 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Imre-ügy - Hankiss-vélemény - 1. folyt.
|
A másik, hogy az MSZMP is, és az egész társadalom is kezd
készülődni a választásokra. És a választásoknak ilyen tehertétellel
nekiindulni a jelenlegi helyzetben, én nem hiszem hogy okos dolog
volna. Ez az ő belügyük, nem rám tartozik, de én azt hiszem, hogy
ezt a terhet ők nem akarják vállalni. És ha más okból nem - még a
centristák, vagy az ortodoxok is taktikai okokból - valószínűleg ezt
a lépést meg fogják tenni.
- Schöpflin György egyszer azt mondta, amikor Nagy Imre és
legközelebbi munkatársainak exhumálása megkezdődött, hogy itt most
egy egész társadalmat exhumálnak. Egyetért ezzel? És véleménye
szerint mennyire fontos a magyar társadalom szempontjából az, ami
most történik ekörül, és ami június 16-ikán történni fog hosszú
távon?
- Igen. Azt hiszem, hogy a magyar társadalom kihantolása még
épphogy csak elkezdődik ezzel az aktussal. Úgy vélem, hogy az elmúlt
hónapokban és években még mindig túlzottan sok szó esett 1956 néhány
vezetőjéről és azok mártírsorsáról, és nagyon kevés az összes többi
mártírról. Illetve nem csak 1956-ról beszélnék itt, hanem 1948-tól
kezdve, a magyar társadalom széles rétegeit és osztályait sújtotta
az elnyomás, a terror. Ennek nem 5, és nem 10, és nem néhányszáz
pártvezető áldozata volt, hanem sok tíz-és százezer pártonkívüli,
vagy egyszerű párttag-áldozata volt. Nagy jó, hogy tulajdonképpen
megindult az ő rehabilitálásuk is. Nagyon lassan és talán óvatosan,
de megindult. Megindult a gazdasági koncepciós pereknek a
felszámolása, a HVG-ben lehet ezt nagyon jól látni, de megindult a
parasztperek és a kulákirtások borzalmainak a feltárása is, és ennek
a rétegnek a lassú rehabilitálása is. Ezek nagyon jó dolgok, de úgy
érzem, hogy a hansúly egyensúlya még nem teremtődött meg. Még túl
sokat beszélünk mindig néhány vezetőről és túl keveset az egész
társadalom szenvedéseiről. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|