Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre egyházi személyiségekkel találkozott (1. rész)
1989. november 10., péntek - Pozsgay Imre államminiszter pénteken a Ráday Kollégiumban találkozott a magyarországi egyházak és felekezetek képviselőivel. Elsősorban a nemzeti közmegegyezésről, a békés átmenetről, valamint a közelmúltban tett, több országot érintő látogatásának tapasztalatairól osztotta meg gondolatait a több mint háromszáz egyházi személyiséggel, lehetőséget adva számukra, hogy véleményt mondjanak, s kérdéseket tegyenek fel. Tóth Károly református püspök mondott üdvözlő szavakat, hangsúlyozva: az együttlét is jelzi, remény van arra, hogy egyetértés alakul ki sok, a nemzet számára rendkívül fontos kérdésben. Utalt arra, hogy az egyházak többszörösen is haszonélvezői az új politikai helyzetnek, a nagyarányú reformfolyamatnak, amely lehetővé tette a teljes lelkiismereti és vallásszabadság megvalósulását hazánkban. Ezt követően Pozsgay Imre lépett a mikrofonhoz. Bevezetőjében kijelentette: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy lehetséges a békés átmenet a diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba, az újonnan színre lépő politikai erők küzdelmében néhány alapvető kérdést illetően közmegegyezés jött létre. Az egyházaknak, a hívő embereknek ebben rendkívül nagy a szerepe. A fordulat szükségességét elemezve rámutatott: a jelenlévők is tanúsíthatják, hogy különösen az utóbbi években az egyre mélyülő válság hatására mindinkább csökkent az emberekben az együttműködési szándék a hivatalos intézményekkel, s egyre erőteljesebb lett ezekkel szemben a bírálat. (folyt.köv.) 1989. november 10., péntek 19:01
Vissza »

	Pozsgay Imre egyházi személyiségekkel találkozott (2. rész)
A továbbiakban elismeréssel szólt azokról, akik a hatvanas években ellenzéki pozícióból kritizálták a fennálló viszonyokat. Hozzátette: a fordulat békés végbemeneteléhez az is hozzájárult, hogy a hatalmi rendszeren belül is megérlelődött a változás szükségességének felismerése. Emlékeztetett arra, hogy történtek kísérletek gazdasági reformra, teljesítményelvű racionalizációra, a következmény azonban mindig a visszarendeződés lett, mert hiányzott az intézményeket működtetni képes morális, intézményi és állampolgári akarat, a teljes fordulatot lehetővé tevő nemzetközi helyzet. Az utóbbi időben ez a lehetőség létrejött, a politikai mozgás ilyen körülmények között is kitágulhatott, s olyan koncepció vált uralkodóvá, amely kimondta: plurális, sokszínű politikai mozgástér kialakítása, demokratikus intézmények létrehozása, az állampolgár letéteményesi szerepének helyreállítása csak jogállamban érvényesül. Ugyanakkor megjelentek a küzdőtársak, az ellenfelek, a megnyilvánulási lehetőségekben eddig korlátozott politikai szervezetek. A politikai egyeztető tárgyalásokról úgy vélekedett, hogy enélkül nem lett volna megoldható a békés átmenet. Miközben elismeréssel szólt a közmegegyezésről, a megállapodások betartásáról, utalt arra, hogy a pártpolitikai ambíciók bizonyos területeken fölébe kerekednek a nemzeti megfontolásoknak. A hatalomelosztási kapkodás és tülekedés pedig veszélyeztetheti az eddigi kiegyezést. Aggasztó látni, hogy akadnak politikai mozgalmak, amelyek akár aláírásukkal is szentesítenek egy megállapodást, s csak addig tartanak ki mellette, amíg az hasznukra szolgál. Ezek a jelenségek nem a tárgyalások folytatását segítik elő, hanem a visszarendeződést alapozzák meg. Az átmenet előkészítésének politikai körülményeit elemezve kijelentette: a fordulat nem történhetett volna meg anélkül, hogy a hatalmi elit ki ne mondja a hatalmon lévő párt megszüntetését, anélkül, hogy európai típusú baloldali szocialista mozgalmat ne szervezzen. A hatalmon lévő diktatórikus államszocialista formák között működő párt barikádok, utcai tüntetések és lázongó sztrájkok nélkül megtette a sorsdöntő lépést az átmenethez. A kormány ugyanakkor perspektíva nélküli válságkezelő döntéseket kénytelen hozni, s ezzel a társadalmi feszültség előidézőjeként jelenik meg a köztudatban. (folyt.köv.) 1989. november 10., péntek 19:06
Vissza »

	Pozsgay Imre egyházi személyiségekkel találkozott (3. rész)
A politikai pártok - az ellenzékiek is - nem éltek vissza esélyeikkel, mellőzték a szociális demagógiát, a gazdasági okokból keletkezett elégedetlenség felkorbácsolását. Pozsgay Imre reményét fejezte ki, hogy nem is változtatnak ezen a magatartásukon. Ha azonban - tette hozzá - ezek az intézkedések túl hosszú időn át újabb terheket rónak az ország népére, előállhat egy olyan elégedetlenségi fok, amelyet semmiféle jószándékú párt vagy politikai erő már nem tud kezelni. Ezt az állapotot meg kell előzni, felhasználva a külföld segítségét - természetesen úgy, hogy a politikai intézmények átalakításának és a gazdasági válság kezelésének forrásait keresve ne el- vagy kitartott ország jöjjön létre. Végül a választási előkészületekről, a politikai kilátásokról szólva kifejtette: üdvözítő jele a politikai átalakulásnak, hogy az MSZP-be nem tülekednek a karrieristák. A kongresszuson szélsőségektől mentes, az állampolgári és a morális felelősséget együtt hordozó társadalmi-politikai központ jött létre. Egyidejűleg utalt arra, hogy nincs olyan párt, amely saját vereségét tervezné meg a választási küzdelemben. A valóban európai baloldali, a Szocialista Internacionálé követelményei szerint építkező, gondolkodó MSZP is nyerni akar a választásokon. Az egyházi személyiségek számos kérdést tettek fel, és véleményüket is elmondták az egész társadalmat foglalkoztató témákról. Így például elhangzott, hogy a lakosság jelentős része nem tudja, mire is voksol a népszavazáson. Hiányzik a megfelelő jogi tájékoztatás. Volt, aki azt hangoztatta: a mostanában hozott rendeletek, antiszociális megnyilvánulások veszélyeztetik a békés átmenetet. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a készülő alkotmány megkerülte a nemzetiségiek és az egyházak kérdését. Felvetődött az is: nem vár-e túl sokat a társadalom az egyházaktól. Jogszabályra lenne szükség annak érdekében, hogy az egyházak visszakapják vagyonukat, a működésükhöz nélkülözhetetlen épületeket. A véleményt mondók között egyetértés alakult ki abban, hogy az egyházak döntő szolgálata az erkölcsi, az etikai értékek képviselete. Az elmúlt négy évtizedben hiányzott az etikai nevelés - a politikusoknak már most is többet kellene tenni a becsületes, a tiszta magatartás érvényesítéséért. (folyt.köv.) 1989. november 10., péntek 19:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pozsgay Imre egyházi személyiségekkel találkozott (4. rész)
Pozsgay Imre válaszában előrebocsátotta, hogy számos megfogalmazott gondolattal egyetért, s a vallási közösségek véleménye szerint is erősen megsínylették a lezárult korszakot. Arra a megjegyzésre, hogy az emberek lelki állapotának javulása a szabadság kiteljesedésének köszönhető, kijelentette: ez is mutatja, micsoda érték az emberi kapcsolatokban a szabadság. Az MSZP és az MSZMP egymáshoz való viszonyával kapcsolatban elmondta: meg van elégedve a szétválással. Helyes volt megadni a 720 ezer MSZMP-tagnak a szabadságot. Ha együtt maradnak, a párt minden bizonnyal elveszti a szavazást. A pártvezetésben személy szerint vállalta a szétválásban játszott szerepét, mert meggyőződése szerint enélkül nem valósult volna meg a békés átmenet. Többen érintették a köztársaságielnök-jelölés témáját. Az államminiszter természetesnek ítélte a több jelölt indulását, az ugyanis verseny, megmérettetés. Hangsúlyozta, hogy személy szerint valamennyi jelöltet becsüli, tiszteli, hozzáfűzte azonban, hogy a politikai mozgalmak, áramlatok nem veszik észre, hogy a sok jelölt állításával megkezdődik a politikai akarat felaprózása, amelynek következtében dezorientáltság keletkezik. Végül - a résztvevők kérésének eleget téve - a több országot érintő látogatásán, az ottani magyarsággal való találkozáson szerzett tapasztalatokról is szólt. Hangsúlyozta: nagy átalakulás ment végbe gondolkodásukban, s véleménye szerint sok szempontból az itt élőknél jobban felismerték az itteni változások jelentőségét. A beszélgetéseken kitűnt: úgy ítélik meg, ez a haza akkor lesz vonzó számukra, ha félreteszi rossz szokását, amely szerint itthonról akarja elbírálni a kimenők magatartását. Megtört a jég - mondotta az államminiszter -, kivárási taktikájuk a segítségnyújtás tekintetében megváltozott, a fordulatot elismerik, és támogatják a magyar kibontakozást. (MTI) 1989. november 10., péntek 19:18
Vissza »