|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
- Választás - 1. folyt.
|
Az új elnököt a szavazásra jogosultak összessége választaná meg az országgyűlési választások előtt. Csupán egy ilyen állam tudná összefogni a nemzetet olyan esetben, amikor egyetlen párt sem tudná elnyerni az abszolút többséget az Országgyűlésen - például a kommunisták -, és volt ennél gyakorlatiasabb nézet is. Egy ilyen rendszerű elnökválasztás győztese szinte biztosan az MSZMP reformszárnyának vezetője, a széles körben népszerű Pozsgay Imre lenne. Noha Pozsgay Imre ideológiai poggyászának jóval nagyobb részétől megszabadult, mint Jaruzelski tábornok, Lengyelország vezetője, az ellenzék nem volt teljesen elégedett egy számára ennyire kedvező megállapodással. Ezért azt szorgalmazta, hogy az új Országgyűlés egy új vezetőt válasszon az országnak, és ebben az Országgyűlésben a kommunisták kisebbségére számítottak. Végül az ellenzék az egység bizonyos fokú felbomlása árán ebben a bizonyos kérdésben meghátrált. A kilenc ellenzéki csoport közül hat - beleértve a legnagyobbat a Magyar Demokrata Fórumot - aláírta a megállapodást, bár a szociáldemokraták is csak bizonyos fenntartásokkal. Az ellenzők, elsősorban a Szabad Demokraták Szövetsége nem vétózta meg az egész megállapodást, bár teoretikusan ehhez joguk lett volna. Összevont szemöldökkel tartózkodtak az oktrojálástól, de kapcsolatuk a többi ellenzéki csoporttal megszenvedte a folyamatot. A parlament elé jövő héten kerülő törvénytervezetek közül kettő a bűntető törvényekre és a jogi eljárásokra vonatkozik. A cél, hogy a magyar joggyakorlatot összhangba hozzák a nyugati gyakorlattal. A másik egy alkotmánybíróság létrehozásáról határoz, amely ellenőrzi mind az elnök, mind az Országyűlés hatalmát. A legkellemesebb meglepetés - és Magyarország ebben is különbözik Lengyelországtól - az, hogy a kommunisták nagy mértékben hajlandók csökkenteni az államapparátus feletti hatalmukat. Hozzájárultak a párt alapszerveinek megszüntetéséhez a kormányhivatalokban, a hadseregnél, a rendőrségnél és a bíróságokon. Beleegyeztek abba, hogy csökkentsék a párt magánhadseregének a munkásőrségnek a létszámát. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|