![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Alkotmányjogászok közgyűlése
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 11., szerda - A jelenlegi és az alakuló alkotmányjogi intézmények és alkotmányos elvek ne váljanak a napi politikai csatározások és a politikai alku játékszerévé - hangoztatták a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének szerdai közgyűlésén. A tanácskozásnak az adott aktualitást, hogy az Országgyűlés az október 17-én kezdődő ülésének napirendjén a sarkalatos törvények megalkotása szerepel.
A közgyűlésen hangsúlyozták: a mai, sok tekintetben ellentmondásos társadalmi körülmények között különösen fontos, hogy az alkotmányjogi intézmények kialakítása, bevezetése a magyar közjog rendszerébe, s maga az alkotmányozás folyamata ne kerüljön kizárólag pártpolitikai érdekek vonzáskörébe. Szóltak arról is, hogy a jelenlegi körülmények között szükség van a politikai egyeztetésekre. Azonban kívánatosnak tartanák, ha a politikai tárgyalások kizárólag a politikai - és nem a jogi, szakmai - kérdések megvitatására vállalkoznának. Az egyetemi oktatók, kutatók, tudományos dolgozók és közigazgatási szakemberek hozzászólásaiból kitűnt, hogy politikailag indokolatlannak, alkotmányjogilag viszont elfogadhatatlannak tartanák, ha a Parlament a háromoldalú tárgyalások játékszerévé válna. Ez az Országgyűlés tekintélyének további jelentős csökkenésével járna, ennek pedig hosszabb távon beláthatatlan alkotmányos-politikai-erkölcsi konzekvenciái lehetnek. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár hozzászólásában kitért arra is, hogy az Országgyűlés szuverenitását még egyszer nem korlátozhatják a maihoz hasonló körülmények, amikor is a háromoldalu egyeztető tárgyalások csökkentették a törvényhozó testület szuverenitását. Hangsúlyozta, hogy a mai átmeneti állapotot alkotmányjogi okokból is szükséges rendezni. A közgyűlés résztvevői elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben leszögezik: az Országgyűlés joga, hogy a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozzon. (MTI)
1989. október 11., szerda 18:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|