Rendszerváltás és az MTI

	Új minisztérium - Halmos Csaba nyilatkozta (1. rész)
1989. november 22., szerda - Munkaügyi Minisztérium felállítását javasolta legutóbbi ülésén a kormány. Amennyiben az Országgyűlés még idén dönt ebben a kérdésben, jövő év január elsejétől ez a minisztérium magasabb szinten foglalkozhat a hazai munkaügy kérdéseivel. - Valójában milyen munkanélküliségre kell felkészülni? A feszültségek kezelését mennyiben segítheti ez az új minisztérium? - kérdezte Halmos Csabától, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökétől az MTI munkatársa. - Idén 20-30 ezren hosszabb-rövidebb ideig munka nélkül maradtak, 6-7 ezren közülük munkanélküli segélyre is jogosultságot szereztek. Jövőre ez a két szám 50-60 ezerre, illetve 10-15 ezerre becsülhető. A munkanélküliség elérheti az egy százalékot, s vannak olyan számítások is, hogy néhány év alatt ennek a többszörösét kitevő - akár 5-6 százalékos - munkanélküliségre is számíthatunk - mondotta Halmos Csaba. - A Munkaügyi Minisztérium létrejötte nem táplálhat illúziókat - folytatta. - A foglalkoztatáspolitikai feszültségeket sem hivatal, sem minisztériumi szervezet nem tudja önmagában megoldani. A munkaerőpiaci problémák ugyanis szoros összefüggésben vannak az oktatás-, a szociál-, az ipar-, a lakás-, a településpolitikával. Az átképzésnek például illeszkednie kell az oktatáspolitikai, szakképzési rendszerhez és fordítva. A foglalkoztatáspolitikai gondokat kezelő új intézményrendszer egyedül nem képes ellensúlyozni egy hibás beruházás- vagy településpolitikát, rossz szakképzési rendszert. A feszültségek minimálisra mérséklése olyan általános kormányzati feladat, amely közös munkát kíván, a döntéselőkészítésnél; ebbe a folyamatba viszont csakis egy miniszteriális szinten tevékenykedő szervezet tud érdemben bekapcsolódni. Amennyiben a munkaügyi miniszter részese például az oktatás-, a település- vagy a szociálpolitikai kormánydöntéseknek, érvényesíteni tudja a munkaügyi érdekeket, s a foglalkoztatási prioritásokat. Ma az ÁBMH elnöke többnyire csak utólag értesül a minisztertanácsi döntésekről. (folyt.köv.) 1989. november 21., kedd 20:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Új minisztérium - Halmos Csaba nyilatkozata (2. rész)
A munkavállalók, a munkaadók és az állam közötti hatékonyabb érdekegyeztetésnél lényeges, hogy megfelelő hatáskörrel bíró Munkaügyi Minisztérium vegyen részt a kormányzati álláspont előzetes tisztázásában. Fontos, hogy a jelenlegi rögtönzéseket és a kapkodást tervszerű döntéselőkészítés váltsa fel a kormányálláspont kialakításakor. Ugyanakkor a munkavállalók és a munkaadók képviselői is joggal igénylik, hogy a kormányzati munkában résztvevő és kellő hatáskörű munkaügyi szervezettel üljenek le tárgyalni. Az érdekegyeztetés szerkezete más szempontokból is megújításra vár; a munkavállalói oldalon egységes szakszervezeti érdekképviseletre, munkaadói részről pedig munkaadói szövetségre lenne szükség. x Mi a véleménye a Magyar Gazdasági Kamara, valamint a SZOT legutóbbi tárgyalásán megfogalmazott igényről, miszerint jövőre a bérpolitika további liberalizálása lenne indokolt. S hogy az ebből adódó mintegy 9 milliárd forintra becsült költségvetési hiányt, adóbevétel-kiesést a társadalombiztosítási járulék korábbi 40 és a jelenlegi 43 százaléka közötti, 3 százalékos különbözetből lehetne finanszírozni. Ez mintegy 18 milliárd forint lenne, azaz jutna pénz a foglalkoztatáspolitikai gondok enyhítésére is... - A javaslat foglalkoztatáspolitikára vonatkozó részével teljes mértékben egyetértek - mondotta Halmos Csaba. - Az mindenképpen előremutató lenne, ha a foglalkoztatáspolitikai feszültségek megoldásának forrását - a jelenlegi költségvetési alkuk helyett - a munkaadók természetes hozzájárulási kötelezettségeire épülő, normatív rendszer biztosítaná. Egy bizonyos összegű vállalati befizetés - akár a társadalombiztosítási járulék csökkentése -, automatikusan képezhetné a foglalkoztatási feszültségek enyhítését szolgáló pénzügyi alapot. Itt említhető meg az is, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen a biztosítási alapokon nyugvó - a munkáltatói és a munkavállalói részről finanszírozott - munkanélkülisegély-rendszer, járadék bevezetése. A munkanélküli segély jelenlegi, nem biztosítási alapú formája is fönnmaradna, ám akkor már e járadékból kimaradók szociális biztonságát szolgálná. (folyt.köv.) 1989. november 21., kedd 20:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Új minisztérium - Halmos Csaba nyilatkozata (3. rész)
A Kamara-SZOT-javaslat bérpolitikai részére rátérve Halmos Csaba kifejtette, hogy a további bérliberalizálásnak nincsenek meg a feltételei. - A kormány még nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy további liberalizáció esetén az infláció felgyorsulását kivédje - mondta. - Garanciák kellenek ahhoz, hogy a munkavállalók és a munkaadók képviselői minden szinten betartsák az érdekegyeztető fórumok döntéseit. Gondok vannak továbbá e fórumokon résztvevő felek legitimitásával is. - A jelenlegi bérmechanizmus adóvonatkozása közgazdasági ellentmondásokat tartalmaz, de a mostani feltételek mellett még mindig jobb e rendszer fenntartása, mint a további liberalizáció, amely így inflációs folyamatot gerjesztene. Kellő garanciák nélkül ugyanis nem lehet biztosítani a teljesítmények és a bérek összhangját. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a kormány azonnal kezdeményezi a további teljes liberalizálást, amint a jelenleg tisztázatlan kérdésekre a másik két partner - a munkavállalók és a munkaadók képviselői - megnyugtató válaszokat adnak. (MTI) 1989. november 21., kedd 20:57
Vissza »