|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Király Béla - interjú (2. rész)
|
Király Béla New Jersey állam egy városkájában lévő otthonában fogadta az MTI washingtoni tudósítóját. A kérdésre, mi indította első hazai útjára, így válaszolt: - Kéthly Annával (a népfelkelésben ugyancsak fontos szerepet játszott, szintén emigrációba kényszerült, azóta elhúnyt szociáldemokrata politikussal - a tud.megj.) mintegy fogadalmat tettünk: addig nem lépjük át a határt, amíg a nemzetnek nem lesz lehetősége kifejeznie azt a tiszteletet Nagy Imre és vértanú-társai iránt, amelyet ők kiérdemeltek. Most, hogy ez megtörténik, haza tudok menni. Úgy hiszem, mint a nemzetőrség egykori parancsnoka, beszélhetek a szabadságharcosok nevében - ha persze a ,,nyugati magyarság,, nevében nem is, amint valahol írták, hisz az emigráció annyira megosztott, hogy azt senki nem képviselheti... Magam, őszintén szólva, nem is szeretem megkülönböztetni a hazai vagy a külföldi magyart: aki átlépi az ország határát, az is választhat, hogy saját elhatározásából magyar marad - vagy pedig magyarul is beszélő amerikai válik belőle. Én és barátaim az előbbit választottuk, s úgy véljük: a magyarnak maradás elhatározása mellett arra is szükség van, hogy vállaljuk a magyarság sorsát, hogy cselekedjünk is érte. Úgy érzem, én ezt tettem az elmúlt 33 évben, az én hozzájárulásom a magyarság ügyéhez az, hogy hazánkkal kapcsolatos tudományos irodalmat írjak, szerkesszek, kiadjak - ezzel bizonyítottam, hogy magyar vagyok. - Hogyan látja e 33 év után a részvevőből lett tekintélyes történész 1956-ot - erről tudakozódtak a következő kérdések, amelyekre Király professzor elsőnek tömör választ adott: - Ugyanúgy, ahogy 1956-ban... Véleményem semmit nem változott. Úgy hiszem: az, amit elértem, hogy egy demokratikus forradalom fegyveres erőinek élére választottak, a legmagasabb, ami elérhető. Életem fénypontja volt ez azért is, mert Nagy Imre mellett dolgozhattam, akit a háború vége óta ismertem, s akit mint az elmúlt száz év egyik kiemelkedő magyar államférfiját tisztelek. Király Béla megítélése szerint a forradalom győzelme vitathatatlan: hogy azt külső hatalom megdöntötte, ezen nem változtat. Tény, hogy eltörölték a régi hatalom intézményeit, így a két fő pillért, a sztálinista pártot és titkosrendőrséget, és kialakultak az új hatalom intézményei: november elejére az ország, a gazdaság az új forradalmi, népi bizottságok, tanácsok vezetése alatt állt, megvalósult bennük, s a munkástanácsokban a közvetlen demokrácia, Budapesten többpárti kormány működött. Olyan szilárd új intézményrendszer alakult ki, amelyet semmilyen belső erő nem tudott volna megdönteni - hangoztatta. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|