![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Parlament - második nap (24. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon ------------- csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. A szavazás után kért szót Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az ------------- Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke, aki felmutatta a Magyar Közlöny 74. számát - ez tartalmazza a módosított alkotmányt -, amelyben mindhárom címert feltüntették. Ezért kicsit elkésettnek ítélte Sarlós István javaslatát. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács ------------ elnöke arról tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a közlönyben szereplő rajz nem része az alkotmánynak. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött - élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel -, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is. A határozatot megelőzően Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., ------------- 3. vk.), az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze ugyancsak visszavonta azt a javaslatát, hogy a népszavazásokat és az elnökválasztást együtt tartsák meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:21
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|