|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Országos tanévnyitó (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszterhelyettes üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valamennyi pedagógusát és diákját.
A miniszter elöljáróban szólt arról az új tárcaprogramról, amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg is kiemelt helyet kapjon az egész politikai gondolkodásban. Európai felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Ennek része a nyelvszakos tanárok képzési létszámának az egyetemeken két és félszeresére, a főiskolákon hatszorosára történő emelése, az orosz nyelvtanárok fokozatos átképzése, az idegen ajkú oktatók fogadása, foglalkoztatása. Hasonlóképpen fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is, amelyek célja a magyar iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez való illesztése. Az elmúlt negyven esztendő - mondotta - az iskolában elsősorban eszközt látott a társadalom ideológiai-politikai átnevelésére, s az egységes politikai gondolkodás kialakítására. Az iskola szerintünk - hangsúlyozta - nem a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett ismeretterjesztő tanfolyamegyüttes. Az iskola a helyi társadalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye, és egyben a helyi társadalom demokratizmusának, nyitottságának a biztosítója. Közösségi és össztársadalmi érdek, hogy okos, színvonalas munkaerő hagyja el padjait, és ilyen vezetők választódjanak ki. Ennek viszont az a feltétele, hogy a kiválasztódás, az érvényesülés társadalmi származástól függetlenül történjék. A jó iskolarendszer segítsen az egyéni hátrányok behozásában, ugyanakkor tegye lehetővé az egyéni tulajdonságok kifejlesztését. Az iskola a társadalmi mobilitás, a közösség legkiválóbbjainak kiválasztási eszköze kell legyen. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országos tanévnyitó (2. rész)
|
A társadalomnak, benne mind a helyi, mind az országos pénzügyi vezetésnek - folytatta Glatz Ferenc - meg kell érteni, hogy nem valamiféle luxus az iskolák felszereltségének javításáért, a tárgyi feltételek megteremtéséért indított akciósorozat. Kiemelt támogatást kell kapnia a diáksport fejlesztésének, az iskolakönyvtárak gazdagításának, a számítógéppark, a szertárak, a nyelvi laboratóriumok szervezésének. Ezek nem fényűző pénzkiadások a gazdasági válságban lévő Magyarországon, hanem a válságból való kilábalás legfontosabb eszközei. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel, a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hivatás tekintélyének visszaállítása. Elmondta, hogy felülvizsgálják a tanárképzés 1949-ben bevezetett rendszerét, s dolgoznak a tudományegyetemeken belüli tanárképző intézetek felállításán. Ez utóbbiak feladata lenne a pedagógiai jellegű tárgyak oktatásának ellátása, az ország adott területén a szakmai felügyelet gyakorlása, s ezek tartanák kézben az egységes rendszerré fejlesztendő tanári továbbképzést. A ma tanítók döntő többsége - mondotta - egy, ma már meghaladott centralizált és ideológiai-politikai szempontok alapján feldolgozott szakmai anyagot sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való hozzájutást, s nem utolsó sorban gondoskodni kell azokról az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat - bár a sztrájkokkal nem értett egyet - egy hároméves tervet a pedagógus béreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100 százalékos elmaradottságának behozására - mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4-6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:43
|
Vissza »
|
|
Országos tanévnyitó (3. rész)
|
Végezetül a miniszter kiemelte: mind a kormányt, mind a tárcát politikai szándék vezette az országos tanévnyitó színhelyének megválasztásakor. Mi - mondotta - az 1990-es évek Magyarországán egy sokszínű, az egyének, csoportok gazdasági és szellemi törekvéseinek szabad teret adó társadalmat képzelünk el, olyant, amely tisztában van azzal, hogy az egyéni szabadság feltétele a másik véleményének szabadsága, s ennek alapja az intézményesített türelem. Ebben a társadalomképben az egyházak igen erős színekkel lehetnek jelen. Az egyházakban azt a közösségmegtartó intézményegyüttest látjuk, amelyben népeinket évszázadokkal ezelőtt először tanították az olvasásra, írásra, s amely keretet adott a közösségszervező értelmiség nevelésének. A huszadik század végén, ma is szüksége van a társadalomnak azokra a hagyományőrző és közösségmegtartó intézményekre, amelyek közül az egyház oly maradandónak bizonyult. A most végre a helyére, a művelődési tárcához visszakerült egyházpolitika alapja: minden egyház feletti ellenőrző funkciót feladni, s az egyháznak mint a magyar állampolgárok kulturális, szociális és lelki életszükségleteinek kielégítésére szolgáló intézménynek a jogos támogatást megadni - jelentette ki a miniszter. Ezt követően Nagy Gyula evangélikus püspök-elnök köszöntötte a gimnáziumot, amelynek újraindítása - mint mondotta - egyik látható jele annak a nagy történelmi átalakulásnak, amely ma az ország egész életében végbemegy. Emlékeztetett rá: a magyar evangélikus egyház - Berzsenyi, Petőfi és Kossuth egyháza - a reformáció kora óta négy évszázadon keresztül vett részt igehirdetésével, tanításával, iskoláival és nevelőivel népünk lelkének, erkölcsi magatartásának formálásában. Amikor az állam és az egyház közötti tárgyalások után végre felcsillant a Fasori Gimnázium újraindításának reménye, egyházunk népe és a régi alma mater itthoni és külföldi diákjai hihetetlen lelkesedéssel vettek részt a visszaállítás munkájában. Egyházunk felhívására a hívők százezrei, gyülekezeteink eddig több mint hétmillió forintot adtak az iskola helyreállítására, s megmozdultak segítő szeretettel a külföldi evangélikus testvéregyházak is. Így történhetett meg, hogy a hihetetlenül rövid idő alatt, a modern, korszerű, megújult iskolában - háromszáznál több diákjával és harminc tanárával - az egész ország evangélikus gimnáziuma újra megnyithatta kapuit. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országos tanávnyitó (4. rész) - Tanévnyitók - Iskolaavatások
|
Szombaton országszerte több közép- és főiskolában tartottak tanévnyitó ünnepséget. A Debreceni Orvostudományi Egyetem tanévnyitó nyilvános ülésén Leöwey András egyetemi tanár, rektor bejelentette, hogy a főiskolán 200 magyar elsőéves és több mint 80 külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait. A debreceni Tanítóképző Főiskola ünnepségén Papp Miklós főigazgató elmondta, hogy az új tanévben 280 nappali- és 86 levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. Mindkét főiskola ünnepségén arany-, gyémánt-, vas- illetve rubindiplomát adtak át a több évtizeddel ezelőtt végzett egykori hallgatóknak. Veszprémben Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi államtitkár új gimnáziumot avatott. Az új középfokú tanintézetet Vetési Albertről, a középkor jeles püspökéről, Mátyás király neves diplomatájáról nevezték el. Az új gimnázium építésére mintegy 300 millió forintot fordítottak. Az iskola 16 tanteremmel, továbbá korszerűen felszerelt nyelvi laboratóriummal, számítógépes teremmel áll a tanulók rendelkezésére. Az 500 tanulót oktató új gimnázium versenyek megrendezésére is alkalmas sportcsarnokot kapott, ebben ezer néző szurkolhat a versenyzőknek. A Békés megyei Dévaványán 14 tantermes, új általános iskolát avattak szombaton. A jelentős társadalmi összefogással megvalósult iskolafejlesztés eredményeként a településen megszüntethették a szükségtantermeket. A mintegy 50 millió forintos beruházás keretében tornatermet és jól felszerelt sportudvart is létesítettek. Az új épületek a régi iskola 9 tantermes központjához csatlakoznak. Az oktatóközpont 1300 általános iskolás tanításához nyújt korszerű körülményeket. A megyében ezen a napon további új iskolaszárnyakat vettek birtokba a diákok: a szarvasi gimnáziumban 6, a békési Mezőgazdasági Szakközépiskolában ugyancsak hat, az egyik sarkadi általános iskolában pedig nyolc tantermet. Kiskunfélegyházán emléktáblát avattak szombaton a Móra Ferenc Gimnáziumban. Ezzel az első és második világháborúban elesett félegyházi diákok és tanárok emlékének tiszteletnek. A költségeket az öregdiákok adományaiból fedezték. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|