|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Zsivkov bukása
|
-------------- München, 1989. november 16. (SZER, Kelet-európai szemle, Bárdi István) - Aligha véletlen, hogy éppen november 10-ikén, a Berlini Fal ledőlésének napján menesztette a szófiai központi bizottság Todor Zsivkovot, Kelet-Európa legrégibb, 35 éven át országló satrafáját. Az egykori partizánból sztálinistává vedlett bolgár pártvezér 1954-ben ült be a hatalom székébe, ahonnan most, 78 éves korában, megfigyelők szerint egy háttérből irányított akcióval Moszkva távolította el. Zsivkov politikai hosszúéletűségének titka abban rejlett, hogy feltétel nélkül kiszolgálta a mindenkori szovjet vezért. Hruscsovhoz barátinak mondható szálak fűzték, de amikor Hruscsovot kibuktatták, Zsivkov volt az, aki Kelet-Európa összes többi fővárosát megelőzve, elsőként gratulált Brezsnyevnek. A hosszú brezsnyevi korszak alatt Zsivkov minden tekintetben Moszkva kegyeit élvezte, aminek egycsapásra véget vetett Brezsnyev halála, főként azért, mert Zsivkov teljesen nyíltan Csernyenkót és nem Andropovot favorizálta Brezsnyev utódaként. Habár Andropov után mégiscsak Csernyenko lett a szovjet birodalom ura, Zsivkovnak már ebből sem volt túl sok haszna, lévén hogy Csernyenko súlyos beteg volt. És végül Gorbacsov 1985-ös pártfőfitkári kinevezése már az első pillanattól rossz ómen volt Zsivkovnak. Minden jel arra mutatott, hogy közte és az új szovjet vezető közt aligha létezik kölcsönös rokonszenv. Bulgáriában ez majd mindenki számra világos volt. Az emberek már tavaly arról beszéltek, hogy Gorbacsov eldöntötte: meneszti Zsivkovot, helyére egy lényegesen fiatalabb vezetőt ültet. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|