 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Magyarország és a kommunista rendszerek - 6. folyt.
|
- Folytatva a gondolatot Kende Péter: mit jelentenek a
kelet-európai változások a sokat említett-emlegetett európai
egyensúly szempontjából? Itt két kulcsszó, fogalom jut eszembe: az
egyik, német újraegyesítés, a másik, Jalta.
- Igen, hát szóval valóban egy egészen új korszakba kerültünk.
Véget ért Európának egy korszaka, amely úgy 1944-45-ben kezdődött a
háború befejezésével, a háború után kialakult erőviszonyokkal, és a
nagyhatalmak közötti akkori tárgyalásokkal. A Jalta szó nagyon
pontatlan - a közvélemény 50 év után is, vagy 45 év után is azt
hiszi, hogy Jaltában a nyugati nagyhatalmak eladták Kelet-Európát.
Ez nem igaz. Ellenkezőleg, Jaltában elfogadtattak a Szovjetunióval
néhány olyan alapelvet, amelyet a Szovjetunió se közvetlenül utána
se azóta se valósított meg. Vagyis: a kelet-európai országok szabad
önrendelkezését.
Tény az, hogy az elmúlt 45 évet az jellemezte, hogy a kelet-
közép-európai térségben a nemzeteknek, népeknek nem volt szabad
önrendelkezése. És talán most belépünk abba az új korszakba,
amelyben ez az önrendelkezés lehetővé válik. Mármost ez a dolognak
az egyik oldala, és hát nagy izgalommal várja mindenki, hogy milyen
formában is fogják a nagyhatalmak - nemcsak Amerika és a
Szovjetunió, hanem a nyugat-európai hatalmak is - a befolyásukat
latbavetni, hogy Kelet- Közép-Európának ez a "Jaltához való
visszatérése" megtörténhessen.
Mert paradox módon - mondom - tulajdonképpen vissza kellene
térni a jaltai elvekhez, és azokat érvényesíteni kellene ahhoz, hogy
Kelet-Európa egy demokratikus fejlődés útján elindulhasson. Ez az
egyik dolog, amit mondani szeretnék. A másik pedig az, hogy előtérbe
került egy régi probléma. Egy régi probléma, amelyet a háború
rendezése nyitva hagyott. Vagyis: hogy mi legyen Németországgal a
háború utáni Európában? (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|