|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1989. november 9., csütörtök - A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó albizottsága csütörtöki ülésén helyesléssel vette tudomásul a magyar kormánynak Tőkés László védelmében tett lépését. A testület fontosnak tartja, hogy a nemzetközi fórumokon a kormányzati és nem kormányzati szervezetek emeljék fel szavukat az erdélyi magyarságot ért sérelmekért, mert csak a nemzetközi nyilvánosság akadályozhatja meg a további atrocitásokat. A kérdéssel összefüggésben az ülésen nyomatékkal vetődött fel Doina Cornea és Tőkés László egyidejű jelölése a Béke Nobel-díjra - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tabajdi Csaba, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság vezetője az ülést követően.
A testület tagjai a kisebbségi jogok nemzetközi szabályozásával kapcsolatban megállapították, hogy ezen a téren az elmúlt évtizedekben rendkívül kevés előrehaladás történt. Rámutattak: Magyarországnak a kisebbségi jogok nemzetközi jogi kodifikálásában jelentős kezdeményező szerepet kell játszania. Fontos annak felmérése, hogy e kérdés felvetéséhez milyenek a nemzetközi feltételek, s ahhoz miként viszonyulnak a nagyhatalmak és hazánk szomszédai. Sajnálattal állapíthatták meg, hogy Európában még mindig a legérzékenyebb politikai kérdés a nemzeti és etikai kisebbségek problémája. Magyarország jövőre kívánja megrendezni az európai kisebbségek nemzetközi konferenciáját, s a magyar diplomácia már megtette az első, tapogatódzó lépéseket. Rokonszenv, udvarias fenntartás, a konferencia céljának megkérdőjelezése és nyílt elutasítása egyaránt tapasztalható. Több ország kormánya jelezte viszont, hogy a rendezvény, a helsinki konferencia ad hoc utóeseménye, sajátos informáló fórum lehet. A konferenciát hazánk több lépcsőben rendezné meg: elsőként egy szűk körű tudományos szimpóziumnak adna otthont, majd májusban a nemzetiségi kérdés jogi vonatkozásaiban jártas szakemberek gyűlnének össze konferenciára. Tabajdi Csaba hangoztatta: nem propagandisztikus fórumot kívánnak létrehozni az amúgyis indulatokkal telített kérdéskörben, hanem amennyire lehet, érzelmektől mentesen, szakszerűen elemezni a problémát. A májusi konferencia fogadtatásától is függ, hogy mikor és hogyan vonhatók be a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői a későbbi munkába. (folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|