|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Kerekasztal a választási törvénytervezetről
|
------------------------------------------- London, 1989. szeptember 23. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a kerekasztal megbeszélések eredményeképp megállapodás született a választási törvényt illetően, amelyet nem minden résztvevő helyeselt, de mindenki elfogadott. Az új törvény milyen választási körülményeket biztosít a különböző pártok számára? Túlzottan megnehezíti-e a kisebb pártok részvételét, vagy egyszerűen sima átmenetet biztosít az egypártrendszerből a többpártrendszerbe? - ezekről a kérdésekről beszélget a mai kerekasztal társaság telefonon: az Egyesült Államokból Tőkés Rudolf, a conneticuti egyetem tanára, Péter László, a londoni egyetem tanára és Krassó György, a Magyar Október Párt alapító tagja. - Induljunk ki abból a kérdésből, hogy mi az új törvény célja: a pártok számának korlátozása-e az egyöntetű eredmény létrehozása érdekében, vagy esetleg a meglévő hatalmi struktúrák átmentésére irányuló kísérlet? Krassó György? - Kissé szimptomatikusnak érzem a szóhasználatodat. Nyilván véletlenül mondtad az utolsó mondatban, illetve kérdezted, hogy az új törvény, de azért mégsem véletlen, hiszen nemrégiben láttam a Magyar Hírlap egy cikkét, amelynek az a címe, hogy hogyan választunk majd, vagyis a lap is teljesen biztosra veszi, hogy az általa leírt szabályok az Országgyűlésben törvényerőre emelkednek. Azt kell mondanom, hogy sajnos igaza van. Neked is igazad van, és a Magyar Hírlapnak is igaza van, mert minden valószínűség szerint valóban törvényerőre fognak emelkedni. Jóllehet, az ilyen valószínűség és az ilyen jellegű szóhasználat az embert egy kicsit arra emlékezteti, mikor a magyar sajtóban - ma már talán kevésbé, régebben inkább - olyan emberekről, akik még csak vád alatt álltak, vagy éppen még csak letartóztatták őket, már úgy beszéltek, mint akik már bűnösök. Sajnos ebben az esetben úgy néz ki, hogy már bűnös a magyar választási rendszer . (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet - 1. folyt.
|
Ez után a bevezető után röviden had válaszoljak a kérdésedre - nem részletesen, mert erre később lesz módunk gondolom. Az az érzésem, hogy mind a két célt szolgálja, tehát azt a célt is szolgálja, hogy a pártok számát korlátozza, méghozzá drasztikusan és - hogy úgy mondjam - brutálisan, antidemokratikus módon. Azonkívül arra is szolgál, hogy bizonyos hatalmi struktúrákat nem átmentsen, hanem létrehozzon. Nem a régi hatalmi struktúrát fogják átmenteni, hanem egy elképzelt újat fognak a választások útján létrehozni. Olyan választások útján, amelyek szabályait úgy szerkesztették meg, hogy pontosan azt a struktúrát hozza létre, amelyet kívánnak. - Péter László? - Én úgy látom, hogy az egyeztető konferencián elfogadott határozat mégiscsak a párt, a társadalmi szervezetek és az ellenzék különböző pártjainak megegyezése, és ha egy megegyezés alapján született, alapelveken alapuló törvényt a parlament elfogad, az bezzeg mégiscsak jobb lenne, mintha a jelenlegi parlament a pártutasításon alapuló tagjainak a többségével dolgozna ki valamilyen rendszert. Szerintem az, ami itt alapelveiben ma már valamennyire világosan látható, az sokkal jobb - éppen azért, mert egy pártközi megegyezésen alapul -, mint bármi, amit ez a parlament produkálhatott volna. Tehát én osztom Krassó Györgynek a bevezetőben elmondott aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy erről már mint törvényről beszélnek. Persze, hogy ez még nem törvény - de hát tudjuk, hogy az adott körülmények között ez egy jobb megoldás, hogy ezt egy pártkonferencia valamilyen módon, megegyezés alapján határozta el, mintha a parlamentre hagyják. Ami a kérdést illeti, hogy a kisebb pártok hogyan szerepelhetnek, hát itt tényleg baj van. Én a legnagyobb bajt abban látom, hogy ahhoz, hogy valaki jelöltesse magát, ahhoz 750 ajánlást kell összegyűjtsön. Ezt én nagyon magasnak tartom. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet - 2. folyt.
|
Ezzel szemben áll viszont az, hogy ahhoz, hogy egy párt a parlamentben szerepeljen, azt országosan összegyűjtött szavazatoknak a 4 százalékával kell rendelkezzen. Itt legyen szabad rámutatni arra, hogy Németországban ugye 5 százalék az, ami alatt egy párt nem juthat be a parlamentbe. Tehát ezt tulajdonképpen nem tartanám olyan tervezetnek, amely teljesen kizárja a kisebb pártok érvényesülését. A döntő szerintem az, hogy a politikai intézmények rendszerint eltúlozzák bizonyos csoportok érdekeit más csoportokéval szemben. Tulajdonképpen valószínű, hogy ez a politikai intézmények lényegéhez tartozik hozzá. Általános stabilitási meggondolások indokolják azt, hogy a most 40 év után először választandó parlamentben elsősorban nagy pártok legyenek. Én nagy veszélyt egy liberális nyugati demokrácia kialakítása szempontjából nem látok abban, hogy ez a javaslat - amely lényegében egy XIX. századi rendszer, s amely ma leginkább Nyugat-Németországban érvényesül -, ami itten előttünk fekszik, mint tervezet, ez ennek egyik fajtája, s ez elsősorban a nagyobb pártoknak kedvez, de ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy kisebb pártok is valamennyire érvényesűljenek, sőt, független emberek is bejuthatnak a parlamentbe. Visszatérek arra, hogy a 750 ajánlást nagyon rossz megoldásnak tartom. - Tőkés Rudolf? - Ha szabad még optimistábban szeretném az egész dolgot megfogalmazni. Talán kezdjük azzal, hogy amiről itt szó volt, vagy szó van gyakorlatilag, az két - ha úgy tetszik - törpe kisebbség. Tehát az MSZMP reformszárnyai és a demokratikus ellenzék, illetve annak az elitje megegyeztek valamilyen formulában, ami szerintem óriási haladást jelent a korábbi helyzettel szemben, és megmondom őszintén, én nem látnám olyan borúsan, sem a 750 ajánlási megkívánást, és nem látnám olyan borúsan a demokrácia jövőjét Magyarországon. Talán hadd fejtsem ki, hogy miről lenne itt szó. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási törvénytervezet - 3. folyt.
|
Pillanatnyilag - ha jól tudom - harminc politikai párt létezik Magyarországon, legalábbis papíron. Harminc párt nyilvánvalóan nem lehet képviselve egy döntőképes, határozatképes törvényhozásban. Ennél 8-10 párt sokkal reálisabbnak tűnik. Tehát valamiféle szabályozás kell az anarchiát elkerülendő. Ezért volt Nyugat-Németországban az 5 százalék beállítva, hogy pontosan a weimari anarchia megismétlését elkerüljék. Nyilvánvalóan a 750 ajánlatnak az a célja, hogy a kisebb pártok azok a parlamenti törvényhozáson kívül maradjanak. Ahhoz, hogy az ország és a törvénykezés kormányozható legyen, nyilvánvalóan itt precendensképpen vissza kell mennünk a 30-as évekbe, amikor létezett egy kormánykoalíció, ami - ha jól érzem, vagy jól sejtem - esetleg össze fog állni egy ilyen demokratikus fórum körül csoportosult 4-5 pártból, és mondjuk abból az MSZMP-ből, ami majd születni fog, mint reformpárt az októberi pártkongresszus után. Ez nem zártja ki nyilvánvalóan az egyéb nagyon fontos radikális, liberális ellenzék - mint a szabaddemokraták, a Fidesz és a szociáldemokraták - részvételét, de én úgy érzem, hogy Krassó barátunk pártja valószínűleg képviselet nélkül fog maradni a törvényhozásban. Akármennyire is tisztelem az ő elgondolásukat, programjukat, filozófiájukat, azt hiszem, az adott körülmények között ez tűnik reálisnak. - Én messzemenően nem értek egyet sem Péter Lászlóval, sem Tőkés Rudolffal. Az utóbbival legfeljebb abban tudnék egyetérteni, hogy valóban úgy tűnik, hogy egy Gömbös-féle kormányzás körvonalai világlanak fel. Az akkori Magyar Egység Pártja és a most kialakuló MSZMP reformszárny és az MDF körül kialakuló koalíció valóban errefelé mutat még a reform-irányzatok tekintetében is és a nemzeti jelszavak tekintetében is. Hogy a Gömbös kormányzat politikája végül az országnak jó volt-e vagy rossz, azt talán ne vitassuk most meg. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási törvénytervezet - 4. folyt.
|
Visszatérve viszont a részletekre. Én azt hiszem, hogy Péter László amikor azt mondja, hogy az ellenzék és a párt közötti tárgyalások eredményeként létrehozott egyezség mégiscsak jobb, mintha a jelenlegi parlament pártutasítással hozott volna egy törvényt, ebben valószínűleg igaza van, de ezzel nagyon keveset mondott, hiszen az ezzel szembeállított pártutasításos törvény egyszerűen a pártnak a határozata - ennél csak jobbat lehet elképzelni. Meg kell mondanom, hogy nem sokkal jobb ami létrejött. Tudniillik, már maga az a tény, hogy ezzel az illegitim, törvénytelen parlamenttel fogadtatják el ezt a törvényt, már maga az árnyékot vet az egész demokratikus megindulásra. De ennél súlyosabb az a körülmény, amit voltaképp Tőkés Rudolf mondott, hogy két törpe-kisebbség, a párt reformszárnya és az ellenzéki elit egyezett meg egymással, és kérdezem: hol van ebből a megegyezésből a nép? Most tudom, ezt a szót mostanában nem nagyon divatos használni - én mégis használom, hiszen használják Magyarországon is, méghozzá pont ezek az elit csoportok. Szinte minden alkalommal a népfelség elvéről beszélnek akkor, amikor a legfontosabb döntésekből teljesen kizárják a népet. Visszatérve magára a választási törvényjavaslatra, annyira bonyolult ez a törvényjavaslat, hogy egy átlagos - majdnem, hogy azt mondhatnám, hogy egy normális - ember nem értheti meg. Hússzor el kell olvasnia, és akkor sem érti meg, s amellett nem is tudja hol elolvasni, mert sehol nem hozzák nyilvánosságra. Talán a hallgatót elgondolkoztathatja az, hogy milyen demokrácia az, ahol a lakosságot a legfontosabb, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia legfontosabb kérdéséről - tehát arról, hogy ki fogja őt képviselni és hogyan választja meg - egyszerűen nem tájékoztatják, jóllehet néhány napon belül összeül az az Országgyűlés, amely feltehetően ezt jóváhagyja. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet 5. folyt.
|
Ez a legrészletesebb tájékoztatás, ami előttem van a Magyar Hírlapban, ez sem mond el mindent, lehet tudni olyat is, ami nincs benne. - Ez teljesen érthetetlen. Hallgatom, amit Krassó György mond, mert hát arról van szó, hogy itt a konferencián megállapodtak bizonyos alapelvekben. Nyilván a jogászok most próbálják ezt törvényjavaslat formájába önteni. Mihelyt törvényjavaslat lesz belőle, ez azonnal megjelenik. Eddig nem jelent meg, mert ez még nem törvényjavaslat. Az alapelveket látjuk és erről vitatkozunk. Itt az alapelvek szempontjából tényleg arról van szó, hogy egy képviseleti rendszer bevezetése nem népuralmat jelent. A képviseleti rendszer annyit jelent, hogy emberek választanak embereket, akik őket politikai kérdésekben - egy teremben, ahol ezek összegyűlnek - képviselik, és ebben a tekintetben kár itt elvi fejtegetésekbe bocsátkozni a népszuverenitásról. Itt arról van szó, hogy mi az a rendszer, ami lehetővé teszi azt, hogy azok az érdekek, amelyekről itt szó van, 6 millió választónak az érdekei, s azok képviseltetésre kerülnek-e. És itt had mondjam el: lehet, hogy ez a rendszer komplikált, de hogyha a nyugatnémetek ezt értik és 40 éve szeretik, akkor nem tudom, hogy a magyar választóközönség miért nem tanulhatja meg? - Mert nem arról a rendszerről van szó. - Arról van szó, de most tényleg ne arról vitatkozzunk, hogy melyik rendszerről van szó. Itt a lényeges szerintem az, hogy ez olyan, mint egy házasság. Nem biztos, hogy abban a házasságban a legboldogabbak az emberek, a résztvevők, ahol a két fél mindent azonnal ért a másikról - ennek más feltételei vannak. Ez eléggé világos ahhoz, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy ő Pityi Palkót, vagy mit tudom én kit akar a parlamentbe tulajdonképpen. - Tőkés Rudolf? (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet - 6. folyt.
|
- Szeretnék egy kicsit barátian, de azért erősen tiltakozni ilyen teljesen fals analógiákkal, mint hogy a Gömbös, mert akkor, ha erre a dologra nem vigyázunk, az történik, hogy egy leendő választási eredmény, egy újabb kormány, vagy valami új koalíció már előre, látatlanban ilyen protofasisztának van minősítve. Szerintem ez teljesen elfogadhatatlan, mint ellenzéki rendszer. - Te hivatkoztál a 30-as évekre, gondolom, a Magyar Egység Pártjára gondolhattál. - Én nem gondoltam a Magyar Egység Pártjára. Ha én arra gondoltam volna, azt mondtam volna. Én pusztán arról beszélek, hogy az ország kormányozhatósága érdekében szükség lesz egy koalícióra, amely valószínűleg a Fórum körül csoportosult pártokból áll mjad egyrészt, másrészt egy reform-MSZMP utódpártból fog létezni. Én ezt mondtam, én Gömböst nem mondtam, én Bethlent nem mondtam és a Darányi kormányt, meg Bárdosi Lászlót sem mondtam, úgyhogy nagyon vigyázzunk ezekre a minősítésekre, mert pontosan ebben a jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra, nagy önmegtartóztatásra van szükség, amikor ezekről a választási lehetőségekről beszélünk. - Teljesen egyetértek ezzel, és tényleg teljesen felesleges Gömböst behozni ebbe a vitába, az egy egypártrendszer volt lényegében, most pedig arról van szó - és itt szeretnék Tőkés professzornak az elképzeléséhez kapcsolódni -, hogy létrejőjjön valamilyen balközépi és valamilyen jobbközépi párt. A balközépi párt, ha szabad így neveznem, ennek a vonalait már lehet látni, mert ugye az MSZMP-n belül ott van a reformszárny, és aztán nagyon sok városi, demokratikus, értelmiségi erőből igenis létrejöhet egyfajta balközépi nagy párt. Ugyanakkor pedig ott van a Magyar Demokrata Fórum, amely eléggé rosszul van még szervezve, de valószínű, hogy valamilyen módon az alapja lesz egy jobbközépi pártnak. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási törvénytervezet - 7. folyt.
|
Arról van szó, hogy itt most az ország először egy olyan lehetőség előtt áll, hogy nem a következő választáson, de talán 1995-ben már két nagy párt közül választhat, és ez egy óriási eredmény lesz. - Én először is elnézést szeretnék kérni Tőkés professzor úrtól. A félreértést az okozta, hogy ő arról beszélt, hogy az 1930-as években is volt ilyen koalíció, én meg úgy gondoltam, hogy ezt csak Gömbösre gondolhatta. De elnézést kérek, ha félreértettem. Visszatérve arra, amit Péter László mondott, hogy végülis azért ez a vázlat, amiben megegyeztek annyira elég, hogy a lakosság megértse, azt kell mondanom hogy nem, azért nem mert ő sem értette meg. És gondolom, hogy ebben sokkal nagyobb szakértelemmel rendelkezik, mint az átlagos lakosság. Ezt pedig azzal támasztom alá, hogy ő azt mondta, hogy miközben baj van azzal, hogy egy-egy képviselőjelöltet 750 ajánlónak kell javasolnia, ezzel szemben áll, ezt korrigálja az a körülmény, hogy a pártok, amennyiben 4 százalékot szereznek, bekerülhetnek, így tehát kisebb pártok is bekerülhetnek. Hát nem kerülhetnek be, és Tőkés professzor úrnak nem lesz igaza abban - ha nem értem félre -, hogy 8-10 párt bekerülhet a 30 pártból. Négy vagy öt párt kerülhet be - csak a legnagyobbak. Ennek pedig az az oka, hogy ez csak az egyik feltétel, egyik szabály, mármint a 750 ajánló. A másik szabály az, hogy az a párt, amely országos listán akar indulni, tehát minden megyében, annak meg kell szereznie a választókerületek egynegyed részében a szükséges ajánlásszámot. 152 választó kerület van, 38 ennek az egynegyed része. Ha összeszorozzuk a 38-at 750-el, akkor 28500-as számot kapunk, egy olyat, ami soha, sehol a világon - Oxfordba elmentem professzorokkal, meg szakértőkkel beszélni erről - ilyen nem volt. Hogy 28500 embernek kelljen egy 10 milliós országban javasolnia, névvel, személyi igazolvány-számmal egy párt jelöltjeinek indulását ahhoz, hogy az a párt országosan indulhasson. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási törvénytervezet - 8. folyt.
|
Ez nem a német rendszer. A német rendszerben igaza van Péter Lászlónak abból a szempontból, hogy nagyon hasonlít hozzá, hogy vegyes, tehát, hogy részben egyéni választás van, részben listás. Nem ez a probléma. Egyáltalán nem hasonlít a német rendszerhez a pártok indulásának feltételeiben. Ilyen szempontból inkább az olasz rendszerhez hasonlít, ahol 32 választókerületre van az ország 30 milliós lakossága osztva, és egy-egy választókerületben 350 ajánlást kell összegyűjteni a pártnak. Ebből kis számolással kiszámolható, hogy minden 3 ezer emberenként kell egy ajánlás. Magyarországon meg - mint kiszámítható - 50-60 emberenként kell egy ajánlás. És mindez még semmi, ha arra gondolunk, hogy Olaszországban nem volt egy több évtizedes olyan diktatórikus uralom, amely az emberekben olyan félelmeket hagyott volna - okkal vagy ok nélkül -, hogy egy radikális, esetleg antikommunista párt indulását egyszerűen a nevűkkel, személyi igazolvány-számukkal, nem fogják javasolni. 28500 javaslatot szerintem még az MDF sem tud összeszedni. Ha mégis összeszed, arról megvan a magam elképzelése, hogy hogyan. - Egészen röviden: amiről Krassó György beszél, az az országos mandátum. Lehet, hogy országos mandátumot nem fognak kapni a kis pártok, de helyi választókerületen alapuló mandátumot a legkisebb párt is kaphat, sőt független emberek is bekerülhetnek a parlamentbe. - Pontosan. Ha szabadna itt még valamit hozzátenni, azért legyünk egész őszinték. Az Ellenzéki Kerekasztal 500-at fogadott el, mint tárgyalási alapot, az MSZMP 1000-ről beszélt, de kompromisszum született 750-ről. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási törvénytervezet - 9. folyt.
|
Én szimpatizálok azokkal a pártokkal, melyek kimaradtak az Ellenzéki Kerekasztalból. Ez ugyanakkor egy lefutott verseny, és ugyanakkor én nem látom annak szükségét - persze szép lenne, ha így lenne -, hogy a demokráciát egy ezüst tálcán nyújtsák át az ország népének. Tehát a pártoknak meg kell harcolni azért, hogy ez a 750 aláírás összejőjjön. Ezek a létező játékszabályok, és én még mindig úgy hiszem, ha nem szükségszerűen 10, akkor legalább 8 párt be fog kerülni az Országgyűlésbe ilyen alapon. - Szóval úgy gondoljátok, hogy itt teljesen szabad többpártrendszer-választás lesz? Tehát nem fog hasonlítani a Lengyelországban lezajlott választásokhoz, ahol bizonyos megkötések voltak, megkötött arányok voltak? - Krassó Gyuri véleményét tudjuk. Én azt mondanám, hogy ez legnagyobb mértékben az apróbetűs részétől függ. Ez attól fog függ, hogy pontosan hogyan fogalmazzák meg, amikor ebből a parlament elé kerülő törvényjavaslat lesz. Ma ezen alapelvek alapján még nagyon nehéz megmondani azt, hogy 8 párt lesz, vagy 10 párt lesz, mint ahogy erre Tőkés Rudolf is utalt. - Ehhez hozzátennék valamit. Azért azt hiszem, hogy a szabad minősítés nem biztos, hogy helyes szóhasználat. Én inkább esélyegyenlőségről beszélnék, s abban a pillanatban, mikor erről van szó, azt hiszem, három dolog jön, amit észben kell tartni: egyrészt a választások finanszírozását, pénzügyeket, másrészt sajtó és a nyilvánosság lehetőségét az ellenzéki pártok részére, és a választások technikai szervezését. Ezek azok az apróbetűs dolgok. Ma én úgy hiszem, hogy ha valóban lenne arra lehetőség, hogy az ellenzék hozzájut a televízióhoz és rádióhoz, nem 90 nappal a választás előtt, hanem esetleg 4-5 hónappal, és ha a pénzügyekben megfelelő egyezség születik, akkor úgy hiszem, hogy az adott körülmények között talán a legjobb lenne azzal kezdeni, hogy tessék erre körülnézni, tessék szervezni, tessék aktivistákat rekrutálni, és tessék gondolkodni. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet - 10. folyt.
|
Nos, ezt kívülről persze könnyű mondani, de ugyanakkor itt a demokratikus ellenzéknek azzal a kihívással szembe kell néznie, hogy ők azok, akik kaptak egy bizonyos játéklehetőséget, egy hatalomhoz jutási lehetőséget, és ha a körülmények nem változnak, vagyis mondjuk az erőszak-szervezetek valóban semlegesek lesznek ebben a dologban, akkor döntsön az ország népe a létező játékszabályok alapján. - Nem egészen értem a létező játékszabályok kifejezést, hiszen a játékszabályokat éppen most hozzák létre, és pont arról beszélgetünk, hogy milyen játékszabályokat kellene létrehozni. Ezt hosszú évitizedek óta halljuk Magyarországon, hogy a lakosságnak ilyen, vagy olyan lehetőségei vannak, és hát éljen vele. Az a kérdés, hogy valóban így van-e, hogy az atyáskodó állam ad-e valamilyen lehetőséget és azzal élünk-e, vagy nem élünk. Vagy pedig tiltakozunk az ellen, hogy lehetőségeket adnak, amit meg kell köszönni? A konkrétumokra térve: szerintem ez esélyegyenlőtlen, aránytalan és nem szabad választás lesz. Mielőtt harmadszor is Tőkés professzor úr azt mondaná, hogy a Magyar Október Pártot nagyon szereti, de hát nem lehet az ő szempontjából nézni, meg kell mondanom, hogy a Magyar Október Párt már kezdetben, az induláskor megmondta, hogy nem kíván a hatalomból részesedni, mert úgy látja, hogy Magyarországon ennek nincsenek meg az igazi feltételei. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási törvénytervezet - 11. folyt.
|
A Magyar Október Párt feltehetehetőleg - mert természetesen nem Krassó György dönt ebben, hanem a párt nemsokára, október 7-ikén sorra kerülő kongresszusa - nem fog indulni a választásokon. De ez nem változtat azon, hogy felháborodással ne konstatálja ezt a manipulatív, hamis választási törvényt. Nem tértél ki arra, amikor az előbb válaszoltál, hogy nem a 750-ről van szó, hanem a 28500-ról. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kérdés, és nem a 75O. 28500 aláírást arra, hogy a Magyar Október Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, vagy bármi más induljon, nem lehet becsületes úton összeszedni, még pénzzel se lehet - ez az én véleményem. A másik dolog pedig az, hogy még azt is kivédték a választási törvényjavaslat megfogalmazói, hogy a lakosság esetleg úgy védekezzék ez ellen a láthatóan manipulatív választási törvény ellen, hogy nem megy el szavazni - mert ez a veszély fennáll, hiszen a pótválasztásokon ez megmutatkozott Olyan módon védték ki, ami nincsen sehol leírva, legalábbis az értesüléseim ezek, hogy ha az első fordulóban 50 százaléknál kevesebben jelennek meg, akkor a második forulóban már 25 százalékos részvétel is elég lesz. Még bojkottra se lehet felszólítani a lakosságot, hiszen ez a kommunistáknak kedvez, mert az ő szavazóik mennének el és 25 százalékuk elmenne. Végül a kérdésedre válaszólva: a lengyelországihoz formailag egyáltalában nem hasonlít, teljesen különbözik a választási törvény. De lényegében nagyon is hasonlít abban, hogy szándékosan homályos és érthetetlen, és azt az eredményt kívánja létrehozni, amit az elit elképzelt. - Én nem tartom érthetetlennek, nem tartom ezen a szinten, ahol most vagyunk homályosnak. Lehetőséget ad arra, hogy az ország szabadon válasszon. Hogy arányos-e teljesen? Hát teljesen nem arányos, de teljesen arányos választási rendszer nincs is. Még ott sincs, ahol ez a fő célkitűzése a választási rendszernek. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet - 12. folyt.
|
- Na most, áttérnék végül egy másik kérdésre, arra, hogy mi történt Magyarországon a választók érdeklődésének felkeltésére, mert tulajdonképpen a lakosság részvétele az, ami döntő fontosságú az egész választást illetően. Hallottatok valamit, vagy úgy érzitek-e, hogy kellőképpen sikerült kiemelni az apátiból a lakosságot? - Szerintem még nagyon messze vagyunk attól, hogy az apátiából kikerüljön a lakosság. Én attól félek, hogy a jövőben sem lesz egy minőségi áttőrés ilyen szempontból, de ugyanakkor ezzel kapcsolatban én nagyon-nagyon fontosnak és értékesnek tartom olyan pártok és csoportosulások részvételét, mint a Magyar Október Párt, mely hangot ad e bizonyos aggályoknak és gondolatoknak attól függetlenül, hogy a parlamentbe bekerülnek-e vagy sem. Ha a Magyar Október Párt és hasonló pártok nem léteznének, akkor ki kéne találni, mert nélkülük a vélemény-spektrum az ideológiai-spektrum nagyon záros és nagyon részleges lenne. Én úgy hiszem, hogy a lakosság apátiája meg fog szünni, a gazdasági helyzet további problematikus fejlődésével, és az emberek radikalizálódni fognak akkor, hogyha az ellenzéki pártok valami értelmes gazdasági programmal fognak megjelenni, amiért érdemes elmenni és szavazni. Amíg ez nem történik meg, addig apatikus választokról beszélhetünk. - Én teljesen egyetértek azzal, amit Tőkés Rudolf mond. Én is csak sok szerencsét kívánhatok Krassó Györgynek, és ez teljesen független attól, hogy bejut-e a pártja parlamentbe vagy sem. Én a legfontosabbnak az apátia leküzdésére azt találnám, hogy valamilyen módon a pártok szerezzenek egy erősebb profilt a maguk számára. Ez pedig csak akkor következhet be, hogyha a pártok pártvezetőket választanak. A pártok élén ma még nem állnak vezetők, akikkel az egész párt és potenciálisan a választóközönség valamennyire azonosulhat. Rendkívül nagy az idegenkedés Budapesten attól, hogy pártvezetőt válasszanak, enélkül pedig nem lehet demokratikus, vagy akár csak liberális választást lebonyolítani. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási törvénytervezet - 13. folyt.
|
- Abból indultatok ki, hogy milyen módon lehetne, vagy milyen módon fog a lakosság apátiája megszünni, és mit lehetne tenni ennek érdekében. A kiindulásban az a problemtatikus, hogy azt feltételezi, hogy a jelenlegi uralkodó és nagyobb pártoknak az a célja, hogy a lakosságot az apátiából kiemelje. Úgy tűnik, hogy az ellenkező a célja: az, hogy benne tartsa, és hogy a lakosság politikailag ne legyen aktív, hiszen ha a lakosság politikailag aktív lenne, akkor az egész jelenleg kialakuló hatalmi konstellációt azonnal és végérvényesen eltörölnék. Ezért semmiféle ilyen jel nincs, és akkor ez magyarázza a kérdésedre adott választ is, hogy semmiféle erőfeszítést nem tettek arra, hogy a választási törvény iránt a lakosság érdeklődését felkeltsék. Sőt, ami teljesen elképesztő: lehet, hogy már jövő héten a választási törvényt elfogadják, a lakossággal pedig még csak meg sem ismertették azt. Korábban minden, ennél százszor kevésbé fontos törvényjavaslatot is úgynevezett társadalmi vitára bocsátottak. - Reméljük, hogy Krassó György egy kissé borúlátó itt ebben a kérdésben, de időnk lejártával már a vitánk végére értünk, úgyhogy búcsúzom is hallgatóinktól Tőkés Rudolf, Péter László és Krassó György nevében. +++
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|