ajánlatban. Az a csapda, hogy a dunakiliti-rusovoi tározót, amely most a magyarokon múlik, hogy feltöltjük vízzel, vagy nem töltjük fel, erre hajlandó egy garanciaegyezményt kötni. Minek 250 kilométeres sebbességre gyártani egy autót, amikor azt látjuk, hogy 100 kilométeren felül nem lehet, nem szabad vele közlekedni? (folyt.)
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
A második kérdés. A csehszlovák kormányszervek inkább szakértői tanácskozásokon szivárogtatták ki, hogy mintegy 40 milliárd cseh korona kártérítési igénnyel lépnek fel. Hogy érzékeltessem azt, hogy ez mennyi: eddig Csehszlovákiának az összes beruházási költsége nem több mint 20 milliárd cseh korona, talán el sem éri ezt az összeget. Tehát amikor ő a dupláját kéri a befektetett tőkének, ő már számol azzal az energiahozammal is, amely a vízlépcső-rendszer korlátozott működéséből elveszik. Ez azért érdekes a kelet-európai országok közötti gazdasági kapcsolatokban, mert a KGST-országokban elmaradt haszonnak a felszámítása szerződéses vitáknál nem volt jogszerű. Hangsúlyozom: mi sem 40 milliárd forintos, sem 40 milliárd koronás, sem 20 milliárd koronás kártérítést nem vagyunk hajlandók fizetni, hiszen ökológiai, közösen okozott ökológiai veszélyt akarunk megelőzni. Arra kész a magyar kormány. - Tartalmaz a magyar kormány jelenlegi tervezete az 1977-es egyezmény módosítására valamilyen összeget, valamilyen számot a kompenzációra, a kártérítés mértékéről? - Most nem számolunk tényleges összegekkel, mert több variációt is elképzelünk az államközi szerződés módosításánál. Arra törekszünk, hogy kompromisszumos megállapodásra jussunk, hiszen a vízlépcső-rendszer eredeti koncepciája szerint az egész létesítménycsoportnak a tulajdonjoga és az abból származó energiahasznok is 50-50 százalékos megosztásúak voltak. Az még egy vizsgálandó kérdés, hogy fenntartsuk-e az 50-50 százalékos tulajdonjogot, ebben az esetben Magyarországnak még jelentős tulajdonjogot szerző fizetési kötelezettsége lenne. Vagy pedig az eddigi beruházási rárfordítások aránya szerint számoljunk el. Ebben az esetben a közös vízlépcsőnek eddig megépített részei kétharmadrészt Csehszlovákia, egyharmadrészt Magyarország tulajdonában lennének. +++
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|