|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Afganisztán - Krasznaja Zvezda 1.
|
Moszkva, 1989. november 18. szombat. (MTI-tud) - A tíz évvel ezelőtti afganisztáni szovjet bevonulás eddig ismert előzményeihez, körülményeihez szolgál újabb dokumentumokkal szombati számában a Krasznaja Zvezda. A katonalap visszatekintése azt emeli ki, hogy a szovjet katonai vezetők jó része ellenezte a beavatkozást.
A Honvédelmi Minisztérium archivumában katonai szakértőkkel együtt dolgozó újságírók meglepetéssel fedezték fel, hogy semmiféle olyan dokumentum nem található, amely az Afganisztánban bevetendő egységek felkészítéséről intézkedik. Usztyinov marsall, akkori honvédelmi miniszter csakis szóban utasította a vezérkart: 1979 december elején előbb a katonai vezetők szűk körét tájékoztatta a beavatkozás esetleges elhatározásáról, majd december 10-én már arra adott utasítást, hogy készítsenek fel egy deszanthadosztályt, szállítórepülőgépeket és két gépesített lövészhadosztályt a turkesztáni katonai körzetben. A politikai döntés 1979. december 12-én született meg Brezsnyev pártfőtitkár, államfő dolgozószobájában, oly szűk körben, hogy még a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a KB, sőt még a PB sem tudott akkor róla. A szovjet katonalap megemlíti, hogy ezt megelőzően is voltak csekély számban katonai szakértők Afganisztánban. Igaz, még julius 7-én a bagrami repülőtérre ,,műszaki szakembereknek,, álcázva átdobtak egy deszantzászlóaljat, harci technika nélkül. Titkos küldetésük azonban akkor még más célt szolgált, a helyi repülőteret őrizték, hogy a helyzet kiéleződése esetén biztosítsák a szovjet állampolgárok evakuálását. A Krasznaja Zvezda írása szerint Ogarkov marsall, akkori vezérkari főnök és helyettese, Ahromejev hadseregtábornok, más katonai szakértők személyesen is jelentéstételre jelentkeztek Usztyinovnál, igyekezve meggyőzni a minisztert a katonai bevonulás értelmetlenségéről. A szovjet vezérkar érvei szerint az ,,afganisztáni helyzet stabilizálására,, szánt 75 ezer katona - akkor ennyit terveztek bevetni - nem jelent elegendő erőt a kítűzött feladatok megoldásához, hiszen a bevatkozás az ellenállás erősödését vonja maga után, s az össztűz a szovjet csapatokra irányul majd. Ha a kérdés megoldhatatlan katonai eszközökkel, akkor mi szükség van a beavatkozásra? - vetették fel. Amennyiben mégis megszületik a politikai döntés, akkor a szovjet csapatoknak csak helyőrség-védelemmel kell foglalkozniuk, mindenképpen kerülve a fegyveres összecsapásokat. Az események azonban másképp alakultak.(folyt.)
1989. november 18., szombat 11:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|