 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
 |
- Országgyűlés - Törgyessy - 1. folyt.
|
- Ez még nem volna túl nagy baj. Ami gondot jelent és szerintem
törvényellenes volt, hogy a kérdések alá magyarázatokat, manipulatív
magyarázatokat fűztek. Ezzel orientálni akarják a választópolgárt
hogy úgy szavazzon, ahogy nekik tetszik. Azt hiszem, a törvény azt
írta elő, hogy a kérdéseket kell feltenni, magyarázatokat
természetesen mondhat mindenki, ahogy akar - sajtóban, rádióban,
televízióban -, de ne a szavazólapon. Ez az egyik gond.
- Egy pillanatra álljunk meg itt: a parlament viszont
megszavazta azt, hogy igenis a kérdéseket fel lehet tenni. Mint
jogászt kérdezlek: hogy van ez tulajdonképpen? A parlament jogi
kérdésekhez nem mindig értő tagjai megszavazhatnak egyszerűen olyan
dolgot, amelyikre kimondott törvény van?
- Nincs még Magyarországon alkotmánybíróság. Elvileg
jogértelmezésre vállalkozhatnak. Ha lenne alkotmánybíróság, azonnal
keresetet indítanánk az alkotmánybíróság előtt ebben az ügyben, de
jelenleg nem tehetünk ez ellen semmit sem. Nincsen eszköz a
kezünkben.
A másik dolog, ami aggályos volt: a címer-ügy. Köztudomású, hogy
a kormány kezdeményezte a népszavazást a címer-ügyben, azért, hogy
megédesítse az elnökválasztást. Ki is tűzték az elnökválasztással
egyidőben, januárban, karácsony után. Tehát nem lesz a magyar
állampolgárnak meg az az öröme, hogy a köztársaság kikiáltása után
megkapja az új címert. Jó ideig a régi címer mellett kell élni. A
másik dolog, ami legalább ennyire fontos, az, hogy ez 250 millió
forintba kerülhet. Ha úgy dönt a magyar nép, hogy nem kell
elnökválasztás, akkor 250 millió forintért tartanak egy külön
népszavazást a címer-ügyben. Ez egész egyszerűen pazarlás. Semmi oka
nem volt annak, hogy a címer-ügyben való népszavazás ne a négy
kérdésben való népszavazással együtt tűzzék ki. Nyilvánavalóan az az
ok, hogy politikailag ez kedvezőbb így a kormánynak. De mind a jog,
mind az elemi etika, mind a demokratikus átmenet azt kívánná, hogy
ez ne így történt volna meg. +++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|