Rendszerváltás és az MTI

	Ceausescu és kormányzata
------------------------ London, 1989. november 21. (BBC, Panoráma) - Tegnap kezdődött Bukarestben a Román Kommunista Párt kongresszusa, és Ceausescu nagy beszédéből az derült ki, hogy nem lehet változásokra számítani. Munkatársunk, Fodor György már évek óta kíséri figyelemmel a romániai eseményeket, és őt kérdeztem kifejezetten Ceausescuról. 71 éves, 24 éve van hatalmon. Mennyiben eltérő Ceausescu és kormányzata, mint a többi kelet-európai rendszer? - Ami Romániában van, az nem pártdiktatúra - hogy ne is beszéljük osztálydiktatúráról. Az sokkal több, mert ugyanakkor ez személyes diktatúra. Szmélyes diktatúra úgy, mint mondjuk a dél-amerikai diktatúrák vagy bizonyos afrikai diktatúrák személyesek. Ott van egy személy, az olyan, mint egy isten, az nem hibázhat, és soha nem hibázik, annak a személyi kultusza az alapvető része a propagandájának és az ideológiájának annak a rezsimnek. Ebből a szempontból a romániai rezsim nem olyan, mint a keletnémet, a cseh, a bolgár, habár ugye ott is van egy Zsivkov személyi kultusz, de távolról sem az, ami Ceausescuéknál folyik, és kétségtelenül nem olyan, mint az orosz vagy mint régebben volt Lengyelországban vagy Magyarországon egy rezsim. Ennek a másik oldala az , hogy a Ceausescu-rezsim nem érezte soha szükségét annak, amikor a helyzet kezdett megnehezülni, és amikor mindenhol a kommunista világban felütötte a fejét a reform és a reformkérdés, akkor ők nem érezték egyáltalán szükségét annak, hogy valamilyenképpen megédesítsék a helyzetét a népnek, és próbálják valahogy lecsillapítani az embereket azzal, hogy valamit adnak nekik. - Sőt majdnem úgy látszik, hogy ilyen szadista mádon, kifejezetten rosszul bánnak a néppel, ez nemcsak szükség, hanem mintegy politikai irányvétel. (folyt.) 1989. november 21., kedd
Vissza »

	- A Ceausescu-kormányzat - 1. folyt.
- Teljesen igaz, mint olyan. Részben azzal, hogy a nép igenis kell éhezzen, és kellenek hozzá azok az áldozatok, amelyek a nemzet - lásd Ceausescu - megkíván ahhoz, hogy mondjuk az idegen, a külföldi adósságot megfizessék. A nép kell lássa azt, hogy mi történik azokkal, akik valamiképpen kritizálnak, úgy hogy az embereket beviszik a rendőrségre, megverik, és úgy, véresen kiengedik, hogy lássák őket. Az embereknek meg kell érteni azt, hogy igenis kell jönni egy gyűléshez, és kiabálni torka szakadtából, hogy "Éljen Ceausescu ", hogy tuják azt, ezt kell csinálni. Tehát van az egész rendszerben valami, ami arra megy, hogy az embereket megverje, és kényszerítse őket, hogy megértsék: ők ennek a rezsimnek a játékszerei, és azt kell csinálják, amit mondanak nekik. Igenis ez egy tömegpszichológiai manőver. - A nemzetközi közvélemény most már amolyan bélpoklosként, leprásként kezeli Romániát. Van-e valami jele az országon belül a külvilág rosszallásának? Meglátásod szerint valamit és másképpen csinálnak a nemzetközi hírnévre való tekintettel? - Romániát ugyanazok az emberek vezetik, akik vezették 15 évvel ezelőtt. 15 évvel ezelőtt Románia hajlandó volt akármikor meglehetősen széles engedményeket csinálni mondjuk a washingtoni szenátoroknak, az amerikai kormánynak, a francia elnöknek stb. Amikor jöttek és azt mondták, hogy itt van ez a család, tessék egyesíteni, vagy mi történik a baptistákkal, vagy engedjenek be egy pár bibliát, vagy mi lesz a zsidókkal, emigrálhatnak-e vagy nem stb. Ebben nem volt semmi probléma, ami azt jelenti, hogy az utolsó 20 év alatt rengeteg román emigrált Amerikába, Franciaországba, Nyugat-Németországba stb., mert a Nyugat megkívánta, mert egy kondíció például az volt, hogy az utazás szabadsága, akkor a románok a saját módjukon ezt megoldották úgy, hogy engedményeket csináltak. (folyt.) 1989. november 21., kedd
Vissza »

	- A Ceausescu-kormányzat - 2. folyt.
Ami történt, az az, hogy lassan, de biztosan Nyugaton megértették: tulajdonképpen ez egy manőver, hogy hogy a románoknak megengedik azt, hogy egyesüljenek egy családdal, ez nem változtat semmit a belső rezsimen, és olyan igényekkel léptek fel Washingtonban és mindenhol máshol, amik már lényegbevágóan a rezsimet érintették, s ott engedményeket nem tudtak csinálni, ennélfogva most ugyanazok az emberek túl vannak azon, engedmények már nincsenek. A viszonyok annyira megromlottak úgy a Nyugattal, mint most már a Kelettel is, hogy a román kormány nagyon is szeretné valamiképpen megjavítani a kapcsolatait mondjuk a nyugati világgal, de sajnos nincsenek meg hozzá az eszközei, nem engedheti meg magának azokat az engedményeket vagy változásokat, amik ennek most már feltételei lennének. - Volt a tegnapi Ceausescu-beszédben egy kitéltel, ami megint homlokegyenesen ellenkezik azzal, ami az egész világon és a Varsói Szerződésen belül történik. Azt mondta ugyanis, hogy Románia növelni akarja katonai erejét. Ezt hogy lehet értelmezni? - Ez - gonolom - kezdete lehet egy propagandakampánynak, ami abból indul ki, hogy Románia egyedül maradt. Mert ugyebár még egy pár hónappal ezelőtt bezélhettünk volna és beszéltünk is Bukarestben koalícióról keletnémetekkel, cssehekkel stb. Most már ez nincs. Ők egyedül vannak, és ennélfogva arra kell most beállítsák a lakosságot és saját magukat, hogy megvédjék ezt a román szocializmust egy ellenséges külföldi és közvetlen szomszédokkal szemben. Gondolom, hogy ez most nagyon is propagandavonal lesz Romániában ezek után. (folyt.) 1989. november 21., kedd
Vissza »

	- A Ceausescu-kormányzat - 3. folyt.
- Alig hinném. Ez inkább belső propagandamanőver, mert én nem látok semmilyen lehetőséget, semmilyen okot arra, hogy Románia katonailag agresszív legyen Magyarországgal szemben. +++ 1989. november 21., kedd
Vissza »