 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt (2. rész)
|
Az ítéleti tényállás szerint Maléter Pál átállt a fegyveres
felkelőkhöz, később - a kormány tagjaként - felkészítette a
fegyveres erőket a szovjet csapatok elleni harcra, s előmozdította a
budapesti pártbizottság ostromának ,,sikerét,,. Kopácsi Sándor
támogatta a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kialakult
ellenforradalmi gócot, s közreműködött az ellenforradalmárok
felfegyverzésében. Dr. Donáth Ferenc, dr. Szilágyi József és Gimes
Miklós támogatták Nagy Imre tevékenységét, illetve olyan irányban
igyekeztek befolyásolni, hogy még következetesebben vigye véghez az
államrend megdöntésére irányuló célkitűzéseiket. Dr. Jánosi Ferenc
titkári, szervezői tevékenységet fejtett ki Nagy Imre körül,
Vásárhelyi Miklós pedig a kormány sajtófőnökeként tevékenykedett.
A tényállás foglalkozik az 1956. november 4. utáni helyzettel,
amikor - miként olvasható - a csoport több tagja Jugoszlávia
budapesti nagykövetségére menekült. Innen is kapcsolatot tartottak
híveikkel, felléptek a konszolidáció ellen. A Gimes Miklós elleni
vádak között az szerepelt, hogy ő 1956 novemberében részt vett a
Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom elnevezésű illegális
szervezet megalakításában és a rendszerellenes, Október
Huszonharmadika című lap szerkesztésében.
A Népbírósági Tanács 1958. június 15-i ítéletében Nagy Imrét,
dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált,
Kopácsi Sándort, dr. Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst, illetve
április 22-én kelt ítéletében dr. Szilágyi Józsefet a népi
demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés, ezen felül Nagy
Imrét hazaárulás, Maléter Pált és Kopácsi Sándort zendülés
bűntettében mondta ki bűnösnek.
Ezért Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált és dr. Szilágyi
Józsefet halálra, Kopácsi Sándort életfogytig tartó börtönre, dr.
Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, dr. Jánosi Ferencet 8
évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte, és mellékbüntetéseket
is alkalmazott.
Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál halálbüntetését 1958.
június 16-án, dr. Szilágyi József halálbüntetését 1958. április
24-én végrehajtották. A szabadságvesztésre ítélt dr. Donáth Ferenc,
dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós büntetéséből 1960. április
1-jén egyéni kegyelem folytán, Tildy Zoltán 1959. április 3-án
feltételes szabadságra bocsátással, míg az életfogytiglani börtönre
ítélt Kopácsi Sándor 1963. március 25-én közkegyelemmel szabadult.
Dr. Donáth Ferenc, Tildy Zoltán és dr. Jánosi Ferenc szabadulását
követően időközben elhunyt. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|