|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Az adótörvények módosításáról, illetve a jövő évi költségvetés irányelveiről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A részletes írásos tájékoztatókhoz Nagy István pénzügyminiszter-helyettes és Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést.
A miniszterhelyettes kifejtette véleményét, hogy annak idején az adórendszer elfogadásával nem követett el hibát a parlament, ugyanis maga a rendszer jónak tekinthető, s szükséges feltétele a piacgazdaság megteremtésének. A vita legfeljebb arról folyhat, hogy az adózás technikája, illetve mértéke megfelelő-e. Mint mondotta, sokan az adórendszer hatásának tekintik a gazdaság negatív jelenségeit, ám ezek attól függetlenül is bekövetkeztek volna. Nagy István egyebek között utalt arra, hogy a költségvetési koncepcióban szinte alig vannak tartalékok, így tehát minden bevételnövelő illetve kiadáscsökkentő intézkedés jóvátehetetlen változásokat vonhat maga után. A Tervhivatal elnökhelyettese arról szólt: Magyarországon a legszélesebb területeken tesznek előkészületeket azért, hogy mihamarabb felzárkózhassunk Európához. Ehhez egyebek között szükség van az importverseny erősítésére. Az import liberalizációja jelenleg a teljes tőkés kivitel 40 százalékát öleli föl, s 1991-re a tervek szerint megvalósul a teljes importliberalizáció. Lényeges az is, hogy a rubelelszámolású forgalomban helyreálljon a fizetési mérleg egyensúlya. Az idén még egymilliárdos hitelaktívummal kell számolnunk, jövőre azonban a tervek szerint már csak 300 millió rubel lesz az aktívum, s 1992-re várható a fizetési mérleg egyensúlyának kialakulása. Az élénk vitában felszólaló képviselők jelezték: nem értenek egyet a tervezett módosításokkal, többen is - így például Búzás Józsefné (Szolnok megye), Balogh László (Békés megye) - indítványozták az adózási kulcsok változtatását. Mások annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a törvénymódosító javaslat továbbra sem javítja az alacsony keresetűek pozícióját. Polgárdi József (Pest megye) arról szólt, hogy a túlzott adóterhek mellett nincs, ami ösztönözze a vállalkozókat a tőkebefektetésre. A képviselők elégedetlenek voltak amiatt is, hogy a költségvetési irányelvek között nem szerepelnek olyan intézkedések, amelyek az államháztartás takarékosságát szolgálnák. (folyt.köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága (2. rész)
|
Németh István (Hajdú-Bihar megye) ezzel kapcsolatban leszögezte: végre tiszta képet kellene kapni arról, hogy az államháztartás gazdálkodásához pontosan mennyi pénzre van szükség. Véleménye szerint túlzottnak tekinthető a 600 milliárd forintos költségvetési kiadás, ennél jóval kevesebb is elegendő lenne a zavarmentes működéshez. Ám ehhez arra is szükség van, hogy sok felesleges intézményt, hatóságot megszüntessenek. Ezzel összefüggésben Tarjáni Tibor (Budapest) azt indítványozta, hogy radikálisan csökkentsék a költségvetés kiadási oldalát, véleménye szerint tetemes összegeket lehetne lefaragni például a honvédelmi kiadásokból. Sütő Kálmán (Vas megye) és Gázsity Milutinné (Baranya megye) a többszörösen hátrányos helyzetben lévő, elmaradott térségek, az aprófalvak gondjaira hívta fel a figyelmet, hangoztatva: az adórendszer révén is lehetne inspirálni e területek gyorsabb ütemű fejlődését. A pénzügyminiszter-helyettes és a Tervhivatal elnökhelyettese tételesen válaszolt a vitában felmerült kérdésekre. Nagy István kifejtette: nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen adósávokat állapítanak meg - szóhasználata szerint adótáblákkal tele van a padlás -, lényegesebb abban megegyezésre jutni, hogy az adótömeg mértéke mekkora legyen. Hálátlan szerep jutott Somogyi László világkiállítási kormánybiztosnak és Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettesnek, a következő napirendi pont két előadójának, hiszen ők csak a tanácskozás hatodik órájában juthattak szóhoz, hogy tájékoztassák a bizottságot a világkiállítás előkészületeiről. A képviselők energiáit - úgy tűnik - felemésztette az adórendszer és a költségvetés kritikája, érdemi vitára a világkiállítással kapcsolatban senki sem vállalkozott. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|