 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (4. rész)
|
Elhatározták azt is, hogy törvényességi óvás után a Legfelsőbb
Bíróság újratárgyalja azokat a pereket, amelyeknél már szinte
bizonyosan tudható: ártatlanul ítélték el a vádlottakat.
Idetartoznak például az úgynevezett kisgazda összeesküvő perek,
később sorra kerülnek az egyházi és a gazdasági perek.
Felülvizsgálatukkal egyben az igazságszolgáltatás is lehetőséget kap
arra, hogy megtépázott becsületét visszaállítsa; ez egyben
biztosíték lehet arra is, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő a
jövőben.
E sorban különös jelentősége van a Nagy Imre-per
felülvizsgálatának. Nemcsak azért, mert ez volt az utolsó
törvénytelen eljárás magyar miniszterelnökkel szemben, hanem azért
is, mert olyan események újraértékelésére kerül sor, amelyek
igazságszolgáltatásra váró, megoldatlan problémaként bújtak meg az
emberek lelkében.
Kulcsár Kálmán tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit arról
is, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán a Legfelsőbb
Bíróság július 6-án újratárgyalja Nagy Imre és társai ügyét, s a
minden bizonnyal felmentő ítélet után az Országgyűlés törvénnyel
szolgáltat igazságot az 1956-os eseményekért ártatlanul elítéltek
számára. A készülő törvény előreláthatólag 15 ezer, ,56-tal
kapcsolatos pert érint - közülük 300 végződött halálos ítélettel. A
törvény rehabilitálja azt a csaknem 12 ezer embert is, akit
rendőrhatósági eljárással vontak felelősségre.
Kulcsár Kálmán utalt arra is, hogy az Országgyűlés határozata
nyomán Magyarországon eltörölték a halálbüntetést államellenes
bűncselekmények esetében. Ezt a tárca első lépésnek tekinti a
politikai jellegű bűncselekmények átértékelésében, illetve a
halálbüntetés teljes eltörlésében a magyar jogrendben.
Az igazságügyminiszter végezetül hangoztatta: a kormánynak
eltökélt szándéka, hogy ne csak jogi eszközökkel, hanem egész
politikájával hozzájáruljon a nemzeti megbékéléshez, ahhoz, hogy
június 16-a egy új korszak nyitánya legyen.
A Reuter tudósítója a Történelmi Igazságtétel Bizottságának
egyik tagját idézte, aki szerint Nagy Imrét csak kétharmad részben
rehabilitálták, hiszen a kormány és az Országgyűlés állásfoglalása
mellől hiányzik az MSZMP deklarációja. A tudósító Horn Gyula
álláspontját kérdezte ezzel kapcsolatban.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a május 29-i központi
bizottsági ülés után megjelent a testület állásfoglalása Nagy Imre
és mártírtársai ügyében. Ez egyértelmű volt, s összhangban állt a
kormány megnyilatkozásaival. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|