|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Krenz moszkvai útjának nyugatnémet visszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. november 2. csütörtök (MTI-TUD) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki vezércikke szerint miközben Mihail Gorbacsov azt a tanácsot adta Egon Krenznek, hogy gondosan elemezze, mitől kell otthon megválnia, a keletnémet vezető számára az a megállapítás volt a legfontosabb: minden országnak, az NDK-nak is önállóan kell meghatároznia, hogy mennyit vehet át a szovjetunióbeli forradalmi átalakulásból. A tekintélyes frankfurti újság úgy ítéli meg, hogy Egon Krenz Moszkvában éppen olyannak mutatkozott, mint amilyennek hivatalának átvételekor otthon és külföldön egyaránt megítélték.
,,Ragaszkodik az NSZEP politikai vezető szerepéhez, és szükség esetén a szocialista alkotmány sáncai mögé vonul vissza. Különféle okokat hoz fel a berlini fal fenntartása mellett, és megmagyarázza a tömbpártok pluralizmusát. De vajon mindezt lehet-e komolyan venni?,, - kérdezi a lap. A Die Welt a keletnémet vezető moszkvai nyilatkozatával szembeállítja, és ezt csütörtökön első oldalas, szalagcímes, vezető sajtóanyagként közli, hogy Johannes Chemnitzer, az NSZEP neubrandenburgi kerületi pártbizottságának első titkára Gerd Walterral, az SPD kieli tartományi elnökével találkozva kijelentette: a berlini fal igenis feladható. A Die Welt szerint ilyen tartalmú kijelentés NSZEP-funkcionáriustól először hangzott el. Johannes Chemnitzer szerint az NSZEP KB-nak és a Népi Kamarának a jövőben gondosan meg kell vizsgálnia a fal kérdését, és döntést kell hoznia az ügyben. A fal sorsáról a népi kamarát, a parlamentet illeti meg a végső döntés joga - mondta. Annak nyomán, hogy más szocialista országokban megnyitották a határokat, a berlini fal jelentősége csökkent és illuzórikussá vált - vélekedett a politikus a Die Welt beszámolójában. (folyt.)
1989. november 2., csütörtök 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Krenz moszkvai útjának nyugatnémet visszhangja (2.rész)
|
A Westdeutsche Allgemeine Zeitung vezércikke szerint Moszkvának és Kelet-Berlinnek változatlanul vannak közös érdekei. ,,Mihail Gorbacsov számára is fontos, hogy az NDK-t ne fordítsák ki sarkaiból. Mindez egyáltalán nem lehet összehasonlítani a peremhelyzetű Magyarországgal. Jóllehet amikor Egon Krenz védelmébe veszi a berlini falat, és hallani sem akar az újraegyesítésről, akkor az egészen más gondokkal küszködő Mihail Gorbacsovnál határozottabban fejezi ki magát, de érdekeiket tekintve a felek egyetértenek,, - írja az újság. A lap azonban megállapítja: az NDK-ban is a valóságos töréspontot a szabad választásoknak és az NSZEP hatalmi egyeduralmának a kérdése alkotja, és ha Egon Krenz csupán a tömbpártokkal próbálja vigasztalni az állampolgárokat, akkor csak magára haragítja az embereket. Természetesen nem szabad lebecsülni mindazt, ami Erich Honecker távozta után máris megváltozott az NDK-ban. De mindaddig, amíg minden hétfőn százezrek tiltakozó menete zaklatja fel az országot, Egon Krenz derűlátása csak nyíltszíni tettetés. A jövő változatlanul tisztázatlan kérdése még az NSZEP KB főtitkárának moszkvai útja után is az, hogy Egon Krenz miképpen képes feloldani az ellentmondást a demokrácia követelése és az állampárt hatalmi monopóliuma között - írja az ország legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapjának vezércikke.++++
1989. november 2., csütörtök 13:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|