![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tanácskozás a hazai nemzetiségek helyzetéről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 24., kedd - A hazai nemzetiségek főbb gondjait tekintette át a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának e kérdésekkel foglalkozó bizottsága kedden a Parlamentben.
A bizottság megítélése szerint a jogállamiság célkitűzésének megfelelően rendezésre vár az Országgyűlésben a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete, mert az adott rendszer jogaikat nem tudja megfelelően garantálni. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetője e kérdés kapcsán két alternatívát terjesztett elő. A köztársasági elnök mellett létrehozandó - a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőiből álló - véleményező testület életre hívását a bizottság tagjai elvetették. Másik javaslata - amely a ,,behívás,, intézményét támasztaná fel - már több támogatóra talált. A bizottság tagjai ezt azért üdvözölték, mert a Parlament saját hatáskörben vonná be munkájába a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőit, arról azonban még vita van, hogy egy-egy etnikumot, illetve kisebbséget hányan képviseljenek. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy a behívás intézményéről szóló javaslatot a kormány elé terjesztik. Szakértőkre vár annak kimunkálása, hogy e tervezet megvalósulásához szükséges-e ismét módosítani az alkotmányt, létrehozható-e a választási törvény megbolygatása nélkül. A bizottság ülésén élénk eszmecsere folyt a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény előkészületeiről is. Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy bár a hazai jogalkotás számos résztörvényben rendezte a nemzetiségek jogait, sürgetően szükséges a nemzetközi megállapodásainkkal összhangban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi törvény kidolgozása. Ebben az egyéni jogokon túl a kollektív jogokat is rögzíteni kell, valamennyi együttélő nemzeti és etnikai kisebbség számára. Bíró Gáspár, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságának tanácsosa a törvénytervezet alapelveit ismertetve rámutatott: a téma politikai, társadalmi súlya indokolja a törvénykönyv megszületését. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a kódex szabályai ne csupán a nemzeti és az etnikai kisebbségekre, hanem a kisebbségi nyelvekre és nyelvjárásokra is vonatkozzanak. A részletes indoklást és a jogszabály szövegét november végére dolgozza ki a titkárság, s amennyiben a kollégium plenáris ülése azt jóváhagyja, a tervezet a kormány elé kerülhet. (folyt. köv.)
1989. október 24., kedd 17:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|